“A hozzáférhetőség minden akadályt eltávolít”

Nagyothallók nemzetközi konferenciája volt Ljubljanában

Az IFHOH (Nagyothallók Nemzetközi Szövetsége)

“Accessibility Removes all Barriers” – “A hozzáférhetőség minden akadályt eltávolít”

címmel konferenciát és workshopot, ill. az EFHOH-hal (Nagyothallók Európai Szövetsége) közgyűléseket szervezett Szlovénia fővárosában, Ljubljanában, 2018. május 10. és 12. között.

Az eseményen a SINOSZ delegáltjai – Gonosz Istvánné, dr. Orgovánné dr. Jámbor Andrea, Klenovics-Hortobágyi Éva, Bacsó Péter országos elnökségi tagok, megfigyelőként Laczka Zsanett, a SINOSZ esélyegyenlőségi referense vettek részt.

Workshop a CRPD-ről, SDGs-ről és a WHO munkájáról

Az első nap a siketek és nagyothallók nemzeti szövetségének épületében kezdődött egy workshoppal. Délelőtt a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezménnyel (CRPD) ismerkedtek meg közelebbről a résztvevők, majd egy rövid kávészünetet követően fenntartható fejlődési célokról (Sustainable Development Goals (SDGs) hallgattak előadást. Az ebédszünet előtt még azt is megtudhatták, hogy miért kapcsolódik szorosan a WHO munkájához a CRPD és az SDGs.

Feliratozás fontossága és a média

Az előadók kiemelték az információhoz való egyenlő esélyű hozzáférés fontosságát, ezen belül is, hogy a nagyothalló személyek számára különösen fontos a feliratozás mind a kereskedelmi, mind a köztelevíziós csatornákon, de ennek ki kell terjednie az internetes adásokra is. Matjaž Juhart, aki a szlovén siketek és nagyothallók szövetségét mutatta be, elmondta, hogy ezt az eseménysorozatot, azaz az IFHOH workshopját és a konferenciáját is figyelemmel követi a média. Egy nappal korábban már interjút adtak egy szlovén rádiónak, egy országos és egy helyi (ljubljanai) televíziós csatornának és több újságírónak.

Fenntartható fejlődési célok

Patrick Gift Egessa Ugandából jött. Az ottani hallássérült személyek érdekeit védő szervezet elnöke és egy siket és nagyothalló gyerekek számára fenntartott iskola igazgatója. Ő beszélt a fenntartható fejlődési célokról a workshopon. A 17 SDGs pontból ő hetet emelt ki, melyek különösen fontosak a nagyothalló személyek számára. Ezek a célok a következők:

  • 1 A szegénység felszámolása
  • 3 Egészség és jóllét
  • 4 Minőségi oktatás
  • 8 Tisztességes munka és gazdasági növekedés
  • 10 Egyenlőtlenségek csökkentése
  • 11 Fenntartható városok és közösségek
  • 17 Partnerség a célok eléréséért

A WHO adatai szerint 466 millió hallássérült személy él a világban. Ez nagyon nagy szám! Nem csak orvosi szempontból kell a hallássérülés kérdéskörét megvizsgálni, mert érzelmi, pszichológiai, és szociális hatása is van. Ezekről sem szabad megfeledkezni!

Elgondolkoztató feladat, csapatmunka

Délután folytatódott a CRPD-ről és az SDGs-ről szóló workshop, melyen már nem az előadásokon, hanem a gyakorlaton és a csapatmunkán volt a hangsúly. A résztvevők olyan célokat, gondolatokat fogalmaztak meg, melyek az IFHOF vezetőségének is segítségére lehetnek a további munka során. A feladat az volt, hogy a CRPD és SDGs legfontosabbnak vélt cikkeiről, pontjairól beszéljenek, érveljenek. A négy csapatból három a CRPD 8. cikkét (A tudatosság növelése) és az SDGs 3. célját (Egészség és jóllét) emelte ki. Egy csapat volt, amely a CRPD 24. cikkét (Oktatás) és a SDGs 4. célját (Minőségi oktatás) választotta.

Bolíviából is jöttek résztvevők, a csoportmunka bemutatását követően, ők meséltek a hallássérült személyek élethelyzetéről Bolíviában. Úgy látják, hogy Európa sokkal fejlettebb, az itt élő siket és nagyothalló személyek jobb helyzetben vannak a bolíviai sorstársakhoz képest.

„Csudaszép” Ljubljana

Az első nap városlátogatással zárult, mely során egy festői Ljubljana tárult a résztvevők elé. Jó alkalom volt ez a közös kirándulás arra, hogy a résztvevők megismerjék egymást, kapcsolatokat építsenek.

Ljubljana főpolgármestere meghívta a rendezvényen résztvevőket egy fogadásra a Városházára, végül egy vacsorával zárult a nap.

IFHOH-konferencia – “A hozzáférhetőség minden akadályt eltávolít”

A napot pár perces köszöntőkkel nyitották meg, melyek során elmondták többek között, hogy a nagyothallás, siketség sokszor tabutéma az emberek számára, pedig bárkivel megtörténhet. Nehezíti a helyzetet az, hogy a hallássérült személyek sokszor láthatatlanok a külvilág számára. A hosszú haj gyakran eltakarja a hallókészüléket. Ezért nagyon fontos feladatunk nekünk, nagyothalló személyeknek, hogy megmutassuk magunkat, hogy LÁTHATÓVÁ váljunk. Jó alkalom erre például ez a nemzetközi konferencia is, mely nagy médiafigyelemnek örvendett Szlovéniában.

Ruth Warick a nemzetközi jogszabályi háttérről beszélt

Ruth Warick, az IFHOH elnöke azokról a jogszabályokról, ajánlásokról beszélt, melyek segíthetik a hallássérült személyek érdekeit védő szervezeteket és a vezetőiket céljaik elérésében. E célok – mint például a tudatosság növelése, a teljes hozzáférhetőség és társadalmi inklúzió megteremtése – globálisak, minden országban elérendő célok. E célkitűzések elérését 4 „pillér” segíti.  A CRPD a törvényi keretet, vázat adja. Korábban már szó volt a fenntartható fejlődési célokról és a WHO munkájáról, ezek is a célok elérését segítik. A negyedik pillér a WHA70.13 elnevezésű 2017-es dokumentum, mely a siketség és hallásvesztés megelőzéséről szól.

A szlovén jogszabályokról tartott előadást Dragica Bac

Dragica Bac elmondta, hogy 74 olyan jogszabály van Szlovéniában, mely a hallássérült személyek jogait, érdekeit érinti. Köztük vannak például a szlovén jelnyelv használatáról és a fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségéről szóló törvények is.

Az esélyegyenlőségi törvény alapján fontos beszélni a gyógyászatisegédeszköz-ellátásról is. Ezt azért fontos kiemelni, mert ezek az eszközök teszik lehetővé az egyenlő esélyű hozzáférést az élet minden területéhez. Az állam által támogatott segédeszközök listája megtalálható a neten. Érdekesség, hogy lehet javaslatot is tenni, mely segédeszközök kerüljenek fel a listára.

Az előadó beszélt egy 2019. január 1-jével kezdődő, 5 éves projektről is, amely a fiatal felnőttek munkaerő-piaci elhelyezkedését hivatott előlendíteni. Ez különösen fontos lesz a fiatal hallássérült személyeknek, akik az iskolát elvégezve munkát keresnek.

Hogyan kaphat valaki hallókészüléket Szlovéniában?

Drago Perkič a hallókészülékhez való jog biztosításáról beszélt: mely jogszabályok és hogyan biztosítják ezt Szlovéniában a nagyothalló embereknek. Mi a menete a hallókészülékek, segédeszközök felírásának? Az előadó a szlovén egészségbiztosítási intézet orvosi eszközök osztályának vezetője, így pontos képet tudott adni erről a folyamatról.

Az orvosi eszközöknek, áruknak, szolgáltatásoknak 24 típusát különböztetik meg, pl. szolgáltatások, gyógyszerek, utazási támogatás, segédeszközök. Ezek felírását feltételekhez kötik, de aki megfelel ezeknek a feltételeknek, azok természetesen jogosultak lesznek rá. Az orvosok engedélyezik és írják fel a hallókészülékeket, de vannak esetek, amikor szükség van az egészségbiztosító intézmény bizottságának jóváhagyására is, pl. a gyermekek számára felírt digitális hallókészülékek esetén.

Épületekhez való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának kérdései

Pavli Koc arról beszélt, mennyire hozzáférhető az épített környezet a hallássérült személyek számára Szlovéniában, milyen jogszabályok tartoznak ide. Jogszabályi kötelezettség az épületekhez való egyenlő esélyű hozzáférés, az akadálytalan mozgás biztosítása, azonban oda kell figyelni, hogy ez a kötelezettség a hallássérült és vak személyek tekintetében is megvalósuljon.

Az előadó szólt az ISO9527 szabvány gyengeségeiről. Legfőbb problémának azt tartja az épületek tervezése során, hogy hiányzik a kommunikáció. Emiatt a végrehajtás során nincsenek tekintettel minden fogyatékossági csoportra, például a siket és nagyothalló személyekre. Nemcsak arról van szó, hogy vonakodnak mindenki számára hozzáférhetően megvalósítani a beruházásokat, hanem egyszerűen nincsenek tisztában a követelményekkel. Többször védekeznek azzal is, hogy az ilyen épülettervezés túl fényűző, hisz az érintett személyek csak ritkán használják, ezért nem kifizetődő.

Elmondta, hogy Szlovéniában elfogadtak tavaly egy törvényt, mely most júniusban lép hatályba. Bíznak benne, hogy pozitív irányban mozdítja majd elő ezt az ügyet. Reméli azt is, hogy az érintett személyek és mindenki egyenlő eséllyel tudja majd használni az épületeket, intézményeket.

Hogyan dolgoztatjuk meg agyunkat a mindennapokban

Aïda Regel Poulsen érdekes témával érkezett. A hallásvesztés és memória munkájának kapcsolatáról beszélt. Elmondta, hogy ő amellett, hogy az EFHOH titkára, egyetemi tanár is. Előadását sokszor színesítette történetekkel az oktatási pályáján tapasztaltakról.

Prezentációjában bemutatta az agy különböző területeit, hol található a halló- és a látóközpont. Elmondta, hogy a hallás utáni beszédértés nagyon megdolgoztatja az emberi agyat, hisz ilyenkor a különböző érzékszervek összehangolása történik. Memorizálunk és tanulunk is ilyenkor, a nyelv segítségével pedig ki is tudjuk fejezni gondolatainkat.

Egyszerre több mindenre tudunk gondolni, de kimondani ezekből a gondolatokból csak egyet tudunk. Hasonlóan van ez a hallásnál is. Sok mindent hallunk egyszerre, de megérteni a sok információt már nehezebb. Nekünk, nagyothalló személyeknek talán még nehezebb. Egy hallássérült diákja mondta, hogy az agyunkat mindig táplálni kell. Figyelni, feldolgozni a kapott információkat és megdolgoztatni az elménket.

A cochleáris implantátum felnőtteknek is segíthet?

Mr. Janez Rebol a „cochleáris implantátum felnőtteknek” témával érkezett. A cochleáris implantátum – röviden CI – egy olyan hallást segítő eszköz, melyet műtéti eljárással helyeznek el a fülbe és van egy külső egysége is. Az előadó elmagyarázta a CI felépítését, hogyan helyezkedik el a fülben, hogyan stimulálja a hallóideget az implantátum, hogyan terjed a hang az eszközben. Elmondta, hogy úgy is beültethető a CI, ha meg akarja a páciens tartani a megmaradt hallásmaradványát. Ilyenkor vékonyabb elektródát ültetnek be.

Ezek az eszközök számtalan tulajdonsággal felszereltek annak érdekében, hogy a hallássérült személy mindennapjait, életét megkönnyítsék, ilyen például a beépített FM-rendszer, de a CI kapcsolódni tud a különböző audio eszközökhöz is.

Minden esetben sok vizsgálat előzi meg a műtétet, és a hallásveszteség mértékétől is függ, hogy elvégzik-e a beavatkozást. Ahhoz, hogy elvégezzék, 250-4000 Hrz között 75 dB alatt kell lennie a hallásvesztésnek. Kivételes esetben megfontolják a műtétet, ha a páciensnek 65 dB-en már nehéz a beszédértése, azaz 25% alatti.

Nagyon gyorsan fejlődő terület ez, Szlovéniában már mindenhol rutinműtét minden korosztály számára. Idősebbek is szokták kérni, hisz akik későbbi életkorban vesztik el a hallásukat, ők ragaszkodnak a halláshoz, arra támaszkodnak a mindennapokban. Érdekességként elmondta az előadó, hogy a legidősebb páciensük 80 éves volt.

A zaj testre-elmére gyakorolt hatása

Sonja Jeram a környezet zajainak egészségre gyakorolt hatásáról tartott előadást. El se hinné az ember, hogy milyen sok negatív hatást váltanak ki az emberi szervezetben a minket mindennap érő zajok. Nagyothalló személyekként gyakran mondjuk, hogy a különböző zajok megzavarnak minket a kommunikációban, de ennél sokkal több mindent tesznek: az elménkre (koncentrációnk és tanulási képességünk csökken, stressz-szint növekszik) és a testünkre (szív- és érrendszeri, illetve cukorbetegség kialakulása, emésztési problémák) is negatív hatással bírnak. Milyen zajokról is beszélünk? Például a tömegközlekedés zajairól.

Sokszor szó esik arról – hisz nem lehet elégszer hangsúlyozni – hogy a fiatalok zenehallgatási szokásai is előidézhetnek halláscsökkenést. Sokszor, sokféleképpen próbálják a társadalom figyelmét felhívni a zenehallgatás veszélyeire.

Prevenció és rehabilitáció

Marko Stanta a szociális rehabilitáció fontosságáról beszélt. Az elmúlt 30 évben Európában duplájára nőtt a nagyothalló emberek száma, minden 5. ember hallássérült. Szlovéniában a hallássérült személyek érdekeit védő szervezeten belül a fókuszban a megelőzés áll a rehabilitációval szemben. Vannak olyan pedagógus szakemberek, akik hallássérült személyekkel iskolákba látogatnak, és előadásokat tartanak a hallássérülésről és a zajártalom veszélyéről.

Persze azok számára, akik már valamilyen fokú hallássérüléssel élnek, a prevenciónál fontosabb a rehabilitáció. A rehabilitációnak 2 útja van, az orvosi és a szociális. Az orvosi rehabilitáció a hallást erősíti segédeszközök segítségével, azonban ez önmagában kevés. Az eszközökben rejlő lehetőségeket ki is kell használni. Elmagyarázzák, mennyire fontos a környezet hozzáállása: a megfelelő hangerő és fény a beszéd során, illetve az, hogy egyszerre csak egy ember beszéljen. Továbbá, hogy oda kell figyelni a testbeszédre, de a szájrólolvasási képesség elsajátítása is megkönnyítheti a nagyothalló személy életét.

A hallókészülékekkel meg kell barátkozni mindenkinek. Itt a fokozatosság elve érvényesül. Először a természet hangjait – erdő, folyópart – kell megszokni, utána jöhetnek a mesterséges hangok: az egyéni és csoportos beszélgetések. A legfontosabb fázis, hogy az új hangokat is felismerje a hallókészüléket viselő személy. Mindez időigényes folyamat, de a társadalomba való beilleszkedést segíti elő.

A hallássérülés kialakulásának okai

Saba Batellino a siketség és nagyothallás kialakulásának okairól beszélt orvosi szempontból, hisz ő a ljubljanai egyetem orvosi központjából érkezett. Elmondta, hogy minden statisztika, adat arról szól, hogy növekszik a hallássérült személyek száma. De ez nem is meglepő – mondta az előadó – hisz társadalmunk öregszik, az emberek tovább élnek, az időskori hallásvesztés pedig köztudott. Érdekes, hogy az idős embereknél, amikor nem felismerhető az ok, akkor 60%-ban a gének a felelősek, genetikai mutáció miatt lesznek nagyothallók az emberek.

Az előadó elmondta, hogy klinikájukon nagy figyelmet fordítanak a hallásvesztés kialakulásának okára, ezért nagyon sok érdekes információt és statisztikai adatot tudott hozni:

  • A hallássérült személyeknél a probléma 90%-ban a belsőfülben van.
  • Tumor, munkahelyi zajártalom 25%-ban okoz hallásveszteséget.
  • A születéssel járó hallásveszteségnek 50%-ban genetikai oka van, és ez a genetikai probléma 90%-ban a belsőfülben található.
  • Van, amikor a fülzsír az oka a rossz hallásnak, ebben az esetben tisztítással elhárítható a probléma. Több olyan eset van, amikor a hallásvesztés átmeneti.
  • Okozhatnak hallásvesztést vírusos és bakteriális megbetegedések is.

Hogy érzik magukat Szlovéniában a nagyothalló munkavállalók?

Darja Pajk a nagyothalló személyek munkaerő-piaci helyzetéről mesélt. Elmondta magáról, hogy ő fiatal felnőttként veszítette el a hallását, de tudatosan, mindig elmondta a munkaadóknak, munkatársaknak, hogy ez mit is jelent, mivel is jár.

Szlovéniában a munkaadók támogatást (pl. adókedvezmény) kapnak, ha fogyatékossággal élő személyt foglalkoztatnak, és az előadó úgy látja, hogy ez a rendszer alapvetően támogatja a nagyothalló személyek foglalkoztatását. De persze azt is tudja, hogy nem tökéletes a rendszer és a helyzet. Készült egy kérdőív, amelyben a nagyothalló személyeket a munkaerő-piaci elhelyezkedésükről kérdezték. Ahogyan az előző előadó – Saba Batellino – úgy Darja Pajk is sok érdekes statisztikai adattal készült. Ezek közül néhány érdekesség:

  • Szlovéniában a nagyothalló személyek nagy része, 61%-a teljes munkaidőben, csak 12 százalékuk dolgozik részmunkaidőben.
  • A kitöltők 42%-a a közszférában, 39%-a a versenyszférában, 11%-a pedig valamely szociális társaságnál dolgozik.
  • A legtöbb nagyothalló dolgozó hallókészüléket használ a munkahelyi kommunikáció során, de a válaszok között volt még a CI, a szájról olvasás, írás és a jelnyelv is.
  • A megkérdezettek 64%-a jól érzi magát a munkahelyen, csak 9% mondta azt, hogy elégedetlen. Akik elégedetlenek, 86%-ban az esélyegyenlőség hiányára hivatkoznak.

Az előadó zárásként elmondta, hogy ő maga nem szeretné, hogy bárki más embernek gondolja, mint aki, ezért mindig beszél magáról és a hallásállapotáról. Ezt tanácsolja mindenkinek.

Avi Blau is a megelőzésről beszélt

Avi Blau, az IFHOH alelnöke zárta a nap előadásait. Ő arról a WHO által a 17. tanácskozáson elfogadott dokumentumról – WHA70.13 – beszélt, mely a siketség és hallásvesztés megelőzéséről szól. Ahogyan a dokumentum neve is elárulja, elsődleges célként a megelőzést tűzi ki, hisz nagyon sok – 466 millió – nagyothalló személy él a világban. A nagyothalló gyermekek 60%-ánál megelőzhető lenne a hallásromlás, hisz napjaink technikai fejlődése okozza ezt a magas számot: túl hangosan hallgatják a zenét a fiatalok.

A prevenció mellett természetesen a rehabilitáció biztosítása is nagyon fontos azok számára, akik már valamilyen fokú halláscsökkenéssel élnek.

„Szlovén nyilatkozat” aláírása

A nap zárása egy háromoldalú nyilatkozat aláírása volt, melyet Boris Horvat, a szlovén siketek és nagyothallók szövetségének alelnöke, Ruth Warick, az IFHOH és Marcel Bobeldijk, az EFHOH elnökei írtak alá ünnepélyes keretek között.

EFHOH- és IFHOH-közgyűlés

Május 12-én, az utolsó napon az EFHOH éves és az IFHOH kétévenkénti közgyűlésén vettek részt a delegáltak. Az EFHOH közgyűlését délelőtt tartották, melyen Klenovics-Hortobágyi Éva és Bacsó Péter, a délutáni IFHOH-közgyűlésen pedig Gonosz Istvánné és dr. Orgovánné dr. Jámbor Andrea képviselték a SINOSZ-t. A közgyűléseken elfogadták a szakmai és pénzügyi beszámolókat és terveket, emellett új tisztségviselők választására is sor került:

  • Marcel Bobeldijk elbúcsúzik az EFHOH elnöki posztjától, az EFHOH megválasztott új elnöke Lidia Best lett. Új elnökségi tag választására is sor került: a norvég Morten Buan nyerte el a küldöttek bizalmát.
  • A délutáni, kétévenként tartott IFHOH közgyűlésen is elnökségi tagot kellett választani. Hatalmas fölénnyel nyerte el e tisztséget az ugandai Patrick Gift Egessa.

40 éves az IFHOH!

A nap fénypontja a délutáni szünet volt, hisz megünnepeltük az IFHOH 40. évfordulóját. Igaz, hogy az tavaly volt, de mivel kétévenként van küldöttgyűlés, idén volt lehetőség ennek a megemlékezésnek a megtartására. Egy finom torta várt minket, amiből mindenkinek jutott egy szelet. J

Zárás

Személyesebb hangnemben zárom soraim. Információkban, élményekben gazdag három nap volt ez. Köszönöm a lehetőséget, hogy tagja lehettem egy csodás kis csapatnak és résztvevője egy izgalmas nemzetközi konferenciának, mely rólunk, nagyothalló emberekről szólt.

KÉPGALÉRIA

LZs

2018-06-08T11:59:57+00:00