A mandala titkaival ismerkedtünk Zalaegerszegen

Gérczei Ildikó megyei elnökségi tag témavezetőként vezette be a mandala titkaiba a résztvevőket a Zala Megyei Szervezet különleges programján. A történelmi hátterét is elmondta, de a festésben is segített minden résztvevőnek. Sok információt kaptunk, miközben a kezünk alatt csodák születtek.

A mandala idegen (ősi szanszkrit) eredetű szó, de tartalma/jelentése minden érző ember számára értelmezhető: mágikus kört jelent (körszelet, korong).

Egy indiai bölcs szerint a világegyetem által teremtett: minden kör alakú, vagy önmagába visszatérő.

A mandala nagyon sok kultúrában megtalálható. Használják Tibetben, Indiában, Japánban, a hinduizmusban, a keresztény kultúrkörben és a buddhizmusban is. Általában szimmetrikus, koncentrikusan vagy sugarasan kialakított színes körökből és négyzetekből álló kép, melyet a falra akasztunk, a földre rajzolunk.

A mandala a természetben is fellelhető, aki nyitott szemmel jár, az hamar meglátja a természet mandaláit:

  • virágokban: a napraforgó csodaszép tányérjában, a kövirózsa szabályosságában, virágszirmok egymáshoz és közepükhöz illeszkedésében
  • termésekben: félbevágott gyümölcsökben (mint alma, kiwi stb.)
  • a fatörzsek évgyűrűiben
  • bennünk van mindnyájunkban, lelkünk lenyomatában, amit a mandalakészítéssel:
    • festéssel
    • színezéssel
    • pöttyözéssel

hozunk felszínre magunkból, mutatunk meg másoknak magunk mélységéből.

A mandala gazdagon jelen volt mindig és jelen van napjainkban is a művészetben. Gondoljunk a díszített ablakokra, míves kerítésekre, falfestésekre, akár a templomok falaira, katedrálisokra, akár régi építésű, patinás épületek homlokzataira. Mind, mind szép a szemnek, szép a szívnek: gyönyörködtet.

Aki mandalát készít:

  • elcsendesedik,
  • magára figyel,
  • a belsője/lelke hangját szólaltatja meg,
  • alkot,
  • a mandalaképben megtalálja saját magát, a középpontból, a magból kiindulva a saját életútját, az örömöket, az elakadásokat,

… és a befejezett képben megérzi/meglátja a magában rejlő harmóniát. A feltett színekben a vágyak teljesülését, a vonalak ívében a lehetőségek szabadságát, az összképben: a teljességet. Önmaga teljességét, önmaga boldogságát.

Ezért a mandalakészítés nem csupán esztétikai élményt nyújt, hanem a készítés közben megtapasztalt élményektől gazdagabbá tesz.

A mandalafestéshez használt színeknek, ábráknak, misztikus számoknak jelentése és üzenete is van.

A mesterek, akik tanulták és – akár – gyógyításra is használják a mandalát, tudatosan választják ki a mintákat, színeket, formákat.  Ők tanítanak másokat festeni. Főleg a technika tanítható. Az, hogy milyen eszközzel, milyen anyaggal lehet és kell alkotni. Nehéz elhinni, de a mandalakészítés nem függ annyira a kézügyességtől, mint a bennünk rejlő érzékenységtől és spiritualitástól. Így aztán mindenki tud alkotni. Ezek alapján bárki képes megtalálni saját magát a mandalafestésben, megtalálni saját harmóniáját a maga által festett mandalaképben.

Mandalaképet lehet festeni:

  • üveglapra, akril festékkel
  • tisztára mosott kavicsra, akár pöttyözéssel
  • előrajzolt fa alapra
  • selyemre (nagyon ügyeseknek)
  • papírlapra, színezéssel (Vannak már felnőtteknek készült mandala kifestők, de vannak kicsiknek készült kifestők is.)

A fényképek is igazolják, hogy nem kell gyakorlott mandalafestőnek lenni, hogy szép képek kerüljenek ki a kezeink alól.

Köpör István megyei elnök

 

2018-07-10T12:18:16+00:00