Civil szervezetek a fogyatékossággal élő emberek jogaiért

Figyelmetekbe ajánljuk a FESZT cikkét

Együtt a fogyatékossággal élő emberek jogaiért az ENSZ-ben – úton a cselekvési terv kidolgozása felé

A Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) – összefogva a magyarországi civil szervezeteket – 2016 végén az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ), a Kézenfogva Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ), a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ), a Mental Disability Advocacy Center (MDAC), a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ), a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF) és az UNICEF Magyarország közreműködésével elkészítette a Kérdések jegyzékét, ún. „list of issues”-t, segítve a Fogyatékosjogi ENSZ-egyezmény Bizottságát (CRPD Bizottság) a részes állam, jelen esetben Magyarország számára a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (CRPD) végrehajtásával kapcsolatos kérdések feltevésében.

A koalíció célja a fogyatékossággal élő emberek össz-fogyatékossági szintű, egységes képviselete volt, előkészítve és segítve a CRPD Bizottságának munkáját, megjelenítve és érvényre juttatva a „Semmit rólunk, nélkülünk”-elvet és a CPRD cikkeit, közösen felhívva a figyelmet a magyarországi fogyatékossággal élő embereket érintő leggyakoribb problémára.

Magyarország a CRPD-t elsőként, 2007. március 30-án, annak Fakultatív Jegyzőkönyvét másodikként, 2007. július 20-án ratifikálta, s a 2007. évi XCII. törvénnyel hirdette ki, ezáltal az abban foglaltak megvalósítását és ellenőrzését elfogadta. A CRPD 35. cikkével összhangban a hatályba lépést követően két éven belül átfogó jelentést kellett a CRPD Bizottságának benyújtania, ezt követően pedig legalább négyévente kell beszámolnia, melynek megfelelően Magyarország 2011. június 28-án nyújtotta be jelentését. Az első átfogó felülvizsgálat 2012-ben zárult, az újabb pedig 2017-ben kezdődött.  A korábbi felülvizsgálat során is kiemelt szerepet játszottak a civilek, akkor ún. Magyar Civil Caucust létrehozva és elkészítve a párhuzamos jelentésüket, melynek sikere és hatása a most alakult koalíciót is motiválta.

A koalíció a CRPD egészét vizsgálta, cikkről cikkre, számtalan esetben a kérdéseket konkrét példákkal és problémákkal alátámasztva. Összességében a koalíció elégedetten és örömtelien fogadta a CRPD Bizottságának kérdéseit, mivel azok általánosságban felölelik a koalíció által felvetett kérdéseket, ugyanakkor bizonyos esetekben hiányolják, hogy az esetekhez nem kerültek hozzáadásra az általuk felvetett konkrét példák.

Az alábbiakban kiemeltünk a cikk szövegéből néhány, a hallássérült személyeket érintő témát:

az oktatás vonatkozásában is biztosítani kell a teljes hozzáférhetőséget, mely a fizikai, és az infokommunikációs akadálymentesítést egyaránt magába foglalja. Bár a Bizottság kérdéseiben nem emeli ki külön a siketek számára nélkülözhetetlen bilingvális oktatást, az inkluzív oktatás magába foglalja ezt, különösen, hogy a Jelnyelvi törvényben ez a kötelezettség megjelenik. A 2017. szeptember 1-től tervezett megvalósulás sajnos egyelőre elmaradt Magyarországon. Az oktatás mintegy a munkavállalás előfeltétele, mely esetén továbbra is probléma, hogy nem jelennek meg a fogyatékossággal élő személyek a munkaerőpiacon jelentős számban, s az atipikus foglalkoztatási formák sem elterjedtek. Ezzel kapcsolatban is megjelent az észszerű alkalmazkodás kötelezettség kérdése, mely a Munka törvénykönyvében szerepel ugyan, de nem teljesítése esetén hátrányos megkülönböztetés nem történik, s e kötelezettség a foglalkoztatás és munkavégzés mellett az élet minden területére ki kellene terjeszteni a CRPD-vel összhangban.

Az észszerű alkalmazkodás mellett a hozzáférhetőség is kulcskérdés, mely mind az épített környezethez, mind az információkhoz és az infokommunikációs eszközökhöz, közlekedéshez való hozzáférést jelenti a mindenhová való eljutásnak, mindenről való értesülésnek az alapfeltételét, mellyel kapcsolatban a CRPD Bizottság a fővárosi hármas metró hozzáférhetőségi hiányosságaira konkrétan rákérdezett.

A CRPD Bizottság a Fogyatékosjogi ENSZ-egyezmény legtöbb cikkével kapcsolatosan kérdez, ugyanakkor az egyes cikkek és a kapcsolódó kérdések átfogó jellege miatt a koalíció által felvetett konkrét kérdések, cikkek kimaradtak. Ilyen például a mozgásszabadság és állampolgárság szabadsága (CRPD 18. cikk), a véleménynyilvánítás és a szólás szabadsága, valamint az információhoz való hozzáférés (CRPD 21. cikk), a habilitáció és rehabilitáció (CRPD 26. cikk). Ezek kapcsán a koalíció egyrészt fontosnak vélte hangsúlyozni azt, hogy a siketek és nagyothallók számára a kulturális életben való akadálymentes részvétel problémás, hiszen számtalanszor nem hozzáférhető számukra a mozifilm, tévéműsor. Ehhez hasonlóan a vakok és gyengénlátók sem elégedettek kifejezetten az információhoz való hozzáféréssel, mivel sok esetben nem ismert, alkalmazott a számukra szükséges ISO 40500 szabvány. Ezen felül a gépjárművezetői engedély megszerzéséhez szükséges egészségügyi alkalmasság feltételeinek jogszabályi meghatározása diszkriminatív a siket és nagyothalló személyek számára. A rehabilitáció esetén pedig kiemelte a koalíció, hogy nincs lehetőség a sorstársi, kortársi támogatásra, mentorálásra és a megfelelő, medikális terápiát követő folyamatos rehabilitáció. Ezen felül nem jelenik meg a pszichoszociális fogyatékosság fogalma sem a hazai joganyagokban.

 

A teljes cikk a FESZT honlapján található – itt elolvashatod.

2017-09-11T13:42:18+00:00