Húsvéti hagyományokról beszélgettünk Zalában

A SINOSZ Zala Megyei Szervezetében a SzÉP program keretén belül a húsvéti hagyományokról beszélgettünk és megszerzett tudásunkat gyakorlatban is kipróbálhattuk egy kézműves foglalkozáson.

Gérczei Ildikó megyei elnökségi tag összegyűjtötte és egy kiadványba rendezte az ünnepkörrel kapcsolatos tudnivalókat.

A keresztény világ húsvétkor ünnepli Krisztus feltámadását, ez a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. A húsvét megünneplése már a 3. század óta ismeretes, számos népszokás kapcsolódik hozzá. Az ünnep magyar nyelvű elnevezése onnan ered, hogy ekkor ér véget a 40 napos böjt (nagyböjt), a hústól való tartózkodás időszaka. Ezt a napot előzi meg két héttel farsang vasárnapja és követi 50 nap múlva pünkösd. Ezért a húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is.

Egyházi és családi ünnep egyaránt.

A húsvéthoz világszerte számos népszokás és hagyomány kötődik, ezek közül néhány:

  • Ételszentelés:

A húsvét előtti, nagyszombati, feltámadási körmenet után a húsvéti ételek – főtt/kövesztett sonka, (néhol sült bárány), kalács, húsvéti főtt tojás, kenyér, só, torma – megszenteltetése a templomban (ami a vacsorán többnyire elfogy, mert szentelt ételt, annak maradványát szemétbe dobni nem lehet!).

  • Húsvéti locsolás:

Húsvéthétfőn kora reggeltől délig a lányos házakhoz mennek a fiúk/férfiak. Illatos vízzel, kölnivel, de még hideg kútvízzel is meglocsolják a ház asszonyát és lányait, akik viszonzásul itallal, sütivel kínálják a vendégeket. Régen a lányok a legszebben díszített húsvéti tojást annak a fiúnak adták, aki a legjobban tetszett. Erről Móricz Zsigmond nagyon szépen ír egyik novellájában…

Délután már nem érvényes a locsolás. A locsolás termékenységvarázsló jellegű népszokás.

Eredetének egyházi magyarázata részint a keresztelésre utal, részint pedig arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, ill. a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat.

  • Komatálküldés:

Húsvét hétfőjén és húsvét vasárnapját követő vasárnap, azaz fehérvasárnap volt szokás a komatálküldés. A Dunántúlon az ajándékot ünnepélyes formában, vers, mondóka vagy dal kíséretében adták át:

Komatálat hoztam
Föl is aranyoztam
Koma küldi komának
Koma váltsa magának.

Húsvétkor a keresztszülők megajándékozzák keresztgyerekeiket, ilyenkor a komák vendégül látják az ajándékozó komákat.

  • Hímes tojás:

A húsvét legmeghatározóbb jelképe a húsvéti tojás, hímes tojás, írott tojás, piros tojás.

Többféle technika ismert a húsvéti tojások készítésére. Zalában az alábbiak a legelterjedtebbek :

  • főtt tojás festése színes festéklében, száradás után fényesítés szalonnabőrkével
  • főzött hagymahéjban festés az előző módon
  • díszes növénylevelekkel mintázat készítése
  • írókázás
  • matricával díszítés (modern változat)

A húsvéti ételek sorában:

  • a bárány Jézust jelképezi,
  • a tojás az élet, az újjászületés szimbóluma.

A szentelt ételeknek mágikus erőt tulajdonítottak, számos hiedelem fűződik hozzá. A húsvéti kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sok tojást tojjanak, vagy megőrizték, s nyáron a verebek kártevése ellen kereszt alakjában meghintették vele a gabonaföldeket, de ismeretes olyan is, hogy tűzbe vetették, hogy a túlvilágiaknak is jusson a szentelt ételből. A szentelt sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy sokat teremjen. A húsvéti szentelt tojáshoz kapcsolódó hagyomány, hogy egy-egy tojást ketten ettek meg, hogy ha eltévednek, jusson eszükbe, kivel ették a húsvéti tojást.

  • Köszöntő:

A köszöntő nem más, mint az ünnepek alkalmával énekelt vagy elmondott vers, rigmus, illetve prózai jókívánságmondó szövegek. A húsvéti köszöntőket locsolóversnek nevezzük.

Zalában sok szép, népi és tréfás locsolóvers ismert.

  • Elindultam locsolkodni, harmatcseppet szórt a rét,
    vadvirágok illatával megtöltöttem az edényt.
    Térdig koptattam a lábam, úgy siettem hozzátok,
    reméltem, hogy itt találom majd a legszebb virágot.
    Megtaláltam, hervadozik, és ez bizony nem mese,
    ezért kérdem a virágtól: meglocsolni szabad-e?
  • Jó napot, jó napot,
    kedves liliomszál,
    megöntözlek rózsavízzel,
    hogy ne hervadozzál.
    Kerek erdőn jártam,
    kék ibolyát láttam,
    bárány húzta rengő kocsin
    én is ide szálltam.
    Nesze hát rózsavíz,
    gyöngyöm, gyöngyvirágom,
    hol a tojás, piros tojás,
    tarisznyámba várom!
  • Húsvét napja csupa öröm,
    A sok kislányt megöntözöm.
    Hideg kútvíz szoknyájukra,
    Piros tojás a markunkba!

A kalácskínáló versenyre érkező kelt tészták egytől egy elfogytak, mind nagyon finom volt. A receptek gazdát cseréltek.  Aki megvendégelte a sorstársait, az meglepetés ajándékként receptfüzetet vehetett át Köpör István megyei elnöktől.

Kézműves foglalkozásunkon az új technikákat is bemutattuk, hogy milyen csodás tojásokat lehet készíteni papírból is, de a karctechnikát is kipróbálhatták a jelenlévők. Ezt képekben is megmutatjuk.

Pummerné Gróf Katalin megyei titkár

2018-05-09T11:59:45+00:00