02. Bevezetés – miért?

02. Bevezetés – miért? 2017-03-13T10:04:14+00:00

Megváltozott munkaképesség

Mint tudjuk, a rokkantnyugdíj-rendszer évtizedek óta működött, egészen 2011. december 31-ig. 2012-től megváltozott a rendszer. Mi is volt a cél? Az állam szemszögéből nézve az ellátórendszer, a rokkantnyugdíj-rendszer túl pazarló volt, emiatt is módosították a jogszabályt. A jogszabály-módosítás miatt sok siket személy, sok sorstársunk hiányolta az információkat, mi történik, miért történik. Azóta eltelt 3 év, és most újra módosították a jogszabályt, ezért is fontos újra informálni a tagjainkat. Miért is módosult a jogszabály 2011 után? Több oka is van, elsősorban azért, mert maga a rendszer, a rokkantnyugdíj-rendszer túl pazarló volt, nem volt igazságos. Csak egy példa: Szlovákiában jóval kevesebb volt a rokkantnyugdíjasok száma, mint Magyarországon; nagyon aránytalan volt a rendszer, rengeteg volt a magyar rokkantnyugdíjas.

Az igazi cél inkább a munka világa, oda kell vinni az embereket, nem pedig rokkantnyugdíjat fizetni, ezzel letudva a dolgot. A rokkantnyugdíj sok fogyatékos személyt inkább passzívvá tett, nem nagyon törekedtek munkát keresni. Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja, az EU célja pedig az, hogy a foglalkoztatás jóval magasabb legyen, minél többen dolgozzanak, a munkanélküliség csökkenjen. Most az EU átlaga a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása területén 50%, tehát a fogyatékos személyek 50%-ának van valamilyen munkája, ez az EU átlag. Magyarországon pedig 10% a foglalkoztatás aránya, tehát a fogyatékos személyek 10%-ának van valamilyen munkája. Nagy a különbség az EU átlag és a magyar adat között. Ráadásul az EU Fogyatékosságügyi Stratégiája kimondja, a cél az, hogy 2020-ig a fogyatékos személyek foglalkoztatási aránya 75%-os legyen, 75%-uknak legyen munkája. Ez a cél. Emiatt a magyar kormány átgondolta a szabályozást, és a célt figyelembe véve módosított az ellátások rendszerén, ezzel inkább a munkaerőpiac felé ”terelve” a fogyatékos személyeket.

A felülvizsgálatok szempontjain is változtattak: korábban azt állapították meg, hány százalékos rokkant valaki, pl. korábban egy siket 67%-os rokkantnak minősült. Ez most megváltozott, az egészségi állapotot mérik, az egészségi állapotot adják meg százalékban. Minél magasabb a százalék, annál kevésbé beteg vagy fogyatékos valaki. Nem azt akarja hangsúlyozni a rendszer, hogy valaki mennyire fogyatékos, hanem azt, hogy mennyire egészséges, csak épp a százalékok mások. Tehát más a szemlélet, pozitív szemléletről beszélünk. Ha megállapították valakinek az egészsége százalékos mértékét, akkor utána megvizsgálják a munkaképességét is, mennyire alkalmas a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedésre, vagy inkább a védett munkahelyeket kell ajánlani neki. Ezt is mérlegelni kell, ki mennyire munkaképes.

A legfontosabb a szemléletváltás, már nem azt nézi a rendszer, ki mennyire fogyatékos, mennyi ellátást kapjon és maradjon otthon. Nem, ezen változtatni kell. Igen, ha valaki fogyatékos, az meg kell állapítani, ugyanakkor motiválni, támogatni kell a munka világában való elhelyezkedésben is. Az állam segít a munkaadónak vagy magának az érintettnek, hogy munkát vállalhasson, ez az új ellátási forma egyik célja. Az sem cél már, hogy mindenki élete végéig ellátást kapjon. Ez már nem így van, mindenkinél más-más az ellátás formája és időtartama. Ez függ az egészségi állapottól is, a körülményektől is (van munkája, nincs munkája stb.). Emiatt is változott a rendszer, az élethosszig tartó ellátás már nem cél. Másfajta szemléletre van szükség. A munka világában kell megtalálnunk a helyünket, ha sikerül és ha minden támogatást megkapunk ehhez.