A Plitvicei-tavak a világ felbecsülhetetlen értékű kincseként 1979-ben, az elsők között került fel az UNESCO világörökségi listájára. A tavak különleges szépsége a természetbarátoknak búvóhelyül, a művészeknek pedig ihletül szolgál, ezért is választottuk kirándulásunk helyszínéül. 2016. szeptember 24-én hajnali 4 órakor indult a buszunk Veszprémből a horvátországi Plitvicei-tavakhoz, 31 fővel!
Rövid ellenőrzés után 8:30-kor léptük át a magyar-horvát határt. 10:30-kor szerencsésen megérkeztünk a Plitvicei-tavakhoz és megvettük a 4 órás kedvezményes belépőket. Lenyűgözött minket a hatalmas tórendszer.
Horvátország 7 nemzeti parkja közül a legjelentősebb a Plitvicei-tavak vidéke. A nemzeti park területe 295 km², ebből a tavak felülete 2 km². A tizenhat tó észak – déli irányban, füzérszerűen húzódik a Kapela-hegységben, 190-200 vízesés köti össze őket. A számuk változó, a vízbőségtől függően vannak időszakos vízesések is. A leglátványosabb részek azonban maguk a tavak. Két legnagyobb tava a Kozjak és a Prosce, ezek 1000-1500 négyzetméteres vízfelületétől a legapróbb tavacskákig minden méret megtalálható. A hegyvidék domborzatának köszönhetően minden tó más-más magasságban helyezkedik el. A tórendszer legfelsőbbike 600 m magasságban terül el, s a medréből kilépő víz 7,2 km távolságot megtéve, számtalan zuhatagon végigvezető, izgalmas kalandozás után érkezik meg az alsóbb, 150 m-es magasságban fekvő utolsó tóba.
Gyönyörködtünk a sok látnivalóban, elektromos kishajóval és panorámás kisvonattal is utaztunk.
Este öt órakor indultunk vissza a buszhoz, és a határig meg sem álltunk. Ezen a napon nagyon szép, igazi őszies kirándulóidőben és sok csodálatos élményben volt részünk. Fáradtan, de jókedvvel teli, szerencsésen hazaértünk.
Idén mi így ünnepeltük a siketek világnapját a Veszprém Megyei Szervezetben!
Magas Gyöngyi elnök