A Veszprém Megyei Levéltárban jártak a Veszprém megyei tagok

2018. október 9-én a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárjában jártak a SINOSZ Veszprém Megyei Szervezetének tagjai.

Nagy Balázs Vince levéltáros, levéltár-pedagógiai referens előadásából megtudhattuk a következőket, ezután levéltár-ismertető foglalkozáson vettek részt tagjaink.

A levéltár törzsanyagának alapját az egykori vármegyei levéltár képezte, amely később kiegészült Pápa és Veszprém városának levéltáraival, a feloszlott szerzetesrendek és a veszprémi káptalan hiteleshelyi archívumaival. A levéltár történetére vonatkozó első adat a 18. század első évtizedéből származik. Az első veszprémi vármegyeháza Padányi Bíró Márton püspök-főispán támogatásával épült fel 1763-ban.

A levéltár általános gyűjtőkörű, megyei illetékességű intézmény, jelenleg összesen több mint 15 ezer iratfolyóméternyi levéltári anyagot őriz. A veszprémi főépületben található a történeti Veszprém vármegye iratanyaga, a történelmi városok közül Veszprém, valamint a Pápai járáson kívül valamennyi megyei község levéltára. A Pápai Levéltár őrzi Pápa város és a Pápai járás területén működött és működő intézmények iratait.

A 19. század második felétől a második világháború végéig több, jelentős veszteség érte a levéltári iratanyagot, amelynek következtében a vármegyei igazgatás 1849 és 1945 között keletkezett levéltári anyaga csak töredékesen maradt az utókorra.

A történeti iratanyag mellett őrzik a megye központi közigazgatási és jogszolgáltató szerveinek iratait, az intézetek és intézmények, vállalatok, szövetkezetek és testületek iratanyagát.

A levéltár legrégebbi iratanyagát a Mohács előtti oklevelek 345 darabból álló gyűjteménye alkotja. Legrégebbi oklevelük 1214-ben kelt! Jelentős értéket képvisel címeres oklevélgyűjteményük. A besorolt kéziratos térképeinek száma ezer fölött van.

A levéltári alapfeladatok közé tartozik az iratok fennmaradásának biztosítása, amiben bőven jut elvégzendő feladat a levéltár házi restaurátorműhelyének ma is, és a jövőben is. A levéltárosi munka központjában az iratanyag rendezése – rendjének helyreállítása, további részletezése vagy új, célszerű rend kialakítása, az anyag jegyzékelése, tartalmának feltárása, listák, mutatók, adatbázisok készítése áll, hogy az iratokban foglalt történeti adatok, az archiváliák szellemi értékei minél inkább hozzáférhetők legyenek. Az intézmény évente több szakmai kiadványt publikál, rendszeresen szervez tudományos és egyéb szakmai konferenciákat, műhelybeszélgetéseket. Közművelődési tevékenységük részeként levéltár-történeti állandó kiállításuk mellett egyéb tematikus kiállításokat is rendeznek. Európa uniós támogatással kialakított korszerű oktatótermükben rendszeresen tartanak levéltári órákat és foglalkozásokat minden iskolai korosztály részére.

A Veszprém Megyei Levéltár általános gyűjtőkörű és területi, megyei illetékességű levéltári intézmény, egyike az ország közlevéltárainak. Anyagának mai összetételét alapjában egy 1950. évi törvényerejű rendelet határozta meg. A rendszerváltás után a levéltár nagy mennyiségű iratanyaggal gyarapodott tanácsi, vállalati, szövetkezeti és társadalmi szervezetektől.

Az érdeklődő a kutatóteremben találkozhat a levéltári anyaggal. Fontos tudni, hogy általában nézelődni semelyik levéltárban nem lehet – a kutatáshoz konkrét cél megjelölése szükséges. Kutatási lehetőséget az a személy kaphat, aki pontosan körvonalazza kutatási témáját, reális elgondolása van munkamenetéről és vállalja az iratok rendjének és épségének megőrzését, valamint a jogi feltételeket, melyek közt a személyiségi jogok biztosítása külön említést érdemel. A kutató munkájának támogatására helyben használható szakkönyvtár áll rendelkezésre, a kutatót segítik a levéltárosok is. Tény azonban, hogy a kutatások egy része, főleg a XIX. század második és a XX. század első felének hely-, esemény-, társadalom- vagy művelődéstörténetében eredménytelen marad az iratok háborús pusztulásai miatt.

A levéltár mint ügyintéző hivatal is működik. Évente sok száz, adatszerűséget, tényközlést, döntést, elhatározást, egyéb jogi körülményt rögzítő okirat felkutatása, hitelesített másolatának kiadása, az okiratokból adatok közhitelű közlése vár rá, amely valamilyen célból fontos lehet a ma embere, a jelenkori hivatalok, intézmények, vállalkozások számára is.

Az intézmény szakmai múltja is szolgál látnivalóval. Veszprém vármegye 1782. évi nagy levéltári szekrénye, Veszprém város levéltárának szekrénye 1827-ből és a XIX. század elején készült hiteles helyi levéltári szekrénysor az elődintézményektől örökölt javak. Látogatócsoportok előzetes időegyeztetéssel megtekinthetik őket. Hasonlóképpen a kért alkalom, a létszám, a téma és a csoport összetételének ismeretében várnak csoportokat levéltári bemutatóra, előadásra is.

Aki szeretne levéltáros lenni, történelem diplomával kell rendelkeznie. Egyelőre meglehetősen sok a kellő fokon fel nem tárt levéltári anyag, bizonyos, hogy még nemzedékeken át lesz munkájuk a levéltárosoknak.

Tagjaink jól érezték magukat, sok új információval gazdagodtak a látogatás alkalmával.

Köszönjük Szőnyegi Júlia jelnyelvi tolmács kommunikációs akadálymentesítő munkáját.

Összeállításunk a Levéltár bemutatkozó anyagának felhasználásával készült.

Látogatásunkról a Levéltár is hírt adott honlapján (további fotókkal!):
Siketek és nagyothallók levéltári látogatása

Pócza Barbara megyei titkár

2018-11-08T12:29:43+00:00