2021. november 16-án a karancslapujtői Mocsáry Antal Általános Iskola 3-5. évfolyamán 4 osztályban tartottunk szemléletformáló, érzékenyítő foglalkozást a SINOSZ Nógrád Megyei Szervezete képviseletében.

Bár a hallássérült emberekkel való helyes kommunikáció ismertetése egyébként is kiemelt fontosságú a szervezet tevékenységeiben, most, a járványhelyzet idején erre még nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Az általános iskolai érzékenyítés során mindig elhangzanak tanácsok, hogyan, miképpen tudjuk megoldani a kommunikációt egy hallássérült személlyel, a maszkhasználat azonban újabb kérdéseket vetett fel.

A tanulókkal szituációs feladatokat játszottunk el, hogy miképpen is lehet a siket és nagyothalló személyekkel felvenni a kapcsolatot, ha meg szeretnénk szólítani őket, pl. a kézjelzéssel, különböző jelzőrendszerekkel (csengő, fény, babasírásjelző), a váll óvatos megérintésével, vagy éppen a lámpa felkapcsolásával.

Ugyanakkor fontos a szemkontaktus, a megfelelő fényviszonyok, az artikuláció, a szájról olvasás és a megfelelő távolság tartása is. Utóbbi a jelenlegi járványhelyzetben sokkal nehezebb, főleg a maszkviseléssel együtt, ugyanis a szájról olvasás kiemelt jelentőségű minden hallássérült ember számára. Ezért – a biztonsági távolság megtartása érdekében – érdemesebb messzebb állni az illetőtől, de a szemkontaktust ugyanúgy tartva. A legideálisabb segítség az átlátszó vagy más néven ablakos maszk, amelyik még nem is párásodik, de ez még kevéssé elterjedt. Nyilvánvalóan sokat segít, ha a másik fél ismeri a jelnyelvet, illetve az egyébként is használt csevegő felületeken az írásos kommunikáció szintén megoldott, továbbá a webkamerán keresztül való érintkezés nemcsak kényelmes, de még a fizikai távolságot sem kell tartani. A papírra való leírás kissé időigényesebb, de a félreértések elkerülése végett ez is hasznos lehet.

Elterjedtek a plexiüveg falak, ezek előnye, hogy általában teljesen átlátszóak. Így a megfelelő távolságot tartva, a plexifalon keresztül még megoldható lehet az is, hogy arra az időre, amikor kommunikálunk, a maszkot kissé lejjebb lehet húzni a szánkról. Ha vásárolni vagy ügyet intézni megyünk, érdemes egy kisebb papírra felírni, hogy mit szeretnénk kérni/kérdezni, mert sok helyen az eladóknak még a plexifal mögött sem szabad maszk nélkül lenniük. Az ordibálás, a hangerő emelése, az arcunkba „hajolás” teljesen értelmetlen, még nagyothalló személyek esetében is, hiszen a maszkon keresztül így sem biztos, hogy jobban fogja érteni az illető a beszédet. Hallani és megérteni a beszédet két különböző dolog. Sokat segít a bólintás, vagy a fej nemleges megrázása, de ezek csak eldöntendő kérdéseknél használhatók. Az írásos szövegváltás hatékony lehet, bár lassúbb, és a higiéniai szabályok betartását is megköveteli. Nem mindenhol vannak feliratok, pedig ezek is nagyon sokan segítenek a tájékozódásban.

Az élő jelnyelvi tolmácsolás szintén háttérbe szorul ilyenkor, ezért különösen javasolt a KONTAKT jelnyelvi tolmácsszolgáltatás használata, amelynek működését szintén ismertettük. A Skype-on való kommunikáció szintén hatékony lehet, ugyanis írásos és videó formában is működik.

Emellett természetesen beszéltünk arról is, hogy a mindennapi élet során milyen akadálymentesítő eszközök léteznek a hallássérült személyek számára, szó esett TV-feliratozásról, a babasírásjelző készülékről, az indukciós hurokról, a hallókészülékről, a különféle jelzőrendszerek használatáról (ébresztő, kapucsengő-jelző) és a modernebb világban az internet, az applikációk elterjedése is sokat segít már.

A táblára külön felírtuk, hogy mely kifejezések használata helyes vagy helytelen a hallássérültek világában. Elmagyaráztuk azt is, hogy az egyes kifejezések miért helytelenek vagy sértőek.

Természetesen pár jelet is megtanítottunk a diákoknak, illetve beszéltünk arról is, hogy a magyar jelnyelv egy természetes, önálló, saját nyelvtannal rendelkező, mára már államilag is elismert nyelv, amelyből nyelvvizsgát is lehet tenni. A világon mindenhol elterjedt, ugyanakkor minden országnak megvan a saját jelnyelve, és azon belül a különböző dialektusai is.

A párkereső játék nagy sikert aratott a diákok körében, mely arra „kényszerítette” őket, hogy az egyes jeleket helyesen próbálják eljelelni.

Az érzékenyítéseket kötetlen kérdés-válasz rész zárta. A gyerekeket főleg a mindennapi élet nehézségei, a családon belüli kommunikáció érdekelte, főleg abban az esetben, amikor siket és halló családtagok is élnek együtt.

Juhász Renáta, Márton Márk közösségi animátorok