A SINOSZ Budapesti Nagyothallók Szervezete az Árpád-kilátóhoz szervezett gyalogtúrát 2021. augusztus 7-én, szombaton.

Aznap reggel a Kolosy téren találkoztunk a tagokkal, majd busszal felmentünk a Fenyőgyöngye végállomásig, ahol először egy csoportképet készítettünk. Bemutattam a férjemet, Kupsza Andrást, aki szervezte és vezette a túrát. Pár nappal előtte bejárta a túraútvonalat, hogy szombatra minden tökéletes legyen a túrán. Rövid instrukcióval elláttuk a tagokat, hogy maradjon együtt a csoport, ne szakadjunk le egymástól, ne térjen le senki másik túraútvonalra, szóljanak, ha szeretnének megállni, pihenni, kullancs- és szúnyogriasztóval fújják be magukat, mert rengeteg a kullancs az erdőben!
Kértem a tagokat, hogy nagyon figyeljenek, mert egy-egy állomásnál meg fogunk állni és mindenütt rövid ismertető is lesz, amelyekből a túra végén lesz kvíztotót tartunk. A résztvevők már nagyon várták, hogy elinduljunk az első állomásra, amely a Kecske-hegyi Kőfejtő katlana volt. Ez a sziklamászók kedvelt gyakorlóhelye.
A Kecske-hegyen található négy barlang közül az egyik a Kecske-hegyi-hasadék, a másik három a Lehelős-lyuk, az Oroszlán-barlang és az Oroszlán-szikla Északi-ürege. Egy ösvényen felmentünk a Kecske-hegy tetejére megtekinteni a fakeresztet. Majd a férjem még elvezetett minket egy gyönyörű szép panorámahelyre, ahonnan láthattuk a Hármashatár-hegyen álló, kimagasodó TV-tornyot. Gyönyörű látvány tárult elénk!
Rövid pihenő után továbbmentünk a következő állomásra, az Oroszlán-sziklához. A szikla tényleg egy ülő oroszlánra hasonlító dolomittömb volt, amit utánafaragtak, hogy még jobban hasonlítson az állatra. A szikla a második világháborúban megsérült. 1946-ban az oroszok robbantották le a fejét, hogy a járművek elférjenek tőle.
Az Oroszlán-szikla közelében található a Mária-szikla és kereszt, amely egy kegyhely. Mária a magyarok nagyasszonya, a magyarság királynéja 1038 óta. Innen már nem voltunk messze az úti célunktól, és már mindenki alig várta, hogy odaérjünk és láthassuk a gyönyörű panorámát az Árpád-kilátóból.
Megérkezés után rövid ismertetőt adtunk a kilátóról. Az Árpád-kilátót 1929-ben építették fel Glück Frigyes kezdeményezésére. A Friedrich Lóránt tervei nyomán megvalósított építményt szinte kizárólag terméskő, fa és természetes kötőanyagok felhasználásával emelték fel. Lényegében a mai napig ebben a formában áll.

Az Árpád-kilátóból láthattuk, hogy a Duna kígyózó szalagjától jobbra kiugrik a tájból a Gellért-hegy, tetején a főváros egyik jelképével, a Szabadság-szoborral. A folyó ívét követve számtalan hidat láthatunk, amik összekapcsolják a budai és a pesti oldalt. Szabad szemmel is kiszúrható az apró foltként megbújó budai vár, valamint a Parlament épülete. A helyszín egyik különlegessége, hogy augusztus huszadikán este pazar tűzijátékot szemlélhetünk innen a város felett.

Ezután a tagokkal kitöltettem a kvíztotót, az állomáshelyeken elhangzott rövid ismertetők alapján. Öt kérdést tettem fel és két-két válaszlehetőségből kellett megfejteni a helyes válaszokat. A tagok többségében helyesen válaszoltak a kvízkérdésekre. Gyorsan kijavítottam a totókat, majd mindenki választhatott magának egy apró jutalmat: tollat vagy SINOSZ-os bevásárlókocsi-érmét.

Mindenki nagyon örült az ajándékoknak és nagyon tetszett nekik a túra, nagyszerűen érezték magukat a tagok. Már alig várják az újabb túraszervezést.

Külön szeretném megköszönni Fejes Mónikának, Zólyomi Nikolettnek és Kiss Gabriellának a jelnyelvi tolmácsolást a túrán! Végül, de nem utolsósorban szeretném megköszönni férjemnek, Kupsza Andrásnak is, hogy nagyszerű túrát bonyolított le!
Örülünk, hogy sokan eljöttek, szeretettel várjuk az érdeklődőket a további programjainkra is.