Tauth Ildikó, a Geers Halláscentrum szakmai vezetője és audiológusa tartott előadást a SINOSZ Nógrád Megyei Szervezete és a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviselete tagjainak.

A szakember a bevezetőjében elmondta, hogy a hallássérültség népbetegségnek számít. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése alapján a világon 466 millióan küzdenek hallásproblémával, ebből 34 millió gyermek, és a hallássérültek száma 2050-re elérheti a 900 millió főt is. A 65 év feletti korosztályban 5-ször gyakoribb a halláskárosodás, mint a 65 év alattiak körében. A zajos környezet miatt a halláscsökkenés előfordulása egyre korábbi életkorban jelentkezik, minden 6. felnőttet érinti. Az idősek körében a 3. leggyakoribb betegségnek számít. A hallásromlás már 18 éves kortól elkezdődik, a belső fül sejtjei fokozatosan kezdenek elfáradni, ezért a hallás óvása minden korosztály számára kiemelt. Példaként említette, hogy régen sok munkahelyen nem biztosították a zajvédő felszereléseket, mostanra pedig a dolgozók nagy része nem használja.

A halláskárosodásnak számtalan oka lehet: genetikai, szülés során szerzett (koraszülés), gyermekkori betegségek (kanyaró, bárányhimlő, rózsahimlő, skarlát), illetve fiatalkori gyakori fülgyulladások, fülbetegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a munkahelyi zajártalom, a hirtelen szerzett hallásvesztés, a gyógyszerártalom, a gyógyszerek mellékhatásai mind-mind felelősek lehetnek a hallássérülésért.

Az időskori halláscsökkenés általában évek alatt alakul ki, ezért gyakran „észrevétlen”. A legtöbb idős ember azért nem fordul vele orvoshoz, mert nem fáj, és nem látszik. A hallásromlás folyamatának elején kompenzálják a problémát, pl. a TV-készülék, a rádió hangosabbra vételével. A felelősség átruházása annyit jelenthet, hogy megkérik a családtagot, hogy kísérje el őket ügyintézésre, orvoshoz, beszéljenek hangosabban, vagy az egyes készülékek minőségét kritizálják (korszerűtlen telefon, TV). Később ez azért válhat veszélyessé, mert ha az illető nem ismeri el, hogy gondok vannak a hallásával, lemond a kedvenc tevékenységeiről is, nem jár el kirándulni, társaságba, mert szégyelli, hogy nem hall rendesen. Nem hallgat zenét, TV-t, mert nem akarja, hogy a szomszédok szóljanak a zavaró hangerő miatt. Társaságba nem jár, mert azt gondolja, ha nem hall meg valamit, akkor róla beszélnek. Kialakul a mentális fáradtság, a memória csökkenni kezd, mert több dolgot vizuálisan szeretnének kompenzálni. Elkezdődik egy elszigetelődési folyamat, egyre magányosabb lesz, depresszióra, szorongásra hajlamossá válik, és az esetlegesen meglévő más betegségei (magas vérnyomás, cukorbetegség) tovább fokozzák az egészségi és hallásállapotának romlását. A szellemi hanyatlás legsúlyosabb formájává, időskori demenciává alakulhat. Holott a hallókészülék időben elkezdett  viselése lassítja a demencia kialakulását. Mintegy 40%-kal javul a beszédértés, ezáltal elkerülhetőek a félreértésből adódó, olykor kínos vagy nevetségek dialógusok. 30%-kal javul a memória, ugyanis a hallásunk használata épp olyan fontos, mint az ép látás. Ezért kiemelten fontos, hogy anyagi megfontolásból sose válasszuk az egyoldali hallókészülék viselését, hanem ha már választani lehet, inkább olcsóbb készüléket, de mindkét oldalra.

A halláscsökkenés típusai szerint megkülönböztetünk idegi, vezetékes, illetve kevert típusú halláscsökkenést. Magyarországon általában 8-10 év telik el, míg a páciens ráveszi magát a hallásvizsgálatra, holott az időben elkezdett hallókészülék-viseléssel nemcsak a halláscsökkenés és a beszédértés javítható, de az életminőség is. Ugyanúgy, ahogy más szűrővizsgálatokat is végeznek bizonyos kor felett, úgy a hallásszűrés is jelentőséggel bír.

Az előadó kitért egy nagyon fontos és manapság egyre fokozódó problémára is: elterjedt az interneten vagy a nyomtatott sajtóban reklámozott és árusított, kedvező árfekvésű “hallásjavító” készülékek, erősítők vagy „csodaszerek” forgalmazása. Ezek minden tudományos alapot nélkülöznek, az olaj pedig a fülzsír feloldásán kívül másra nem hasznos. A belső fül, vagy a hallóidegek betegségei esetén csak a TB által engedélyezett, legálisan forgalmazott hallókészülékek és segédeszközök jelentenek valódi megoldást, ezért ezeknek az állítólagos „csodaszereknek” sosem szabad bedőlni.

A hallókészülékek magas árai miatt sem szabad lemondani az ép hallásról, mert az az általános életminőséget is kedvezőtlenül befolyásolja. Az egészségünkön sose spóroljunk, ugyanakkor kiemelte az előadó, hogy a hallókészülék sem csodaszer, tehát ne várjuk azt, hogy betesszük, és onnantól mindent meghallunk, megértünk! Manapság az egyre modernebb technológiának köszönhetően számos hallókészülék-tartozék teszi kényelmesebbé a hallássérült emberek életét. Vannak áram nélkül is használható töltőkészülékek, szárító dobozok, erősítő, adó-vevő berendezések.

A hallókészülék kiválasztása mindig egyénre szabott, habár sok idős személy olyan készüléket szeretne viselni, amelyik kényelmes, kevésbé észrevehető, és olcsó. Amelyik készülék az egyik személynek beválik, a másiknak nem feltétlenül, ezért a teljes körű hallásvizsgálat elengedhetetlen része a hallókészülék kiválasztásának, ami mindig egyénre szabottan történik. Magyarországon általában 70%-os támogatottsággal írhatóak fel készülékek (ez Európában a legmagasabb támogatottságot jelenti), az üzemi baleset, vagy munkahelyi zajártalom esetén szerzett hallásromlásnál 100%-os támogatottsággal. A kihordási idő 6 év, a garanciális idő 3 év, a kötelező próbahordási idő 15 nap. Próbahordás nélkül nem szabad készüléket vásárolni, mert ki kell tapasztalni, hogy milyen a mindennapi viselése, kell-e esetleg még állítani, vagy hangosabbra/halkabbra venni. A fülillesztéket évente érdemes cserélni, de naponta kell gondozni és ápolni. Ha a fülilleszték minősége, állapota kifogásolható, akkor azzal a legmodernebb készülék sem használható rendesen.

Szó esett még a fülzúgásról is. A népesség kb. 15%-át érinti valamilyen formában, és azok, akik fülzúgásban szenvednek, 80-90%-uknak valamilyen mértékű halláscsökkenése is van. Minél inkább a fülzúgásra koncentrálunk, annál rosszabb lesz a helyzet, tehát keresni kell bármi olyan tevékenységet, ami eltereli a figyelmet.

Az előadást 5 kérdésből álló kvíz feladatsor zárta, a résztvevők tárgyjutalomban részesültek.

Márton Márk megyei titkár