Az Európai Parlament 2016. november 23-án, Strasbourgban megszavazta a jelnyelvekről és a szakképzett jelnyelvi tolmácsokról szóló állásfoglalást.
Az állásfoglalás parlamenti vitájában dr. Kósa Ádám EP-képviselő kifejtette, hogy
“A siketeknek is joguk van a politikai részvételhez! … A jelnyelvi tolmácsolás nem segítség, hanem alapvető emberi jog, hiszen a jelnyelvet használó embernek ez az anyanyelve.”
A tolmácsolás teszi lehetővé, hogy a siketek és siketvakok önálló életet élhessenek, teljes körűen és egyenlő módon vehessenek részt a társadalom életében.
Kósa Ádám felkérte a Bizottságot, maradéktalanul hajtsa végre az INSIGN európai kísérleti projektet, amelynek célja a siket és nagyothalló emberek és az uniós intézmények közti kommunikáció javítása; továbbá vizsgálja meg, hogy a tagállamokban megvalósul-e a siket, nagyothalló és siketvak gyermekek egyenlő esélyű hozzáférése az oktatáshoz.
Ha ugyanis az ‘oktatás – foglalkoztatás – hozzáférés’ háromszög egyik eleme kiesik, akkor a siketek továbbra is hátrányos helyzetben maradnak, így játszik tehát kulcsszerepet a tolmácsolás és az akadálymentes hozzáférés. A siket, siketvak és nagyothalló diákok és szüleik számára ezért már az iskoláskor előtti szolgáltatások és az iskolai oktatás révén lehetőséget kell nyújtani a környezetükben használt nemzeti vagy regionális jelnyelv megtanulására.
Kósa Ádámnak a határozat elfogadását megelőző vitán tett felszólalásáról készült videó (magyar felirattal ellátva):
Érdekes közjáték történt a felszólalás közben: a képviselő hozzászólása közepén leállította a jelnyelvi tolmácsot, ő viszont jelelt tovább. A magyar jelnyelvet nem ismerő politikustársai jelnyelvi tolmács nélkül nem érthették a beszédét. Kósa ezzel demonstrálta, hogy ha nincs tolmácsa, nincs hang sem, beszédét más nyelvekre sem tudják lefordítani, tolmács nélkül tehát nem tudna részt venni a politikai életben.