A SINOSZ Somogy Megyei Szervezetének tagjaival 2023. február 25-én megnéztük a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galériában látható Vaszary János-festménykiállítást. A kiállításnak adott cím: „Vaszary. Az ismeretlen ismerős”, nekünk, Somogy megyeieknek találó, hiszen Vaszary János 1867-ben Kaposváron született.

A Budai várhoz a Várkert Bazárnál mentünk fel, szép, rendezett látvány fogadott minket. Korán értünk a kiállításhoz, alig lézengtek turisták a várban, volt időnk megtekinteni a Mátyás-templomot is. Tárlatvezetésünk 11:45-kor kezdődött, amely során átfogó képet hallottunk a festő életéről, munkásságáról. Megtudhattuk, hogy 2012-ben a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum intézménye újra egyesült, a Liget Budapest Projekt keretében. Az új Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ megvalósításának munkálatai alatt, 2016-ban bukkantak rá két vászontekercsre, amelyek 20-20 darab teljesen ismeretlen Vaszary-olajfestményt rejtettek. A kiállításon megtekinthettünk az újonnan előkerült alkotások közül 24 darab, eddig nem jegyzett művet is.

A XIX. század vége felé az impresszionizmussal megkezdődnek különféle útkeresések a festészeti irányzatokban. Új stílusirányzatok, ábrázolási formák tucatjai jelennek meg, megbontva a kép terén addig érvényben lévő ábrázolási kánonokat, szabályokat.

Vaszary Jánosra is egyfajta útkeresés jellemző, a tárlat is szakaszokra bontva mutatja meg, hogy az életében megjelenő festészeti irányzatok miként hatottak rá. Számomra Vaszary eklektikus festő, ha a stíluskorszakaira tekintek, hiszen korai képeire még a realizmus-naturalizmus jellemző, majd megjelenik műveiben az impresszió, az expresszivitás és az art deco.

Számos képe közül egyet emelnék ki: Csendélet boncfigurával (1920 körül készült).
A polgári értékek változásával a keleti kultúrák is teret kaptak a mindennapi életben. Az asztalon megjelenő „nevető Buddha” figura a bőséget, szerencsét szimbolizálja, akárcsak a „Foo kutya”, amely a ház védelmének és a bőségnek a jelképe. A kompozíció alapján a kutya védelmezi a bőséget, a Buddhát. A két figura a virágokkal együtt olyan, mint egy házi oltár. Lehetséges, hogy Vaszary János vágyott a gazdagságra, a társadalmi elismertségre?

Egyszóval igazán szép élményekkel gazdagodtunk ezen a hűvös szombati napon, jól éreztük magunkat. Dél körül már a nap is kisütött, és a vár megtelt látogatókkal. Örülünk, hogy Pintér Zsófi is velünk tartott Budapestről.

Látogatásunk a SINOSZ SzÉP támogatásával valósult meg, ennek köszönhetően ingyenesen vehettünk részt a tárlatvezetésen.

Írta: Tar Zsuzsa