Milyen szociális ellátások illetnek meg súlyos fogyatékos személyként?

Felhívjuk a figyelmet, hogy összeállításunk nem teljes, érdemes érdeklődni a kormányhivatalnál/kormányablaknál, ill. annál az ellátóhelynél, amely jelenleg folyósít neked valamilyen szociális ellátást, valamint a helyi lehetőségekről a lakóhelyed szerint illetékes önkormányzat szociális osztályán is! Emellett javasoljuk a SINOSZ jogsegélyszolgálatának igénybe vételét is, amely minden megyeszékhelyen ingyenes jogi tanácsadással várja az érdeklődőket, és többek között a témához kapcsolódó jogszabályok értelmezésében is segítenek az ügyvéd szakemberek. Személyesen és e-mailben is lehet jogi segítséget kérni – elérhetőségek, ügyfélfogadási információk itt: https://sinosz.hu/jogsegelyszolgalat/


A 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerint hallási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon nyolcvan dB felett van, és ennek következtében a hangzóbeszéd megértésére még segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy

a) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy

b) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad. Ez a szóbeli kifejezőkészség terén megnyilvánuló olyan súlyos és végleges zavart jelent, amely a kommunikációt lehetetlenné teszi, és a kifejezésmód zavaraiban vagy a beszéd akusztikus megnyilvánulásának hiányában mutatkozik meg.

A súlyosan fogyatékos személyek jogosultak:

⇒ Kérelem fogyatékossági támogatás megállapítására

§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§

Információk jelnyelven is: IDE KATTINTVA.

Nyilatkozat személyi kedvezmény igényléséhez

Ki számít súlyosan fogyatékosnak (adókedvezmény szempontjából)?

Az erről szóló kormányrendeletben (335/2009. (XII. 29.) szerepel a betegségek felsorolása. Sok esetben a betegség által okozott fogyatékosság mértéke dönti el, jár-e a kedvezmény. Többek között a rokkantsági járadékban részesülők is kérhetnek adókedvezményt.

Hallássérülésnél

Akinek a hallásküszöb-értéke a beszédfrekvenciákon mindkét fülön 60 decibel felett van. Ebbe a kategóriába tartozik az a siket személy, akinek a hallásküszöb értéke mindkét fülön 80 decibel feletti, valamint az a nagyothalló személy, akinél ez az érték 60-80 decibel közé esik.

Kitől kérhető igazolás?

A fent meghatározott betegségek, illetve a fogyatékosság megállapítására, az állapot végleges vagy átmeneti jellegének meghatározására a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa jogosult.

A kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást is a szakambulancia, a kórházi osztály szakorvosa, vagy a jogosultságot megállapító háziorvos állítja ki.

Az ideiglenes igazolást

évente kell kitölteni az adóévben fennálló, súlyos fogyatékosságot megalapozó betegségről, illetve a fogyatékosságról. Fontos információ, hogy a fogyatékossági támogatást megállapító határozattal is igénybe vehető a kedvezmény.

Végleges igazolás

Amennyiben megállapították a fogyatékosság véglegességét, a szakorvos vagy a háziorvos igazolást állít ki, amelyet nem kell megújítani. Ez szerepeljen az igazoláson: A súlyosan fogyatékos ember személyazonosító adatai, lakóhelye, adóazonosító jele, a szakorvosi dokumentáció kiadásának dátuma, a súlyos fogyatékosság véglegességének vagy ideiglenes jellegének megállapítása, ideiglenes igazolás kiállítása esetén az igazolás hatályának megállapítása, dátuma, a kiállító szakorvos/háziorvos aláírása. Forrás: www.webbeteg.hu (Teljes cikk)

§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§

A 18 év feletti személyek közül a fogyatékossági támogatásra, vagy vakok személyei járadékára jogosult személyek, továbbá a  mozgáskorlátozottak esetében a fővárosi és megyei kormányhivatal minősítése alapján a közlekedőképességében súlyosan akadályozott személyek szerezhetnek támogatásra való jogosultságot.

A 18 év alatti értelmi fogyatékos, autista, látási fogyatékos, valamint hallási fogyatékos gyermekek esetében a magasabb összegű családi pótlékban részesülők válhatnak jogosulttá a támogatásra.

§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 120.§

A munkavállalónak, ha
a) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította,
b) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
c) vakok személyi járadékára jogosult

évenként öt munkanap pótszabadság jár.

Információk jelnyelven is: IDE KATTINTVA.

Ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos, fogyatékos gyermekenként évi 2 nap pótszabadság jár, ami mindkét szülőt megilleti, a gyermek születésének évétől addig az évig, amikor a gyermek a 16. életévét betölti.

§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§

1. Betegségcsoport
megnevezése
Betűjel Számjel Betegség
BNO kódja
Betegség megnevezése Súlyosság foka
2. Hallási fogyatékos K 2 H90 Vezetéses típusú és idegi eredetű hallásvesztés  

A hallásküszöbérték
a beszédfrekvenciákon
mindkét fülön

H90.0 Kétoldali vezetéses hallásvesztés 40 dB felett van.
H90.2 Vezetéses hallásvesztés, k.m.n.
H90.3 Kétoldali idegi hallásvesztés
H90.5 Idegi hallásvesztés k.m.n.
H90.6 Kétoldali, kevert típusú hallásvesztés
H90.8 Kevert típusú hallásvesztés, k.m.n.
H91 Egyéb hallásvesztés
H91.0 Ototoxikus hallásvesztés
H91.2 Idiopathiás, hirtelen bekövetkezett hallásvesztés
H91.3 Siketnémaság, m.n.o.
H91.8 Egyéb hallásvesztés
H91.9 Hallásvesztés k.m.n.


KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK:

A) 1998. évi XXVI. törvény  a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

B) 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól

C) 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről (személyi kedvezmény)

D) 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről

/2. Személygépkocsi-szerzési támogatás (4. §)

E) 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről – 120. §

F) 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról

G) 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet a rokkantsági járadékról