A Gyulai Helyi Szervezet meghívta a Békés megyei tagokat, hogy töltsenek együtt egy kellemes napot a klubban, és egyben köszöntsük az őszt, szüreti mulatsággal.
A program kezdete előtt az asztalokon előkészített eszközök: színes temperafestékek, zsírkréták, krepp-papírok, ollók, ragasztók, csillogó hobby készletek, lufik, színes papírok, fogpiszkálók és a nap fénypontjának fontos alapja, szőlőszemek sorakoztak, arra várva, hogy az ügyes alkotó kezek között életre keljenek. Valamint az eldugott, „senki nem tudott róla”, házi szőlőlekvár, amit én magam csináltam, életemben először, jó szívvel a nyertesnek! Sajnos abból csak egy üveggel tudtam elkészíteni, de megérte!
Végre megérkezett az első tagunk, s őt követve a többiek. Érkeztek tagok Békéscsabáról, eljött olyan is, aki rég nem járt a klubban, és voltak, akik egyenesen a bölcsődéből, óvodából, iskolából jöttek, csak azért, hogy jól érezzék magukat. Jól is tették, tegyétek ezt meg minden klubnapon akár csak egy órácskára, meglátjátok, milyen boldogságos hatással mentek haza, hisz ki kell mozdulni időnként a megszokott kerékvágásból!
Elkezdődött a kreatív foglalkozás szőlőevéssel. Jaj, de szép dolgokat csináltak, főleg a gyerekek, akik még a felnőtteknél is ügyesebbek, kreatívabbak voltak, meg is látszik a képeken…
A tagok közül verbuvált zsűrivel megszavaztuk, kié lett a legszebb rajzolt szőlő, ki építette a leglátványosabb szőlőépítményt, és hogy ki volt a legkreatívabb a lufikkal. Ők oklevelet kaptak. Na de az eldugott, „senki nem tudott róla”, házi szőlőlekvárt vajon ki nyerte? Hát persze, hogy egy gyermek! Szavazás alapján a legkreatívabbnak adtuk a díjat, egy szépséges, 4 éves kislány, Szofi nyerte meg! Éljenzés után a tagok mély beszélgetésbe kezdtek egészen késő estig.
Köszönöm, hogy velünk voltatok azon a szép napon!
Találkozunk jövőre ugyanott, de már – a felnőttek örömére – borkóstolással is!
Mészáros Eszter, a Gyulai Helyi Szervezet ügyintézője