Hosszú idő óta lebegett a gondolat a Békés Megyei Szervezet tagjai felett, hogy jó lenne egy színjátszó csoportot alakítani. A Békéscsabai Jókai Színház példamutató módon ingyenes és kedvezményes jegyeket biztosít tagjaink részére az előadásaira, melyek jelnyelvi tolmácsolással akadálymentesítettek. Ezeket az alkalmakat minden esetben kulisszajárás is megelőzi. Így talált egymásra a lelkes amatőr és a támogató szakmai oldal.

Végre valóban elindult a hallássérült színjátszó csoport megalakulása. A kezdeményezést Komáromi Anett, Gálfy gyűrű-díjas színművész vette szárnyai alá. Alkotótársát, a szintén Gálfy gyűrű-díjas Tege Antal színművészt kérte fel a rendezésre. Tege Antal olyan darabot keresett, ahol nem ismert az alapkonfliktus. Így esett a választás Shakespeare klasszikusára, a Rómeó és Júliára, hiszen nem tudjuk, hogy miért haragszik a két család egymásra, csak azt tudjuk, hogy haragszanak. Kapcsolódott is hozzá egyből az a gondolata, hogy a hallássérülteknek mennyi konfliktusra adhat lehetőséget az, hogy nem értik meg őket, félreértik őket, hol csúsznak el információk.

A Békéscsabai Jókai Színház Sík Ferenc termében indultak el a próbák a lelkes 13 fő jelentkezővel. Teljesen heterogén csapat alakult: férfiak-nők, fiatalok-tapasztaltak, siketek-nagyothallók. Az egyik csodálatos dolog ebben éppen az, hogy ennyi különböző tagot egy aktív közösséggé formált. Eközben a kezdeményezés felkeltette a Csongrád Megyei Szervezet tagjainak az érdeklődését is. Komáromi Anett ebben is segítő kezet nyújtott és még egy lelkes kolléganőjét bevonta, aki örömmel vállalta a Csongrád megyeiek felkészítését. Tarsoly Krisztina színművész kéthetente utazott Budapestről Szegedre a csoporthoz próbálni, ezzel megkezdte a 7 jelentkezővel a közös munkát.

Mindkét csoport próbáról próbára egyre jobban összekovácsolódott. A segítő színművészek is fokozatosan megismerkedtek a hallássérültek világával. Egyedi megoldások születtek a kommunikációs akadályok leküzdésére. Kernné Fitor Margit (Gitta) jelnyelvi tolmács szólt néha Tóninak, hogy ha hátat fordít, akkor nem tudnak a szájáról olvasni. 🙂 Gitta szerepe nélkülözhetetlen volt, hiszen ő adaptálta a míves szövegezést jelnyelvre, ezzel segítve a megértést és az előadást.

Ahogy közeledett a Szarvasi Vízi Színház fellépésének dátuma, mindenki egyre jobban izgult, hogy színpadra kell állni, mi lesz, ha elfelejti a szöveget, ha nem tudja, mikor következik. De ez nem is számított, hiszen amatőrökről beszélünk, akik vették a bátorságot, hogy megvalósítsák álmukat, hogy felvállalják, fogyatékossággal élők. Megmutassák az értékeiket.

Elérkezett a várva várt nap. Egész napos próba után jött az életük első fellépése, amikor több száz ember elé először kiállva megmutatták, amit 8-10 próba alatt hatalmas szívvel és lelkesedéssel a felkészítőkkel megalkottak.

Elsőként a Rómeó és Júlia került bemutatásra. A siket színjátszók jelnyelven adták elő szerepüket, a nagyothallók beszéltek. A hangzó beszédet Vörös Zsolt jelnyelvi tolmács fordította jelnyelvre. A jelelt részeknek pedig „szinkronhangja” volt. A női hang Komáromi Anett volt, a férfi pedig Illés Adrián színi hallgató. Mivel rövidített formában adták elő a darabot, a mű érthetősége érdekében Tege Antalra mint narrátorra is szükség volt.

Az est második része a Csongrád megyei színjátszóké volt, akik az Állomások című műsort mutatták be. Tarsoly Krisztina felvezetésében elmondta, hogy az életünk is megannyi állomásból áll, ez adta a vezérfonalat a műsoruknak. Az élet különböző helyzeteit mutatták be verseken, párbeszédeken és dalon keresztül.

Innentől nem is beszélnék tovább külön a két színjátszó csoportról, hiszen egy közös kezdeményezés részét képezik, a HALLÓ(K), ITT VAGYUNK! színjátszó körét.

Azon az estén, ahogy Háni (Komáromi Anett) mondta, “angyalok szálltak el felettünk”. Híd képződött hallássérültek és hallók között. A hallássérült közösség mellé állt több száz halló néző, megtisztelve az előadásokat jelenlétükkel és tapsukkal. Feledhetetlen élmény volt ez mind a nézők, mind a szereplők számára.

De ez a este csak az első lépés, hiszen megyünk közösen tovább az elkezdett úton, hogy még több maradandó értéket hozzunk létre mi: nagyothallók, siketek és hallók közösen.


 

A Csongrád megyei csoport tagjai:

  • Boda Jánosné
  • Csikósné Bobvos Dóra
  • Derék Dénes
  • Kurucz Barbara
  • Nagy Éva (a SINOSZ helyi ügyintézője Hódmezővásárhelyen)
  • Spitzer Anita
  • Varga László Károlyné

művészeti vezető: Tarsoly Krisztina, Békéscsabai Jókai Színház, színművész

jelnyelvi tolmács: Vörös Zsolt – SINOSZ JTSZ

A Békés megyei csoport tagjai:

  • Balogh Melinda
  • Bella Szabolcs
  • Havasi Zoltán
  • Jónás Sándor
  • Kindel Sándorné
  • Kozma Zoltán
  • Laczkó Heléna
  • Lovász József
  • Nagy Attila
  • Süle Teréz
  • Szabó Alexandra
  • Szántó Józsefné
  • Tar Lajos

művészeti vezető: Komáromi Anett, Békéscsabai Jókai Színház, színművész, Gálfy gyűrű-díjas

rendező: Tege Antal, Békéscsabai Jókai Színház, színművész, Gálfy gyűrű-díjas

jelnyelvi tolmács: Kernné Fitor Margit /Gitta/ – SINOSZ JTSZ

Bognár Gyöngyi megyei titkár


A SINOSZ programajánlója: Színházi előadások jelnyelvi tolmácsolással a Szarvasi Vízi Színház színpadán

Kapcsolódó médiamegjelenések: