Bár a hallássérült emberekkel való helyes kommunikáció minél szélesebb körű megismertetése egyébként is szervezetünk kiemelt fontosságú törekvése, erre most, a járványhelyzet idején még nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Az általános iskolai érzékenyítés során mindig elhangzik, hogyan tudjuk a kommunikációt erősíteni egy hallássérült személlyel, a maszkhasználat azonban újabb kérdéseket vetett fel.

Az általános iskolai tanulókkal szituációs feladatokat játszottunk el, hogy miképpen is lehet a siket és nagyothalló személyekkel felvenni a kapcsolatot, ha szeretnénk őket megszólítani: pl. a kézjelzéssel, az interneten a speciális jelzések beállításával, a váll óvatos megérintésével, vagy a lámpa felkapcsolásával.

Ugyanakkor fontos a szemkontaktus, a megfelelő fényviszonyok, az artikuláció, a szájról olvasás és a megfelelő távolság tartása is. Utóbbi a jelenlegi járványhelyzetben sokkal nehezebb, főleg a maszkviseléssel együtt, ugyanis a szájról olvasás kiemelt jelentőségű szinte minden hallássérült ember számára. Ezért – a biztonsági előírásokat betartva – érdemes messzebb állni az illetőtől, de a szemkontaktust ugyanúgy tartva. A legideálisabb segítség az átlátszó maszk lenne, olyan, amelyik még nem is párásodik, de sajnos ez még kevéssé elterjedt. Nyilvánvalóan sokat segít, ha a másik fél ismeri a jelnyelvet, illetve az egyébként is használt csevegő felületeken az írásos kommunikáció szintén megoldott, továbbá a webkamerán keresztül való érintkezés nemcsak kényelmes, de még a fizikai távolságot sem kell tartani.

Elterjedtek a plexiüveg falak, ezek előnye, hogy általában teljesen átlátszóak. Így a megfelelő távolságot tartva a plexifalon keresztül még megoldható lehet az is, hogy arra az időre, amikor kommunikálunk, a maszkot kissé lejjebb lehet húzni a szánkról. Ha vásárolni vagy ügyet intézni megyünk, érdemes egy kisebb papírra leíratni a válaszokat, és akár azt is felírni, hogy mit szeretnénk kérni/kérdezni, mert sok helyen az eladóknak még a plexifal mögött sem szabad maszk nélkül lenniük.
Az ordibálás, a hangerő emelése, az arcunkba „hajolás” teljesen értelmetlen, még nagyothalló személyek esetében is, hiszen a maszkon keresztül sem biztos, hogy jobban fogja érteni az illető a beszédet. Hallani és megérteni a beszédet két különböző dolog. Sokat segít a bólintás, vagy a fej nemleges megrázása, de ezek csak eldöntendő kérdéseknél jöhetnek szóba. Az írásos kommunikáció hatékony lehet, bár lassúbb, és a higiéniai szabályok betartását is megköveteli. Nem mindenhol vannak feliratok, pedig ezek is nagyon sokat segítenek a tájékozódásban.

Az “élő” jelnyelvi tolmácsolás szintén háttérbe szorul ilyenkor, ezért különösen javasolt a KONTAKT Jelnyelvi Tolmácsszolgáltatás használata, amelynek működését szintén ismertettük. A nem jelnyelvhasználó nagyothalló és siket emberek közül sokan nem tudják, hogy a KONTAKT nemcsak jelnyelvi, hanem írótolmácsolást is biztosít ügyfelei számára, valamint hogy hallássérült nem SINOSZ-tagok is igénybe vehetik a szolgáltatást!

Emellett természetesen beszéltünk arról is, hogy a mindennapi élet során milyen akadálymentesítő eszközök léteznek a hallássérült emberek számára. Szó esett a babasírásjelző készülékről, az indukciós hurokról, a hallókészülékről, a feliratozásokról, a különféle jelzőrendszerek használatáról (pl. fényjelzős ajtócsengő), és a modernebb világban az internet, az applikációk elterjedése is sokat segít már.

Természetesen pár jelet is megtanítottunk a diákoknak, illetve beszéltünk arról is, hogy a magyar jelnyelv egy önálló, saját nyelvtannal rendelkező, mára már törvény által is elismert nyelv, amelyből államilag elismert nyelvvizsgát is lehet majd tenni 2021 júliusától.

Az érzékenyítő foglalkozást kötetlen kérdés-válasz rész zárta, pl. egységes-e a jelnyelv, és mik a hallássérültség lehetséges okai, hogyan kommunikálunk és hogyan veszekszünk a mindennapi életben? Ezek a kérdések számunkra is hasznosak, mert minket is érdekel, hogy a kívülállók mire kíváncsiak velünk kapcsolatban.

Juhász Renáta, Márton Márk  – közösségi animátorok