A SINOSZ Dunaújvárosi Helyi Szervezetének 2021. szeptember 30-i programján megtekintettük az Intercisa Múzeum állandó és időszaki kiállításait. Bár esett az eső, a lelkes tagoknak ez nem vette el a kedvét az érdekes programtól.

A múzeumban a legkorábbi leletek kb. 6000 évvel ezelőttről, az újkőkorból származnak. A kiállításban több olyan lelőhely (Kisapostag, Kulcs, Kosziderpadlás) kerámia- és bronzanyaga látható, amelyekről korabeli kultúrát, csoportot, korszakot neveztek el. A késő-vaskori leletanyagból kiemelkedik egy kelta ezüstéremkincs, amely a vasmű területén került elő.

A római kori leletanyag döntő többségét Intercisa római kori település egykori lakóinak hagyatéka adja, ám ezen kívül egyéb lelőhelyekről, többek között Adonyból (Vetus Salina), Baracsról (Annamatia) is őriznek tárgyakat. A kiállított tárgyak segítségével a látogatók megismerhetik az egykori lakók mindennapi életét, munkájukat, viseletüket, temetkezési és hitbéli szokásaikat. Miután a rómaiak kivonultak a Kelet-Dunántúlról, különböző barbár népek vették birtokukba a területet.
A szórványos hun és germán leletekkel szemben több avar temető és település anyagát őrzi a múzeum. A honfoglalás- és Árpád-kor idején több település között oszlott meg a mai város területe. A kisebb közösségek temetőiben, településen talált tárgyak a hétköznapi emberek életébe, hitvilágába engednek bepillantást, a késő középkori-kora újkori ezüsttűk pedig a helyi birtokos család gazdagságáról árulkodnak. A hódoltság korának mozgalmas eseményeire utal az ezüstdénárokból álló éremkincs. A XVII. századi török palánkvár lakóinak kézzelfogható emlékei a keleti rézedények és egy arab feliratos pecsétgyűrű.

A látogatók most egy komplex, tárgyközpontú foglalkozások megvalósítását is lehetővé tévő kiállítási és múzeumpedagógiai térben ismerkedhetnek meg Dunapentele 100 évvel ezelőtti paraszti kultúrájának tárgyi emlékeivel.* Itt több tárgyat felismertek a tagok, amelyeket még az ő nagyszüleik is használtak, és élénk beszélgetés alakult ki a tárlatvezetővel, ki mire emlékszik, kinek melyik tárgy van meg még otthon.

A kiállításban helyet kapott a város, mind pedig a gyár/gyárak építésével kapcsolatban számos tárgy, relikvia a Rákosi-korszakból, amelyeket 1953 óta gyűjtenek. Brigádnaplók, régi zászlók, plakettek, emlékérmek, tervrajzok, makettek… – itt is sok emlék feljött bennünk a régmúltból.

Jó hangulatban telt a múzeumlátogatás, megbeszéltük, hogy az eső miatt most kimaradt, szabadban lévő római kőtár és fürdőmaradványok megismerését mindenképpen bepótoljuk.

A program a SINOSZ SzÉP keretében valósult meg, jelnyelvi akadálymentesítéssel.

* Forrás: a múzeum weboldala