Dr. Laczka Zsanett, a SINOSZ esélyegyenlőségi referense ezúttal a munkajog témakörében tartott egy interaktív, elgondolkodtató és gyakorlati oldalt is megközelítő előadást. Először bemutatta a SINOSZ azon dolgozóit, akikhez ilyen jellegű probléma, kérdés esetén fordulhatunk.
A foglalkozásra irányuló jogviszony többféle lehet, ezek jellemzőit vizsgáltuk meg első körben. A munkaviszony létesítésékor a 2012. évi I. törvény – a Munka Törvénykönyve az irányadó.
Kik lehetnek munkavállalók, és mi a különbség a természetes és a jogi személy között? Hány éves kortól köthető munkaszerződés saját, illetve a szülő aláírásával? – ezen kérdések megvitatása a diákmunka miatt volt fontos, valamint az előadó felhívta a figyelmet, hogy a kiskorú, fiatalkorú munkavállalókra egyes esetekben más törvények jellemzőek.
A munkaszerződés csak abban az esetben érvényes, ha azt a munkáltató és a munkavállaló is aláírja, mindig írásba kell adni. A szerződés kötelező elemeinek hiányában, vagy abban az esetben, ha a formai és tartalmi elemek nem felelnek meg a jogszabályoknak, a szerződés érvénytelen. Az első feladat az volt, hogy egy szerződésmintában találjuk meg a hibákat, illetve a hiányosságokat. Itt kitértünk arra is, hogy minél részletesebb egy szerződés, annál nagyobb jogbiztonságot ad, és a munkakör jellegétől függően egyéb pontokkal egészülhet ki. A munkaköri leírás szintén fontos dokumentum, annak létesítéséhez ragaszkodjunk, hiszen ezzel elkerülhetőek a vitás esetek.
A munkaviszony megszűnése és megszüntetése között lényeges különbség van, a munkaviszony megszüntetésekor pedig a legtöbb esetben indokolni is szükséges. Felmondási idő és végkielégítés is jár egyes esetekben, ezek mértéke a munkáltatónál eltöltött időtől függ.
A munkáltató és a munkavállaló kötelezettségei sokfélék – a következő feladatban csoportosítani kellett, hogy melyik kötelezettség kihez tartozik. Itt szó esett az akadálymentes munkahelyi környezetről is, melyet a munkáltatónak kötelessége biztosítani.
A munkabér fogalmán belül találkozunk egyéb kifejezésekkel is, mint pl. a bruttó munkabér, nettó munkabér, minimálbér, garantált bérminimum, alapbér, bérpótlék, időbér, teljesítménybér, béren kívüli juttatás, adóköteles jutalom. Ezen kifejezésekkel főleg akkor érdemes tisztában lenni, ha a munkabérünk mellett olyan ellátást folyósítanak, ami jövedelemkorláthoz kötött. Fontos tudni, hogy mely juttatások személyijövedelemadó-kötelesek. Majd ismertetésre kerültek a bruttó bérből levonandó adók és járulékok, továbbá, hogy milyen adókedvezményeket lehet érvényesíteni. Az előadás során szóba kerültek olyan valós helyzetek is, amelyeknél a munkavállaló nem tudta eldönteni, hogyan orvosolhatóak a problémák, ezért említésre kerültek azok a fórumok is, ahol panaszt lehet tenni.
„Igaz-hamis” játékkal, valamint egy kvíz kitöltésével zárult a program, a résztvevők apró nyereménytárgyakban részesültek.
Márton Márk megyei titkár