2017. május 05-én az EFHOH (Nagyothallók Európai Szövetsége) éves küldöttgyűlését, másnap, május 06-án EFHOH-NADP konferenciát tartottak Londonban, melyre két személyt delegált a SINOSZ Országos Elnöksége. A NADP („Siketek Országos Szövetsége” – a siketté váltak szervezete az Egyesült Királyságban) volt a rendezvények befogadó házigazdája.

A helyszínek akadálymentesen megközelíthetőek voltak, vezetékes indukciós hurok és írótolmácsolás, valamit orális tolmácsolás állt rendelkezésünkre.

A pénteki esemény nyitóbeszédét az EFHOH elnöke, Marcel Bobeldijk és alelnöke, Lidia Best mondta el, kiemelve az időskorban szerzett hallássérüléssel kapcsolatos felmérések fontosságát. A 2016-os évi szakmai és pénzügyi beszámolók után a 2017-2018-as szakmai és pénzügyi terveket is elfogadták a küldöttek, Magyarország 4 szavazattal volt jelen.

Az EFHOH kéri az Európai Bizottságot, hogy a hallásproblémákkal is foglalkozzon. A halláskárosodás jelenjen meg az európai népességszámlálásokban, lakossági felmérésekben, mert a statisztikákkal a közszféra jobban megérti ennek fontosságát. Példaként a norvég nagyothallók szervezete most együtt dolgozik a Skandináv Nagyothallók Szövetségével (NHS, de nem az angol egészségügy rövidítése, hanem Nordiska Hörselskadades Samarbetskommitté), összesen 6 skandináv országból 8 nagyothalló szervezet. Az együttműködés keretében felméréseket készítettek a nagyothallókkal kapcsolatban és azt mondják, hogy ennek mintájára kellene az EFHOH-nak is statisztikákat készíteni. Az NHS, mint a 8 hallássérült szervezetet összefogó ernyőszervezet, 120.000 taggal, tárgyaltak több témában is a norvég parlamenti döntéshozókkal, sikerrel, sok mindent elértek.

A beszámolóban elhangzott, hogy az EFHOH az EDF-fel (Európai Fogyatékosügyi Fórum) is együttműködik. Marcel Bobeldijk az EDF elnökségének is tagja. Az EFHOH az EDF tagjaként támogatta az European Accessibility Act direktíva létrejöttét, főleg az oktatás és technológia témákban, ezen kívül támogatta az audiovizuális média (tévék) szolgáltatásokkal (AVMSD) kapcsolatos irányelvet is.

Az EFHOH együttműködik az ENSZ Fogyatékossággal élők jogaival foglalkozó Bizottságával és más szervezetekkel (IDA, STI, WHO) is, hogy a fenntartható fejlődés céljai mindenki számára elérhető módon valósuljanak meg. Fontos az ENSZ Egyezmény végrehajtásában az, hogy a fogyatékossággal élők szervezeteit is befogadják és teljes körűen részt vehessenek a végrehajtásban.

Reklámozták a jövőben megrendezni kívánt konferenciákat is. 2017 októberében Berlinben a jövőbeli hallássegítő technológiákról szóló IFHOH konferencia lesz megtartva (‘Future Loops’ 4th International Accessibility Conference on Hearing Loops and Hearing Technology), 2018. május 25-27-én pedig Ljubljanában lesz a következő IFHOH kétéves küldöttközgyűlés, EFHOH éves küldöttközgyűlés és ehhez kapcsolódó konferencia. 2020-ban lesz a következő IFHOH kongresszus, ami négyévente van.

Lidia Best beszámolót tartott az időskorban hallássérültté váltakkal kapcsolatos kutatáson dolgozó munkacsoport munkájáról és eredményeiről is, mely az EFHOH égiszén belül alakult meg.

Marie Denninghouse, az EDF mobilitással és tömegközlekedéssel foglalkozó munkatársa az EDF munkájáról és a tömegközlekedésről tartott előadást. Beszámolt arról is, hogy hol áll most a European Accessibility Act követelményeit elfogadó folyamat, amely alapján egységessé tudják majd tenni a termékek és szolgáltatások elérhetőségének szabályozását Európában. Ennek részleteit be kell majd építeni a mindenki számára nyújtandó termékekbe és szolgáltatásokba, a hallássérülteket segítő okostelefonokba, tabletekbe, számítógépekbe, jegyautomatákba, televíziókba, e-könyvekbe, online vásárlófelületekbe, bankautomatákba.

Az indukciós hurkok telepítésére különös gondot kell fordítani szakemberek és mérőműszerek segítségével, – emelte ki egy küldött. Norvégiában, – akik egyébként jól állnak az akadálymentesítés terén -, a vonaton nem működik az indukciós hurok, mert a sok fém alkatrésszel interferál, azaz rontja a mágneses mező térerejét és csak sípolást lehet hallani.

Marcel Bobeldijk zárta a közgyűlést, egy órás csúszással.

Szombaton lezajlott az egész napos konferencia. Céljait is kifejezve, a „kapcsolatban maradni, informálódni és minderre képesnek lenni” szavak jegyében telt a nap. Több mint 51.000 fő hallássérült él Európában.

  1. szekció témája: Hallássérülés és a fogyatékossággal élők jogainak végrehajtása

Az elnöki nyitóbeszédek (Lilian Greenwood – NADP-elnök; Marcel Bobeldijk – EFHOH-elnök; Penny Mordaunt – angol parlamenti képviselő, az Egyesült Királyság Fogyatékosságügyi, Munkaügyi és Egészségügyi Minisztere) után a vitaindító előadó, Dr. Lovászy László Gábor a robbanásszerű technikai fejlődésről beszélt, melyek megváltoztatják a világot, és ezek még inkább elősegíthetik a fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelét, ezt ki kell használni. A robotoktól nem kell félnünk, minket szolgálnak. Lovászy László az ENSZ Fogyatékossággal élők jogaival foglalkozó Bizottság tagja és a technológiai, etikai ügyeknek a szószólója. A múltba visszanézve is az látszik, hogy fontos támogatni az innovációt. Pl. Alexander Graham Bell találta fel a telefont, amihez hozzájárult az is, hogy nagyothalló volt az édesanyja és hallásjavító eszközökkel is kísérletezett korábban.

2020 után a hallássérülés lesz a legáltalánosabb fogyatékossági típus. Az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezmény következő cikkeivel foglalkozik a Bizottság: törvény előtti egyenlőség (12. cikk), hozzáférhetőség (9. cikk), lányok és nők esélyegyenlősége (6. cikk), befogadó oktatás (24. cikk).

Az innováció és kutatás szabadságát, versenyhelyzetet és sokszínűséget, és ezzel együtt a mindenki számára történő hozzáférést biztosítani szükséges, mert az egyenlő esélyű hozzáférés a jövőben óriási mértékben függ attól, hogy az legújabb applikációk, termékek, szolgáltatások fejlesztései esetén gondolnak-e a fogyatékossággal élőkre. Pl. a befogadó oktatásban nagy ugrás lehet egy új smart okostelefon-alkalmazás a fogyatékossággal élők számára.

Ehhez kapcsolódott Andrea Saks (az ITU JCA-AHF – a Nemzetközi Távközlési Egyesület, az ENSZ mellett információs és kommunikációs technológiákra szakosodott szervezet elnöke) előadása, miszerint 3 siket férfi megváltoztatta a világot találmányukkal, a Phonetype-pal, az első text telefonnal, jóval az SMS megjelenése előtt. Andrew Saks és társai munkásságát mesélte el a lánya, mennyi nehézségen, elutasításon mentek keresztül az Egyesült Királyságban, mire eljutottak az első tengerentúli híváshoz 1976-ban. Ma az ITU a fogyatékossággal élő emberek segítségével, a Gallaudet Egyetem mérnökeivel globális, az egész világra kiterjedő nemzetközi sztenderdeket szeretne az információs-kommunikációs technológiákban és a távközlésben, hogy mindenki számára hozzáférhetők legyenek. Az Apple is folyamatosan mindenki számára használható fejlesztéseken dolgozik. Ők az egyetlen cég, ahol a hardvert, szoftvert és a működtető operációs rendszert is maguk tervezik, így könnyen összefésülik azokat a fejlesztéseket is, amelyek a hozzáférhetőségre irányulnak. Sarah Herrlinger, az Apple-ön belül a globális hozzáférhetőségi politika és kezdeményezések vezető menedzsere bemutatta, hogy az iPhone milyen fejlesztéseken ment keresztül, hogy a hallássérültek és látássérültek számára megkönnyítse az okostelefon használatát. A képernyőolvasó mindenkinek egyformán elérhető, illetve végignéztük a beállítások menüt, feliratozást és az Apple saját hallókészüléket is fejleszt. A siketvakoknak Braille kijelző is elérhető Bluetooth-on keresztül. Támogatja a feliratozást és a hangos felolvasást. LED fényvillogással jelzi a hívást, SMS-t, a hangerő szabályozható akár csak a fejhallgató egyik oldalán is, vagy mindkét oldalon. Az Apple fejlesztett egy olyan programot is, amelyen keresztül okostelefonnal is használható a texttelefon. Több hallókészülék-gyártó beépítette az Apple chipjét is a hallókészülékbe, ami Bluethtooth kapcsolattal a hallókészülékhez erős és tiszta hangot irányít. Van olyan applikáció is, amely segít megtalálni a hallókészüléket, ha nem emlékszünk arra, hogy hova tettük, vagy a gyerek elhagyta. Az Apple honlapján a hozzáférhetőség témájában minden információ elérhető.

  1. szekció témája: A médiához való hozzáférhetőség

David Bradshaw (DTG – a brit digitális televíziós műsorszolgáltatók szövetsége elnökségében) beszélt arról, hogy hogyan történt meg a felhasználói visszajelzések beépítése a digitális televíziós műsorok hozzáférhetőségén dolgozó munkacsoportban. Készült egy mindenki számára ingyenesen elérhető felhasználói kézikönyv a feliratozásról és a digitális tévékre installálásról „U Book” néven, ami a DTG honlapjáról angolul letölthető. A hoteleknek is készítettek egy összefoglalót, hogyan legyen elérhető a szolgáltatás mindenkinek, mert gond, hogy sok hotelben a tv nem képes a feliratozásra, vagy a távirányító gombjai nem megfelelőek a beállításhoz. A BBC-nél is dolgoznak a hozzáférhetőségen – erről mesélt Gareth Ford-Williams, a BBC televíziós hozzáférhetőségen dolgozó csapatának vezetője. Az élő feliratozás még fejlődik.

Ebéd után a NADP tartotta meg éves közgyűlését.

  1. szekció témája: Hallásgondozás és technológiák

Nagyon jó ötletet is hallottunk, melyet itthon is meg lehetne valósítani: „Az év audiológusa” pályázat, minden évben az ügyfelek szavazatai alapján választják. Ezzel motiválnák őket és javulna a hallásgondozás minősége. A pályázat támogatója a Rayovac hallókészülékelem-gyártó cég. Paula Brinson Pyke, a Rayovac marketing-igazgatója néhány személyes történeten keresztül érzékeltette, milyen a jó audiológus.

A mai és a jövőben elérhető hallókészülékekről beszélt Soren Hougaard, EHIMA – az Európai Hallókészülék-gyártók Szövetségének titkára. A jövőben az okostelefonokkal kompatibiliseknek kell lenniük a hallókészülékeknek.

Brian Lamb professzor, a Halláskárosodás és a Siketség ellen megalakult Szövetség elnöke egy iránymutató cselekvési tervet mutatott be. 2035-re minden 5. ember hallássérült lesz, 15,6 millió fő. A felnőtt hallássérültek átlagosan 10 év probléma után fordulnak szakemberhez, és nem is sejtik sokszor a probléma okát, ezért fontos az országos szintű hallásszűrés-program. Sokkal többe kerül az államnak egy olyan személy, aki nem keres megoldást a hallásproblémájára, mint az, akinek van hallókészüléke, többször járnak orvoshoz is, mert halmozódnak a gondjaik. A hallásjavító technológiák hosszú távon megtakarítást hoztak 1992-2009 között. A cochleáris implantáltakról szóló útmutató készült a NICE – az angol Országos Egészségügyi Intézet – jóvoltából.

Lidia Best, aki az EFHOH alelnökeként a NADP elnöke is, megint beszélt arról a felmérésről, mely az időskorban elszenvedett hallásveszteséggel élők tapasztalatait foglalta össze Európában, azt előző nap már hallottuk.

Mark Laureyns audiológus és beszédpatológus, aki a beszédhibák kórtanával foglalkozik, (több mint egy logopédus), arról beszélt, hogy nagy probléma a hallásgondozás minősége, mellyel itthon is szembesülhetünk. Ő az AEA – a Hallókészülékekkel Foglalkozó Szakemberek Európai Szövetségének elnöke, akiknek az a célja, hogy a hallókészülékek piaca átlátható legyen, a hallókészülék-ellátás minőségi legyen és a kliensek érdeklődésének megfelelően lehessen készüléket választani. Az európai embereknek csak 58%-a hord hallókészüléket azok közül, akiknek az orvos azt javasolta. Az ügyfelek megveszik, de utána nem hordják a hallókészüléket, mert nem tudják használni pontos beállítások nélkül. A minőséget a hallókészülék-illesztésben a kliensközpontú ISO/TC 43/WG 10 szabvány betartásával lehetne garantálni. „Nem elég fogni az audiogramot és ráprogramozni a hallókészüléket”, – „mert ez nem nevezhető hallókészülék-illesztésnek” – így fogalmazott a professzor, hanem meg kell hallgatni az ügyfelet és az igényeire szabni, az bizony sokkal szélesebb körű beállítást igényel.

Mindegyik szekciót rövid kerekasztal-beszélgetés zárta az előadók részvételével.

A délutáni előadások után szombaton este tartották a Gálavacsorát az Ambassadors Bloomsbury Hotelben és vasárnap utaztunk haza. A vacsorán nagy körasztalok voltak 8-10 fővel. A más országokból jövő hallássérült résztvevők hozták saját írótolmácsaikat, és az asztalnál folyó beszélgetéseket az asztal közepén elhelyezett laptopon folyamatosan tudták követni.

London nagyon sokszínű, kulturálisan gazdag város, és különösen nagy fontosságot tulajdonítanak az egyenlő esélyű hozzáférésnek is, minden fogyatékosságra nézve. A felvonóknál és a metrók aluljáróiban segélyhívó berendezéseknél is láttuk az indukciós hurok jelét, nemcsak a konferencián és a színházaknál.
A konferencia helyszínén kerekesszékes vendégek is könnyen tudtak közlekedni a Flexstep emelőlappal, ami alapállapotban egy sima acélszerkezetű lépcsőnek látszik és gombnyomásra a lépcsőlapok emelőlappá állnak össze.
Az utcán telefonfülkék mellett wifi-fülkéket is láttunk, ezek fizetősen működnek.
Néhány repülőgép-társaság siketek számára külön helyfoglalási lehetőséget biztosít a repülőn, és más kedvezmények is érintik az itteni hallássérülteket. A helyi lakcímmel rendelkező hallássérültek féláron utaznak a tömegközlekedésen.

Nagyon köszönjük a tapasztalatszerzési lehetőséget az Országos Elnökségnek és a SINOSZ-nak.

Gonosz Istvánné Éva és Hortobágyi Éva

SINOSZ országos elnökségi tagok