2021. január 1-jétől megszűnt a keresetkorlát!

Az Országgyűlés 2020. december 16-án elfogadta a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) módosító rendelkezéseit (2020. évi CLXXI. törvény). Ennek következtében

2021. január 1-jétől megszűnt a keresetkorlát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban (rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás) részesülők számára.

Fontos tehát, hogy 2021 januárjától nem kell választani az ellátás és a kereset között!

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a módosítás mind a megváltozott munkaképességű személyek számára, mind pedig az őket foglalkoztató vagy foglalkoztatni kívánó munkaadók számára számos pozitív változást eredményez. A módosítás előtt a munkaerőpiacon egyébként is hátrányos helyzetben lévő személyek jellemzően az ellátás mellett döntöttek a kereseti korlátot meghaladó, magasabb jövedelmet kínáló lehetőség helyett. Választási helyzetbe kényszerülve sokan választották a biztos ellátást és nem a bizonytalannak tűnő munkalehetőséget. A munkaadók számára szintén nehézséget teremtett a kereseti korlát megléte, hiszen egy adott vállalaton belüli karrierlehetőséget, előrelépést sokan visszautasítottak az előbbiekben részletezett okokból.

A módosítást a nagyobb érdekvédelmi szervezetek – köztük a SINOSZ – évek óta szorgalmazták és kezdeményezték a törvény módosítását.

Számos teendő van még a munkahelyek akadálymentesítése és az észszerű alkalmazkodás területén, de ez egy kiemelten fontos lépés, mely hozzájárul, hogy minél több megváltozott munkaképességű, siket és nagyothalló személy legyen jelen a nyílt munkaerőpiacon.

A REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB VÁLTOZÁSOK

• pályakezdő fiatalok

Véleményünk szerint a módosítás kiemelten pozitív változásokat hoz a pályakezdő siket és nagyothalló fiatalok számára is, hiszen a munkaadók akkor is mentesülhetnek a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól, ha olyan fiatalt foglalkoztatnak,

    • aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján sajátos nevelési igényűnek,
    • vagy a felsőoktatási törvény alapján fogyatékossággal élő hallgatónak minősül.

A mentesülés a munkaadót utoljára abban az évben illeti meg, amikor a fiatal a 23. életévét betölti. A rehabilitációs hozzájárulás évenkénti, a minimálbérhez igazított növelése egyértelműen komoly hatást gyakorolt a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rátájának növekedésére, így ha a kötelező foglalkoztatási szinthez tartozó személyek köre bővül, akkor bizonyosan sokkal többen jutnak majd munkalehetőséghez.

• foglalkozási rehabilitációs mentorok

A változások között ugyancsak jelentős a foglalkozási rehabilitációs mentorok alkalmazásának a lehetősége, akik szintén – legalább napi 4 órában alkalmazva – beszámítanak majd a kötelező foglalkoztatási szintbe, mindemellett pedig hozzájárulhatnak ahhoz, hogy minél több megváltozott munkaképességű személy helyezkedhessen el tartósan a nyílt munkaerőpiacon, és számukra egy valóban befogadó, akadálymentes munkahelyi környezet feltételeit biztosíthassák a munkaadók. Az adott munkáltatónál foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók számától függ, hány fő mentor számítható be a kötelező foglalkoztatási szint szempontjából.

Kérdésed van, bizonytalan vagy?
Keress bizalommal minket a jogsegelyszolgalat@sinosz.hu vagy az akadalyugras@sinosz.hu e-mail címeken!

Jogszabály: Magyar Közlöny 2020. évi 285. száma
2020. évi CLXXI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény foglalkoztatás bővítését célzó, a Gazdaságvédelmi Akciótervvel összhangban megvalósuló módosításáról