A SINOSZ T.É.M.A.-programja keretében Bolcsó Zsuzsa rehabilitációs mentor tartott előadást hallássérült tagjainknak, akik közül néhányan már találkoztak vele rehabilitációs munkahelyen. Bevezetőképpen tájékoztatást kaptunk arról, hogy a térségben milyen pályázati programok segítik a kiemelten hátrányos helyzetűeket a munkanélküliség csökkentése érdekében.

Az egyik legfontosabb információ, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy az új szabályozás szerint egy személy mikor minősül megváltozott munkaképességűnek. Az, hogy valaki nem részesül ellátmányban, még nem akadálya annak, hogy regisztráltassa magát a megfelelő intézményekben mint megváltozott munkaképességű személy.

A másik nagyon fontos információ, hogy mindenkinek tudnia kell, hogy milyen minősítési kategóriába tartozik az új komplex felülvizsgálat határozata szerint, és hogy milyen ellátásban részesül. A foglalkoztatás különböző formáit is ismertette az előadó; hallássérülteknél leginkább a részmunkaidős foglalkoztatás a jellemző, bár a bedolgozói jogviszony is kezd elterjedni.

Ezt követően egy gyakorlati példán keresztül bemutatásra került a rehabilitációs ellátásban részesülő személyek jövedelmének vizsgálata, ebben az esetben munkaidő-korlát lép érvénybe, azaz heti 20 óránál több munkaidő esetén az ellátás nem jár. Az előadó levezette, hogy a bruttó bértől hogyan jutunk el a nettó bérig. Két kedvezményre is felhívta a figyelmet, az egyik a súlyos fogyatékosság után járó adókedvezmény, mely csak akkor érvényesíthető, ha az illetőnek munkabére van, a személyi jövedelemadó mértékét csökkenti, csakúgy, mint a családi adókedvezmény. Így láthattuk azt is, hogy aki legalább egy gyermek után igénybe veszi az adóalapot csökkentő családi adókedvezményt, és még súlyos fogyatékosság utáni adókedvezményben is részesül, az minimálbér esetén alig fizet személyi jövedelemadót, sőt minimálbérnél kisebb jövedelem esetén személyi jövedelemadót sem kell fizetnie, ha a kedvezményeket igénybe veheti. A kedvezmények igénybevétele nem automatikus, hanem valamilyen feltételhez kötöttek, ezekre szintén kitért az előadó.

Majd arra kért minket, soroljunk fel olyan tényezőket, amelyek „elijesztik” a munkáltatókat, és ezért inkább nem foglalkoztatják a megváltozott munkaképességűeket. Manapság egyre több az akkreditált munkahely, amelyek előszeretettel foglalkoztatnak hallássérülteket is. Ilyen esetben a foglalkoztató nemcsak bér- és járuléktámogatásban részesülhet a munkavállaló után, hanem egyéb kedvezmények is megilletik. A rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól kaphat mentességet, illetve ha a munkavállaló rehabilitációs kártyával rendelkezik, úgy a munkáltatónak a szociális hozzájárulási adót sem kell megfizetnie.

Azzal viszont fontos tisztában lenni, hogy az új komplex minősítésen átesettek közül kiknek jár a rehabilitációs kártya, illetve az új határozatot a foglalkoztatónak is be kell mutatni. Akinek az össz-szervezeti károsodása legalább 50%-os mértékű, az évente öt nap pótszabadságra is jogosulttá válik.

Az előadást kérdés-válasz rész zárta, ezt követően egyénre szabott tanácsadás és kötetlen beszélgetés várta az érdeklődőket. Az előadás akadálymentesítésében jelnyelvi tolmács segített.

Márton Márk – megyei titkár