Mi a Te véleményed?

Ajaj! Egy bírósági idézés! Na, most mi lesz?!

A hivatalos ügyek intézése sohasem egyszerű dolog. A sok § (paragrafus) között eligazodni mindenkit megijeszthet elsőre. Ha idézést kap az ember egy bírósági tárgyalásra, azon bizony meg kell jelenni. Ilyenkor bennünk, hallássérültekben felvetődik a következő kérdés: hogyan fogom megérteni a bírót, az ügyészt, az ügyvédet, tulajdonképp az egész tárgyalást?

Magyarországon a bírósági eljárás nyelve a magyar. De a törvény azt is kimondja, hogy senkit nem érhet hátrány a magyar nyelv nem értése miatt, és az eljárás során mindenkinek joga van a saját anyanyelvét használni. Ennek érdekében a bíróság köteles tolmácsot, jelen esetben jelnyelvi tolmácsot alkalmazni.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény kimondja, hogy a

„hallássérült személyt kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell meghallgatni, illetve kihallgatni, vagy a meghallgatás, illetve kihallgatás helyett írásban is nyilatkozatot tehet.”

Ez a szabály a büntetőeljárásról szóló törvényben is megtalálható.

Tehát két lehetőség van: az írásbeli nyilatkozattétel és a jelnyelvi tolmács közreműködése. Mindkét esetben fontos, hogy ezt az igényt jelezni kell a bíró felé, mert a bíró és a bíróság magától nem tudja, hogy hallássérült személyt idézett be a tárgyalásra.

A jelnyelvi tolmácsot tehát a bíróság rendeli ki és az állam viseli a költségeit. A hallássérült fél dönthet úgy, hogy visz magával a tárgyalásra jelnyelvi tolmácsot, de ez nem mindig a legjobb megoldás. Alapvetően a bíróság a jogvitát nyilvános tárgyaláson bírálja el. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor kivételesen és indokolt esetben szükséges kizárni a nyilvánosságot. Ilyen indok lehet a kiskorú védelme, a személyiségi jogok védelme, vagy ha a meghallgatott személy élete, testi épsége veszélyben van. Ilyenkor zárt tárgyalást tart a bíróság. A zárt tárgyalásról pedig a bíró kiutasíthatja azt a jelnyelvi tolmácsot, akit nem a bíróság rendelt ki. De a zárt tárgyaláson is érvényesülnie kell az anyanyelvhez való jognak. Azaz a hallássérült fél vagy tanú sem hallgatható meg az akadálymentesítés biztosítása nélkül, például jelnyelvi tolmács jelenléte nélkül. A akadálymentesítés biztosítása kötelező!

Voltatok már ilyen helyzetben? Nektek mi a tapasztalatotok?
Válaszaitokat a “SINOSZ Esélyegyenlőség” Facebook-oldalra várjuk.

 

Laczka Zsanett esélyegyenlőségi referens