Nyárköszöntő bográcsozás az erdő közepén!

Június 19-én reggel még a korán kelő madárkákat is megelőzve ébredtünk, mert izgalom járta körül lelkünket, nagyon vártuk a bográcsozást. Több csapatban kezdtük a napot. Voltak, akik a pihenőháznál, voltak, akik a piacon, voltak, akik az üzletben, és megint mások a pékségekben indították a közös programot. Miután minden kelléket beszereztünk, egyesítve erőinket elfoglaltuk a Baracsi úti Arborétum főző “centrumát” és kezdődhetett is a főzőcske.

Megérkezve az erdő szélére már kellemes hőmérséklet, finom, lágy füstöcske és vöröshagyma illata járta át a Baracsi út szélén elterülő erdőcskét. Szorgos kezek terelgették a késeket a hagyma, a burgonya, a sárgarépa, a zöldség, a petrezselyem, a paprika és a husika tisztításában, szeletelésében, aprításában. Mások a tüzet, a bográcsot felügyelték, míg mások az “ebédlőt” takarították és rendezték be, hogy legyen majd hol csemegézni.

Mindenki szorgoskodott, sürgött-forgott, és láss csodát: a bográcsban egyre csak emelkedett az étel szintje – készült az ebéd – formálódott az ízkavalkád. A bogrács alatt lankadatlan izzott a parázs, lobogott az ízletes gulyás, formálódott a színe és szállt az illata, megtöltve a fél várost, de a domboldalt mindenképpen. Aztán egyszer csak elfogyott a munka…

ELKÉSZÜLT az ízletes ebéd. A meggörnyedt bográcstartó könyörgött, hogy vegyük már le a bográcsot, mert túlságosan nehéz a terhe, hát nem is vártunk sokáig. Terítettünk és kezdődött a lakoma. Szorgoskodtak a kanalak, fogyott a bogrács tartalma és teltek a bendők. Ételre ital, majd repeta. Mindenki szorgalmas volt, ahogy a munkánál, az evésnél is. Evés közben pedig röpködtek a dicséretek is. Evés után erdőlátogatáson vettünk részt. Volt növény- és állatmustra is.

Akik ott voltunk, valamennyien gazdagabbak lettünk, akik pedig nem, azok csak sajnálhatják…

Sahin-Tóth Zoltán dunaújvárosi elnökségi tag