A Rádió Q Egyenlőre című interaktív esélyegyenlőségi magazinműsorában elhangzott egy interjú Ormódi Róberttel, a SINOSZ igazgatójával 2016. január 18-án. Az interjút a műsor szerkesztő-műsorvezetője, dr. Litavecz Anna készítette, aki jól ismeri a siket és nagyothalló emberek világát, mivel a ’90-es évek elején – Vasák Iván, a Szövetség első siket főtitkára vezetése alatt – ő maga is hat évig volt a SINOSZ munkatársa.

Az elhangzott beszélgetést szerkesztve, rövidített formában közöljük.

 

OrmodiR_portre_kicsi

L.A.: … hogyan  kerültél a SINOSZ-ba? Az egy nagyon jó dolog, sőt azt gondolom, hogy elengedhetetlen, hogy egy ilyen típusú szervezetnek érintett emberek legyenek a vezetői.

O.R.: … a szüleim siketek. Sopronban születtem 1980-ban.  A soproni szövetségben – ahol a SINOSZ közösségi házként üzemeltet klubot – minden héten a klubdélutánokat ott töltöttem apámmal és anyámmal… hát onnan kezdődött az elkötelezettség a szervezet iránt.

L.A.: Tehát akkor Te az a nagyothalló vagy, akinek az anyanyelve a jelnyelv…O.R.: … hát, mondhatnám ezt is…, de a ’80-as években nem volt valami divatos dolog jelnyelven kommunikálni. Emlékszem rá, hogy 4-5 évesen rám szólt anyám, hogy ne jeleljek, hanem inkább beszéljek.

L.A.: …. akkor ezek szerint Te tényleg az vagy, aki alulról kezdte a ranglétrát, mert egy tolmácsszolgálati diszpécserből az országos szervezet igazgatójává válni…

O.R.: … a SINOSZ-ban dolgoztam körülbelül 6-7 hónapja a tolmácsszolgálat diszpécsereként, és az akkori főtitkár – Tapolczai Gergely – vett fel koordinátornak azzal, hogy a SINOSZ Sportcentrumot rendbe kellene tenni. 2010-ig dolgoztam a Sportcentrumban, ahol sikerült elérni, hogy a létesítmény nullszaldós legyen…, sőt egy-két fejlesztést meg tudtunk csinálni önerőből. És hát ugye 2010-ben volt a választás. Gergely bekerült az országgyűlésbe, így le kellett mondania összeférhetetlenség miatt, és akkor megpályáztam ezt a lehetőséget. Pont akkor kaptam meg a második diplomámat  emberierőforrás-tanácsadóként, így gondoltam, hogy megpróbálom az elméletet gyakorlatba helyezni, és akkor elnyertem ezt a lehetőséget, és azóta vagyok igazgató.

L.A.:  Hát ennek akkor most már ugye 6. éve? Tehát akkor most már komoly tapasztalatod van?

O.R.: Igyekszem gyűjteni a tapasztalatot.

L.A.: Nos, akkor egy kicsit most már kanyarodjunk a SINOSZ-hoz magához. Bóklásztam a honlapon. Nézelődtem, és először is, ami óriási változás a régebbiekhez képest, hogy most már szinte minden információ megtalálható jelnyelven is. Ezek az információk például hogy kerülnek fel, hogy készülnek el? Ki csinálja, kikkel dolgoztok?

O.R.: … vissza kell kanyarodnunk. 2010-ben, amikor megkaptam ezt a lehetőséget, hogy vezethessem a SINOSZ-t – mint operatív vezető –, akkor már a stúdióban a technikai feltételek megvoltak, de a személyi feltételek nem igazán voltak adottak hozzá. Ezt pótoltuk és a honlapunkon megjelenített híreket megpróbáljuk jelnyelvi adaptációval ellátni.  A híreket magunk generáljuk és átdolgozzuk jelnyelvre. Máshonnan is kapunk megrendelést, mondjuk akár a minisztériumtól, akár az Allee-tól, bárhonnan érkezik az akadálymentesítési megrendelés, megoldjuk.  

L.A.: …. tehát akár külső megrendeléseknek is eleget tudtok tenni?

O.R. : … igen, szeretnénk, ha bővülne a megrendelések köre, mert azt gondoljuk, hogy minden vállalatnak, minden szervezetnek muszáj, hogy megmutassa magát úgy, mint társadalmilag felelős szervezet, hiszen manapság ez akár versenyelőnyt is jelenthet. Most már megpróbálunk helyszíni riportokat is készíteni. Reméljük, minél több ilyen lehetőségünk lesz, több ilyen hírről adhatunk számot. Azt vettük észre, hogy mind a külvilág, mind a SINOSZ-tagok érdeklődnek az őket érintő hírek iránt. Ezek alapján szelektáljuk a nagyvilág híreit, de nem híradó jelleggel, vagy napi jelleggel, hiszen ez nem a feladata a honlapunknak, hanem inkább az, hogy elérjenek minket. Célunk, hogy tudják, mik a szolgáltatásaink, hogyan jutnak hozzá, hol vannak a programjaink és így tovább. Igazából ez a célja a honlapunknak.

L.A.: Nézzük meg akkor itt, hogy milyen szolgáltatásokat tudtok nyújtani, hiszen az elhangzott az előbb, hogy azért szolgáltattok a nagyothallóknak is. Olyan érdekes dolgokat találtam, és pont, ahogy itt most mondod, hogy siket és nagyothalló ember között szövődik azért barátság. Társkereső. Leltem ilyet a honlapon. Ez vajon miért jó, miért fontos, miért kellett, hogy legyen egy ilyen szolgáltatás?

O.R.: … a SINOSZ kiadványa a Hallássérültek lapja. Ott rendszeresen – havonta – megjelentetünk társkereső hirdetéseket…, de gondoltuk, éljünk a lehetőséggel, tegyük ezt meg online felületen is. Akik társat akarnak keresni, azok nyugodtan látogassanak el a SINOSZ honlapjára és akkor a megfelelő menüpont választásával gond nélkül regisztrálhatják magukat.

L.A.: Ami egészen biztos, hogy érdekes lehet a hallgatóink számára, az a jelnyelvoktatás, a jelnyelvvel kapcsolatban minden, ami mondjuk a kívülről jött ember számára különleges lehet. Ugye azt én említettem, hogy ezt a 90-es évek elején kezdtük, hogy egyáltalán legyenek tanfolyamok. Ma már ez is teljesen másképp működik, ma már mások a tananyagok, más az elképzelés a dologról. Egy nagyon fontos szabály volt a kiinduláskor és én erre nagyon büszke vagyok, hogy már akkor is az volt, hogy hallássérültek oktassanak kizárólag ezeken a tanfolyamokon.

O.R.: … mivel felnőttképzési intézmény vagyunk hivatalosan is, kőkeményen meg kell felelni a szabályozásoknak. Régebben csak alap- meg középfokú jelnyelvi tanfolyamaink voltak, most viszont az egységes európai keretrendszer szerint oktatunk, úgy, mint ahogyan ez a beszélt nyelveknél működik. A1-től egészen a C1szintig tudunk oktatni, illetve jelnyelvi tolmácsképzésünk is van, amely OKJ-s képzésnek minősül. Ennyit érdemes tudni, hogy továbbra is országos hálózatban működünk, tehát számos telephelyünkön: minden megyeszékhelyen, sőt városi szervezetnél is vannak már tanfolyamaink. Oly sok az érdeklődő, hogy miután átálltunk az egységes európai keretrendszerre, azóta több mint 5000 fő hallgatónk volt. Megfelelő tapasztalati tőke már felgyűlt, illetve sokkal több jelnyelvoktatónk van, nemcsak Budapesten, hanem vidéken is. Módszertant adtunk a kezükbe, illetve a jelnyelvet magát, nyelvészetileg is megmutatjuk számukra. Két éve Miskolcon jelnyelv-lingvisztika szakos hallgatókat képeztünk ki a Miskolci Egyetemmel karöltve, ők diplomát is kaptak.

L.A.: Tehát ők egytől egyig mind hallássérültek és diplomás jelnyelvoktatók.

O.R.: Igen, természetesen. Ezt az elvet továbbra is visszük és szeretnénk ezt így folytatni.

L.A.: Tolmácsszolgálatot is működtet a SINOSZ.

O.R.: … Igen, 22 jelnyelvi tolmácsszolgálat van az országban, melyek közül most már 13-at a SINOSZ működtet, mindenhol legalább 3munkatárssal, akik általában jelnyelvi tolmács végzettségűek. … …Európában egyedülálló módon a magyar kormány úgy döntött, hogy egy európai uniós forrást szán erre, és TIOP-fejlesztésből létrehoztuk a KONTAKT Tolmácsszolgálatot − amely egy videó-alapú jelnyelvitolmács-szolgáltatás −; jelenleg több mint 1200 ügyfelünk van. Havonta több mint 4000 tolmácsolási esetet látunk el. Gyakorlatilag, míg a személyes tolmácsolásnál, ha jól tudom, havonta van 1000 körül az esetek száma, itt 4000 ez a szám.

L.A: Miben tudtok ti a hallássérült emberek számára akár perszonálisan segítséget nyújtani, akár mondjuk, gondoljunk az egész hallássérült közösségre. Mi ebben a SINOSZ-nak a feladata?

O.R.: … A SINOSZ-nak a feladata elsősorban az, hogy azok a lehetőségek, támogatások, amik a siketeket, nagyothallókat megilletik, azok továbbra is működjenek… gondolok itt a fogyatékossági támogatásra, utazási kedvezményre.

L.A.: Oké, akkor most hol tartunk? Fogyatékos személy a siket ember, vagy nyelvi kisebbség?

O.R.: … mivel sajátos, önálló nyelvet használnak, ez esetben nyelvi kisebbség. Az az igazság, ha emberi jogi oldalról nézed, akkor azért látni kell, hogy a fogyatékosság kifejezés a társadalom által ráaggatott címke, amelyet tőle másképp működő vagy másképp kinéző csoportra, vagy csoportba tartozó személyre aggatnak. Mi nem tartjuk magunkat fogyatékosoknak. Nekünk ez az állapotunk, amivel élni kell, s megpróbáljuk a lehető legtöbbet kihozni belőle. … tudunk így is családot alapítani, munkát vállalni. Munkavállalásnál nem biztos, hogy csak arra vagyunk képesek, hogy csomagoló üzemben legyünk, meg összeszortírozzunk dolgokat, hanem bizony értelmes dolgokra, mondjuk könyvelés vagy akár egy vállalat vezetése, bármire képesek lehetünk. Emiatt is hoztuk létre az elmúlt évek folyamán a munkaerő-piaci szolgáltatásainkat. Decemberben magán munkaerő-közvetítői státuszt kaptunk. Ezt megelőzően is szereztünk partnereket, mint például a Mercedest, a Flextronics-t, tárgyalásokban vagyunk a DHL-lel, Magyar Postával, tehát így nagy-nagy szervezetekkel dolgozunk együtt, és a Szerencsejáték Zrt.-ről se szabad megfeledkezni, valamint a TESCO-ról és az Auchan-ról sem. Sok helyen próbálunk segíteni abban, hogy hallássérülteket alkalmazhassanak.  Az Esélyegyenlőségi Törvényben fogyatékosként szerepel a nagyothalló személy. A komplex minősítésről szóló kormányrendeletben már nem. Ugyanis az értékelést, úgy végzik az illetékes szervek, orvos-szakértő bizottságok, hogy hallássérülés esetén azt vizsgálják, hogy mennyi decibel a hallásveszteség, illetve azt nézik, hogy mennyire érthető az illető beszéde.

L.A.: Mondj egy konkrét példát! Miben tudtok, mondjuk az Auchannak segíteni abban, hogy őneki több hallássérült munkavállalója legyen?

O.R.: Egyrészt meghirdetjük az állásajánlatát akadálymentesítve. Ha megnézzük a www.akadalyugras.hu honlapot, amely a munkaerő-piaci szolgáltatásunk külön honlapja, akadálymentesen föltesszük a híreket, toborzunk, kiválasztunk, helyszínt bejárunk, esetleg, hogy ha új munkakörben gondolkodnak, akkor véleményezzük ezeket a munkaköröket. Volt már rá példa, hogy javadalmazási rendszerre kértek tanácsokat tőlünk. Vezetői érzékenyítő tréningeket tartunk, akár a közvetlen munkatársaknak is tartunk érzékenyítést, hogy pl. „itt van ez a siket hölgy, siket fiú, miben másabb, mire érdemes figyelni. Ha nem figyel rátok, az nem azért van, mert nagyképű, hanem egyszerűen nem hallja…”

L.A.: Van-e annak bármilyen feltétele, hogy egy hallássérült ember hozzátok fordulhasson szolgáltatásért?

O.R.: Nincs.

L.A.: Tehát nem kell kötelezően tagnak lenni például a SINOSZ-ban? Szerintem ez egy fontos dolog.

O.R.: … közhasznú szervezet vagyunk. Bárki jöhet nyugodtan, bátran és akkor reméljük, hogy a szolgáltatásunkkal, szolgáltatásunk minőségével meggyőzzük afelől, hogy érdemes SINOSZ-tagnak lenni.