Őszi webinárium-sorozatot tartott a SINOSZ 4 különböző témában a siketek nemzetközi hetén.
Az online előadásokat országos elnökségi tagok tartották ZOOM-on, és közös beszélgetéssel, kérdések megválaszolásával zárult minden esemény.
Rövid összefoglalónkban lássuk, hogy milyen témákról is volt szó pontosan!

Az első előadást Kiss Orsolya tartotta A szociálmédia szereplői címmel, ill. témában.
A média és a társadalom kapcsolatáról, a kommunikáció fejlődésének útjáról volt szó: az írás megjelenésétől kezdve a könyvön, telefonon, filmen, rádión, TV-n át az internet kialakulásáig. A rádió és a tévé után, az internet megjelenésével új eszköz csatlakozott az elektronikus média világához, a közösségi média pedig ennek a legkorszerűbb eszköze. A szociál- vagy közösségi média az egymáshoz tudatosan tartozó emberek és szervezetek tudatos és szándékos kapcsolata. A kapcsolat hálózat formájában jelenik meg és működik, mely állhat barátságból, ismeretségből, munkatársi kapcsolatból, üzleti kapcsolatból, és a siket közösség is erre a kapcsolatra épít. A legismertebb közösségi hálózat a Facebook. Orsolya ismertette a közösségi oldalak helyes használatát, előnyeit, hátrányait, veszélyeit is.

A második webináriumon Dr. Tapolcai Gergely adott elő a médiatörvényről.
A Teletext-szolgáltatás először a BBC tévécsatornán jelent meg 1974-ben, és Magyarországon 1982-ben indult el. Nagyon sokáig a feliratozás fel sem merült, ezt a folyamatot először a SINOSZ siket főtitkára, Vasák Iván indította el. Éveken át pályázati forrásokból történt a feliratozás híradókon, heti 1-2 filmen, főleg hétvégéken. Ez lassan bővült heti több filmre, de még mindig nem volt jogi szabályozás, nem volt kötelező érvényű a feliratozás.
Fontos lépés volt az 1998. évi esélyegyenlőségi törvény, és az ENSZ Egyezmény 2007. évi ratifikálása. Majd a legfontosabb lépés a 2009. évi Jelnyelvi törvény elfogadása volt, és a médiatörvény módosítása, így évről évre emelkedő óraszámban kötelezővé vált a feliratozás. Gergely ismertette a törvény jelenlegi állását, és elmondta, hogy EU-s szinten is a legtöbbet feliratozó országok közé tartozunk.

Hortobágyi Éva tartotta a harmadik előadást, mely a lakókörnyezet akadálymentességéről szólt.
Az akadálymentesítési munka fogalmának tisztázása után beszélt a kompakt jelzőrendszerekről, segédeszközökről. Ilyen például az ébresztőóra, karóra, karperec, kopogásjelző, mobilcsörgés-, füst-, tűzjelző, ajtócsengő, kapucsengő, mely rendszerek fénnyel, villanófénnyel vagy rezgéssel jelzik az információt.
Éva bemutatta A DeafSpace projektet (DSP), melyet 2005-ben Hansel Bauman építész hozott létre a Gallaudet Egyetem ASL Sikettan Tanszékével közösen. Ez a siket személyek tapasztalatai és az épített környezet közötti öt legfontosabb érintési pontot foglalja magában. Ebből kiderül, hogy a siketek számára a lakókörnyezetben a legideálisabb az amerikai konyha, alacsony falak, széles folyosók, lágy fények, kontrasztos háttér (ami a jelnyelvet kiemeli), átlátszó üvegkorlátok, a bútorok körkörös berendezése. Szó volt az okosotthonok és okoseszközök előnyeiről is.

Kárpáti Árpád a közelgő választások – tisztségviselők feladatai témában adott elő.
A SINOSZ, mint minden civil szervezet, alulról felfelé építkező szervezet. A választás folyamata is helyi szinten indul, majd a megyékben folytatódik, legvégül országos szinten történik meg. Az Alapszabály és a Választási Szabályzat gondoskodik a választások jogszerű lebonyolításának menetéről. Árpád ismertette a helyi és megyei szervezetek felépítését, működését; a tisztségeket és funkciókat, valamint az elnök, az elnökségi tagok, megyei és országos küldöttek feladatait. Végül buzdította a jelenlévőket, hogy bátran jelentkezzenek országos, megyei, vagy helyi elnökségi tagnak, ugyanis bármely tag, aki az Alapszabályban előírt kötelezettségeinek eleget tesz, a szervezetében jelöltként indulhat a választáson. (Kivételt képez ez alól az Országos Fegyelmi Bizottság jogerőre emelkedett döntése, ha a tagot kizárta vagy a tisztségviseléstől eltiltotta.)

Mind a négy előadás egyedi volt a maga nemében, érdekes és izgalmas információkkal gazdagodtak a résztvevők. Az előadások akadálymentesítésében Horváth Zsófia, Radányi-Kiss Katalin, Süli Viktória és Vokány Gina jelnyelvi tolmácsok voltak segítségünkre, az írótolmácsolást pedig Hajdú Eszter és Mocsári Bernadett tolmácshallgatók végezték. Minden előadónak, jelnyelvi tolmácsnak, tolmácshallgatónak ezúton is köszönjük a munkáját, a résztvevőknek pedig köszönjük a jelenlétet és az értékes hozzászólásokat!