Puskaporos volt a levegő…
Nagykanizsán 2016. november 11-én, pénteken klubnap programjaként kiállítást szerveztünk, amelynek a címe a következő volt: Az I. és II. világháborúban adományozásra került kitüntetések. Az előadást vitéz Kósa Miklós Csaba katonai kitüntetésgyűjtő tartotta, az akadálymentesítést Jónás Zsófia segítette. Ezúton is köszönjük a közreműködésüket!
Az I. és II. világháború idejéből nagyon sok szép és értékes kitüntetést láthattunk, a háborúk idején készült családi és egyéb fotókkal, szúró- és más fegyverekkel kerülhettünk „testközelbe”. Hallhattunk szép és „rém” történeteket.
Megtanulhattuk, hogy a kitüntetések készítésére milyen anyagokat használtak. Ezek az érdemérmek régen aranyból készültek, a háború utolsó szakaszában pedig gyengébb minőségű anyagokból, pl.: alumíniumból, vasból, cinkből, hadifémből voltak. Azt is megtudtuk például, hogy a sebesülési érdemérem szalagján szürke alapon vörös csíkok jelennek meg, ami a vért jelképezi és azt, hogy ez 7 db csíkig volt adható. A kitüntetések esetében a motiválás sok esetben a jutalmazás, ill. annak ígérete volt. Érdekességképpen megtudhattuk, hogy napjainkra sokszor a kitüntetések doboza értékesebb, mint maga az érem. A (bemutatható) kitüntetések pedig azért ritkák, mert azok egészen egyszerűen a halottal, a hőssel együtt nyugszanak a harcmezőn, ill. a temetőkben. Szerencsére napjainkban a magyar katonahősök tiszteletét, emlékét a gyakorlatban is ápolják, az ún. hadisírgondozók.
Minden kedves, jelen lévő tagunk nagyon jól érezte magát. Élvezettel hallgatták, ill. kapcsolódtak be az előadásba. Többen kérték, hogy tavasszal is tartsunk ehhez hasonló rendezvényeket.
Szűcs Irma helyi ügyintéző