2022. november 30-án Makó – a hagyma fővárosa – belvárosában sétáltunk Csongrád megyei tagjainkkal, Tasnádiné Zsike idegenvezetésével.

Az autóbusz-állomásról indultunk, ahol már rengeteg érdekességet hallottunk a város kialakulásáról, az évszázadok viszontagságairól, fejlődésről, hanyatlásról. Kis falvakból alakult ki, 1299-ben nevezték először Makófalvának, sok viszontagság után 1699. május 7-én született újjá*. III. Károly a csanádi püspökségnek adományozta a várost, 1730-tól megyeszékhely volt.* Biztosan mindenki ismeri a mondást, “messze van, mint Makó Jeruzsálemtől”. Nem tudhatjuk, mi volt ennek valós eredete, Zsike megosztott néhány lehetséges változatot velünk.

Miért is álltunk meg az autóbusz-állomáson? Makovecz Imre különleges, jellegzetes épületeinek egyike, amely lombos fákat idéz, belső tere tágas, a kelet-nyugat égtájak jelölése látható a bejárati ajtók felett.
Továbbhaladtunk az egy saroknyira lévő ortodox zsinagógához. Bár csak kívülről nézhettük meg, megtudtuk, hogy a zsinagóga utcájában volt a zsidók utcája – sorsuk sajnos a történelemből ismert sorsokkal megegyezően nagyon szomorúan alakult, néhányan tértek csak vissza a városba, sajnos nem éledt fel itt sem a közösség. Szintén egy saroknyira volt a neológ zsinagóga, melynek helyén ma már modern épületek vannak, emlékhely őrzi a régmúlt időket.
Szemben, a Csanád vezér téren áthaladva a Erdei János Városi Sportcsarnoknál álltunk meg, melyet ezen a sétán szintén csak kintről tudtunk megtekinteni, névadójáról és az épületről viszont szintén mesélt idegenvezetőnk. Ez az épület is jellegzetes Makovecz-féle tervezésű, építésű – Makón kedvelt építész, tervező volt Makovecz Imre. A sportcsarnok a Makói József Attila Gimnázium eklektikus épülete mellett található, tornateremként is használja a gimnázium, melynek neves tanulói, tanárai adnak mind a mai napig tekintélyt. Az épület előtt a költő szobra áll.
A Bérpalota volt következő megállóhelyünk. Sajnos nem a legjobb állapotában látható ma ez a neobarokk épület, azonban így is vitathatatlanul impozáns, jellegzetessége az eresze alatt lévő molnárfecske-kolónia.
A Bérpalota közvetlen szomszédságában néhány lépés után a Korona Szálló előtt álltunk meg (a szocializmus idején Béke Szálló néven működött), ahol az épületről tudtunk meg sok információt. Több, nagy jelentőségű, forgalmas kereskedelmi út központjában található a szálló, amelynek sok-sok évtizedig meghatározó helyszínként nagy jelentősége volt a város művelődéstörténetében. Az épület mellett látható Fátyol Mihály szobra, aki több évtizedig muzsikált hegedűjével a szállodában. A szálló előtt pedig a hősök szobrát láthatjuk, melynek készítője Pásztor János, aki a szegedi Széchenyi téren álló, Az építő és romboló Tisza szobrokat készítette.
A Bérpalota mellett, a Korona Szállóról rálátunk a Régi Városháza épületére, mely az idők során több funkciót is betöltött. Volt járási tanács, járási hivatal, úttörőház, földhivatal is működött a Koczka Ferdinánd által tervezett házban.
A Csipkesor épület nevét jellegzetes, csipke mintát idéző függőfolyosóinak látványa ihlette.
A szintén Makovecz-tervezte Hagymaháznál álltunk meg továbbhaladva, majd a Hagymatikum, a városi fürdő felé indultunk, melynek jellegzetes formáját szintén felismerjük: Makovecz stílusát hordozza magán. Az épület mellett nyáron koncerteket tartanak.
A Grand Hotel Glorius Makó a Megyei Takarékpénztár számára épült, gyönyörűen felújították, ahogyan régen, most is valóságos kis ékszerdoboz.
Sétánk során ránk is esteledett lassan, elindultunk ismét az autóbusz-állomás felé, ahol utolsó megállónk a buszpályaudvar melletti püspöki rezidencia és kápolna volt – így kanyarodtunk vissza nemcsak fizikailag, hanem történetileg is a kezdetekhez, a püspökség meghatározó történelmi szerepéhez.

Sok szép, érdekes helyen jártunk, bár a belvárosban tettünk csak sétát, máris megegyeztünk, visszatérünk még újabb felfedeznivalókhoz, a most csak kívülről látott épületek belsőjének megcsodálására.

Köszönjük szépen ismét a különösen tartalmas idegenvezetést Tasnádiné Zsikének, aki most is nem mindennapi felkészültségével, közvetlenségével varázsolta el a résztvevőket. Köszönjük továbbá Vörös Krisztina jelnyelvi tolmácsnak az akadálymentesítést, azt, ahogyan az élvezetes előadást tolmácsolta ezúttal is.

Programunkat a SINOSZ SzÉP keretében valósítottuk meg.

*Bővebben a város történetéről: Makó újjászületéséről

A SÉTÁN KÉSZÜLT KÉPEINK IDE KATTINTVA LÁTHATÓK