2021. július 24-én, szombaton kellemes meleg napos idő volt. 15-en vonattal utazunk Sümegre, ott találkoztunk a jelnyelvi tolmáccsal és két tolmácshallgatóval a Ramassetter Látogatóközpont előtt. Ott az idegenvezetőnk már várt minket, Sümegről térképet és a városról szóló tájékoztatót osztott ki a tagoknak. Elmesélte, ki volt Ramassetter Vince (1806-1876) kékfestőmester, Sümeg nagy mecénása, akinek szülőházában ma kiállítóhely található.

Első állomás: Urunk Mennybemenetele Plébániatemplom: A Plébániatemplomot a 18. századig állt Szent Katalin templom helyére építtette Padányi Biró Márton 1756-ban. Falait Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) freskói díszítik, amiért méltán a „barokk sixtusi kápolnájaként” említik. Az egész templom – az oldalfalak, a mennyezet, a hajó, a szentély és a kórus – egyetlen, harmonikusan egybeolvadó nagy festmény. A Krisztus Mennybemeneteléről nevezett Plébániatemplomot 1759-ben szentelték fel.

Következő állomás: Kisfaludy Sándor Emlékház, Ebben a házban született és hunyt el a XIX. századi magyar irodalom jeles költője, Kisfaludy Sándor. A Csák nemzetségből leszármazott Kisfaludy család nevét „Kisfalud” településről kapta, melynek a középkortól egészen a 18. századig kizárólagos birtokosai voltak. A család híres tagja volt Kisfaludy Sándor költő, aki – bár több európai nyelven beszélt – irodalmi munkásságával az anyanyelv ápolását szolgálta. Kisfaludy Sándor a nyelvújítási mozgalom egyik vezéregyénisége volt. Aktív szerepet vállalt a magyar nyelv jogállásáért harcolók soraiban. Egy olyan időszakban, amikor az állam nyelve a német, az egyházé a latin, Kisfaludy magyarul írta remekeit. Az emlékkiállítás a költő eredeti bútorain, használati tárgyain, eszközein kívül, megjelent műveiből mutat be egy kisebb válogatást. Ugyancsak itt kapott helyet felesége, Szegedy Róza, illetve testvére, Kisfaludy Károly költő néhány személyes tárgya is.

A Szent István téren számos kúria sorakozik egymás mellett. Következő állomás: Sarlós Boldogasszony Ferences Kegytemplom: Széchenyi püspök telepítette le a ferences rendet Sümegen 1649-ben, és építtetett számukra templomot és kolostort a belváros legmagasabb pontján. A kívülről puritán épületegyüttes a török hódoltság idején a védelmi feladatokhoz igazodott. Belső terében igényes barokk berendezés található. A Szent Mihály arkangyal és a négy evangélista szobrával díszített szószéket Bíró Márton püspök faragtatta. A főoltár Richter Ferenc karmelita szobrász műve. Az oszlopokkal szegélyezett, szobrokkal és faragványokkal díszített baldachinos oltármű középpontjában a szent királyok szobraitól közrefogott, középkori Pieta-kegyszobor látható. A templom az 1696-os első csodálatos gyógyulást követően lett országos hírű Mária-kegyhely és zarándokhely.

Utolsó állomás: Püspöki Palota: 1748-1755 között épült, barokk stílusban. Az építmény a magyarországi barokk építészet kiemelkedő alkotása. 1755-1775 között a veszprémi püspökök lakhelye volt. Kiemelkedők voltak az eredeti építészeti és festészeti értékei, az idők során azonban freskói, bútorai, kályhái, stukkói, értékes festménygyűjteménye mind elkallódtak vagy megsemmisültek, könyvtártermének bútorzatát pedig az Iparművészeti Múzeumba szállították. A palota egyes részei felújított állapotban múzeumként látogathatók. Képtárában ma főleg 19. század végi, 20. század eleji festmények láthatók. A palota jelenleg felújítás miatt nem látogatható!

A Kisfaludy étteremben megebédeltünk, ezután fölmásztunk a sümegi várba, ott másik idegenvezetőnk várt minket, aki elmesélte a sümegi vár történetét: legrégebbi része, a fellegvár öregtornyának alsó szintje a 13. század második felében épült. Egy évszázaddal később készült el a torony felső szintje és a fellegvár falai. Komolyabb bővítésre a 15. század folyamán került sor, amikor a kis vár előtti fennsíkot erős, magas védőfallal körülvették, megépítették a belső kaputornyot, a palotát, a kápolnát, a külső kaputornyot és a pártázatos, lőréses várfalat. Miután Veszprémet elfoglalták a törökök, a püspökség a sümegi várba menekült és nagyszabású átalakításba kezdett. A vár északi sarkán épült egy emeletes bástya, melyet Köves püspökről neveztek el. A törököknek Sümeg várát nem sikerült bevenni. Hanyatlásnak a Rákóczi szabadságharcot követően indult, amikor 1713-ban felgyújtották és lerombolták. A kézműves műhelyek, középkori konyha, borozó, fegyverek és a belső várudvarból nyíló kínzókamra igazi középkori hangulatot teremt. A látogatók megtekinthetik a püspöki hálószobát, fogadó- és tanácstermet, várkápolnát, vagy a vár történetét bemutató kiállítótermet. A várfalakról fantasztikus kilátás nyílik, jól belátni az egész erődítményt és Sümeg városát.

Visszafelé megálltunk a Palota Pince Bormúzeumban. Ott is idegenvezetőnk várt minket, aki bemutatta a kézműves ereklyéket, szőlőművelő eszközöket, borászati szakmai lapokat a régmúltból. A pincében található kiállítások elsősorban Sümeg szülötteinek állítanak emléket. Jelentős szakmai érdemeiről ismert, sümegi születésű tudós Entz Ferenc (1805-1877), a magyar kertészet és szőlészet nagy alakja. Kutatásaival elsőként teremtette meg a modern magyar borászat tudományos hátterét. 60 éves korára érdeklődése az elmaradott magyar szőlészet felé fordult. Franciaországi útjai mellett a magyar bortermelő vidékeket tanulmányozta. A szőlőtermesztésben és -művelésben új technikát honosított meg. Elsősorban a borszőlő termelését szorgalmazta, mert célul tűzte ki, hogy a magyar bor újra sikeres lehessen a nemzetközi piacon.
A tárlatvezetés után egyik csoportunkkal borkóstolót tartottunk.

A SINOSZ SzÉP keretében szervezett egész napos kiránduláson rengeteg élményt szereztünk, köszönjük szépen a tolmácsolást valamennyi helyen.

Estefelé, az utolsó vonattal hazautaztunk Kaposvárra.

Szalkai Iván megyei ügyintéző