A SINOSZ Szegedi Helyi Szervezetének tagjaival közkívánatra SÉTAKLUBOT szerveztünk, mely keretében már két alkalommal is voltunk sétálni a természetben. Olyan helyeket választottunk, melyek egy kicsit távolabb esnek a nyüzsgő várostól, de mégis jól megközelíthetők.

Első alkalommal, 2021. november 17-én a Boszorkány-szigetre látogattunk, mely nem egy sziget, hanem ártéri erdő a Tisza- töltés mentén. Itt a természet által évről évre formált ösvényt fedeztük fel, meg-megállva egy-egy érdekesség vagy szépség mellett. Visszafelé a töltésen jöttünk, ahol szemünk elé tárultak nemcsak a vasúti pályaudvar régi, használaton kívüli, csontvázszerű épületei, hanem csodás látványt nyújtottak a szegedi Dóm tornyai, illetve más perspektívából láthattunk rá a belvárosi hídra és az árvízi emlékműre.

A BOSZORKÁNY-SZIGET KÉPEI ITT LÁTHATÓK

November 24-én, második sétánkon a Sárga üdülőtelepre mentünk, mely szintén a Tisza mentén terül el, de túránkat jóval fölötte, a régi kompkikötőnél kezdtük. Itt nagyon barátságos szamarak fogadtak minket, megsimogattuk őket, majd a híres Szőke Tisza lapátkerekes gőzhajó szomorú sorsával szembesültünk. Miután elsüllyedt a tápéi téli kikötőben, partra vontatták, azóta ott várja végső pusztulását. A legnagyobb magyar folyami gőzhajó 1917-ben épült, fénykorában luxusgőzös, Horthy Miklós kedvenc sétahajója volt, majd utolsó éveiben diszkóhajóként üzemelt, mostani látványa megrendítő élmény. Ezt követően végigsétáltunk a téli kikötő mellett, majd a kissé meredek part mentén haladva gyönyörködtünk a tájban, élveztük az utolsó napsugarakat, a nyugalmat és megcsodáltuk a helyreállított ártéri üdülőket.

A SÁRGA ÜDÜLŐTELEP KÉPEI ITT LÁTHATÓK

Sétáinkat jövőre szeretnénk folytatni, tele vagyunk ötletekkel, merre barangoljunk a környéken. Most, év végén már az ünnepekre fókuszálunk, hogy feltöltődve vágjunk neki az új esztendőnek.

Nagy Éva Mária