A SINOSZ Somogy Vármegyei Szervezetének tagjaival 2026. augusztus 15-én Székesfehérvárra utaztunk.
Első programunkként, 10:30-tól Bory Jenő dédunokája, Ágoston Noémi exkluzív idegenvezetésén vettünk részt. A Bory-vár egyedülálló épületegyüttes: egyszerre funkcionál lakóházként, művészeti alkotásként és a hitvesi szeretet monumentális emlékeként, amelyet Bory Jenő épített feleségének, Komócsin Ilonának. A vár eklektikus stílusú, építészetében a gótika, a reneszánsz és a román stílusjegyek keverednek. Különlegessége a korai, úttörő anyaghasználatban rejlik, hiszen Bory Jenő az elsők között alkalmazta a kvarcbetont és a vasbetont művészeti célokra.
Noémitől megtudhattuk, hogy dédnagyapja 1912-ben vásárolta meg a területet, majd 1923-tól haláláig, mintegy 40 nyáron át építette a várat – gyakran előzetes tervek nélkül, a helyszínen improvizálva. A komplexum tornyai a családot jelképezik: a két háromszögletű torony a szülőket, a kettős kupola az ikerlányokat (Ilona és Klára), a legkisebb pedig György fiukat szimbolizálja. A vár ma is a Bory család leszármazottainak tulajdonában van, akik magánmúzeumként üzemeltetik azt. A házaspár több száz saját művészeti alkotása mellett más közismert és kevésbé ismert művészek munkái is megtalálhatók a falak között.
A vár legjellegzetesebb pontja a hitvesi szeretet kápolnája. Ez az épület centruma, ahol a falakon Komócsin Ilona festményei láthatók, a középpontban pedig Bory Jenő hitvesi szerelmet ábrázoló szobra áll. Ugyancsak lenyűgöző a francia mintára tervezett százoszlopos udvar, amelynek körbefutó árkádjai alatt a magyar történelem nagy alakjainak, királyainak és hőseinek szobrai állnak őrséget Álmos vezértől Tinódi Lantos Sebestyénig. Igazán különleges élmény volt úgy végigjárni a tereket, hogy közben egy közvetlen leszármazott mesélt az ősök múltjáról és a család jelenéről. Ezúton is hálásan köszönjük Noéminek a nagyszerű vezetést!
A délelőtti program után buszra szálltunk, majd a városközpontban ebédeltünk. Ebéd után elsétáltunk a főtérre, ahol a nagy hőség miatt egy kávéház teraszán hűsöltünk egy kicsit.
Délután 14:45-től egy egyórás várostörténeti idegenvezetésen vettünk részt Horváth Zsófiával, a Tourinform munkatársával. Zsófiával az Országalmánál találkoztunk, amely a város szimbólumaként Székesfehérvár középkori szabadságjogainak és koronázóvárosi státuszának állít emléket. A séta során megismertük a Püspöki Palotát, a Romkertet, a különleges Óramúzeumot, valamint bemehettünk a rendkívüli hangulatú Szent István-székesegyházba (Nagyboldogasszony Bazilika) is. Megtekintettük III. Béla és felesége egykori nyughelyét is, akiket később a budapesti Mátyás-templomban temettek újra.
Székesfehérvár rövid története:
A várost Géza nagyfejedelem alapította 972 körül a Sárvíz mocsaras, védett szigetein. Igazi várossá és a Magyar Királyság szakrális, valamint világi központjává I. Szent István király uralkodása alatt vált. A középkorban az államiság bölcsője volt: itt őrizték a Szent Koronát, a királyi kincstárat és a levéltárat, valamint itt tartották az országgyűléseket is. A falak között 37 magyar királyt koronáztak meg és 15 uralkodót temettek el, emellett itt hirdették ki 1222-ben az Aranybullát.
A mohácsi vész után, 1543-ban a város oszmán kézre került. A török hódoltság másfél évszázada alatt a középkori épületek és a királysírok szinte teljesen elpusztultak. A törökök 1688-as kiűzése után a mocsarakat lecsapolták, a várfalakat részben lebontották, a 18. században pedig a betelepülő szerzetesrendeknek és nemeseknek köszönhetően a város elnyerte pompás, ma is látható barokk arculatát.
Köszönjük az idegenvezetést Ágoston Noéminek és Horváth Zsófiának, valamint külön köszönet illeti Laczina Árpádné Margót a pontos jelnyelvi tolmácsolásért!
Programunk a SINOSZ SzÉP keretében valósult meg.
