A SINOSZ Fejér Megyei Szervezetének 2020. szeptemberi eseményeiről számolunk be röviden, néhány fotó kíséretében:

Szeptember 5-én a SINOSZ SzÉP keretében ismét gyógynövénygyűjtő túrán vehettek részt tagjaink Pátkán.

A Pátka közvetlen szomszédságában található víztározóhoz, a Gátőrház parkolójához vezette csapatunkat Lencsés Rita gyógynövényszakértő. A túra elején a szokásos kóstoló várt bennünket. Gyógyteákkal – apróbojtorjánteával és zsályateával –  és kökénylekvárral ismerkedtünk, ösztönzésként a gyűjtéshez. A rövid ismertető után indultunk a sétára, fel a gátra. Csodás panorámában, víztározóra kilátással, szemet gyönyörködtető tájban gyógynövényeket és bogyós gyümölcsöket, terméseket gyűjtöttünk. Vasfű, katángkóró, komló, porcsin, aranyvessző, zsálya, lándzsás útifű, kakukkfű, közönséges galaj és csalán bőven volt a réteken és a gáton. Közelről megismerkedtünk a galagonyával is. Kökény került a dobozunkba és kosarunkba, és mindezek tartósításának módszereit is ismertette a túravezetőnk. A kirándulásunk sikeres volt, senki sem ment haza üres kézzel. Az akadálymentesítést Szemánszki Renáta jelnyelvi tolmács biztosította.

Szeptember 18-án hajózásra és egyben tudásbővítő programra invitáltuk tagjainkat az agárdi kikötőből a Velence-tavi Madárrezervátumba.

Ez olyan terület, ahová általában nem lehet csak úgy behajózni. A rezervátum szakavatott ismerője, Kiss Péter, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság őrkerület-vezetője is velünk tartott, aki a tó védett értékeit, úszólápos területeit mutatta be nekünk.

Ismertette a tóban található nyílt vizes „tisztásokat”, a nádasban kialakított csapásokat, nádszigeteket. A 1958-ban alapított madárrezervátum területének 80%-át nád borítja, teljesen más arcát mutatja a tó: az állóvíz színe általában palaszürke, a szerves anyagok lebomlásakor, a tőzegesedés során keletkező huminsavak miatt sötétbarna – ezért hívják lápvíznek. Ahogy a hajó motorja verte fel a iszapot, úgy lehetett érezni a kénhidrogént, azaz a mocsárgáz szagot is. Az úszólápok tulajdonképpen kisebb-nagyobb úszó szigetek, a nád, a sás, a gyékény vízszintes terjedésű gyökérrendszere az évről évre termelődő és elszáradó növényi részeket megköti és behálózza, egy vízen lebegő korhadó növénytakarót hozva létre, otthont adva néhány madárfajnak: szürke- és vörös gémnek, nyári ludaknak, nádi poszátáknak, vörösbegynek, kékbegynek. Ahogy a nevében is benne van, az úszóláp nincs rögzülve az aljzathoz, és ezt túravezetőnk be is mutatta az egyik szigetnél: a hajóról kilépve ugrott párat, miközben mozgott alatta az egész aljzat. A nagyobb úszólápok már nem úsznak, nagyjából stabilizálódott a helyzetük. Az úszólápok szegélye 40-45 cm vastag, de ahogy beljebb haladunk, egyre vékonyabb lesznek, a közepükön pedig meg is szakadhat az úszóláp folytonossága, így kialakulnak a lápszemek. Egy ilyenbe beleesni nagyon veszélyes, a lágy iszapban simán el lehet tűnni. A lápok védelme azért is fontos, mert több ritka növény is él rajtuk, mint például a tőzegpáfrány. Bármily meglepő, de emlősök is élnek az úszólápokon. Él itt vaddisznó is. Télen a jégről jöttek be, aztán az olvadást követően itt ragadtak, viszont életfeltételeiket így is megtalálták.

Az előadás nagyon érdekes és tartalmas volt, a vezető sok más jellegű kérdésre is  – a  tóban élő halak fajtájától a tó fenekén nyugvó II. világháborús repülőgéproncsokig – szívesen és készségesen válaszolt, Kiss Péter narrációját Szemánszki Renáta jelnyelvi tolmács fordította jelnyelvre tagjainak.

A székesfehérvári CICE szervezésében az esélyegyenlőség jegyében toborozták a tagjainkat is a Klasszik Lasszó – Az utolsó táncdal koncertjére, melyet a FIN nulladik napján, 2020. szeptember 23-án rendeztek a Placc Étterem teraszán.

Az előadás célja az volt, hogy egy olyan akadálymentes programot mutassanak be, ami egyszerre hozzáférhető a legkülönbözőbb, fogyatékossággal élő emberek számára is: megkísérelték egy kicsit visszabontani a látás, a hallás, a mozgás és az értelem “köré épített falakat”.

Sajnos erre a felhívásra kevesen reagáltak, az előadásra alig néhányan mentek el. Pedig a közös cél nem hiábavaló, jobban bevonni akár a mindennapi, vagy a kulturális életbe a fogyatékos személyeket!

Éljetek bátran az akadálymentesített kulturális programok adta lehetőségekkel! Reméljük, legközelebb többen eljöttök!