2018. november 20-án a SINOSZ Veszprém Megyei Szervezet tagjai a Vakok és Gyengénlátók Veszprém Megyei Egyesületénél jártak a SzÉP keretében.

„Ahány látássérült ember, annyi látásprobléma” – kezdte az előadást Csehné Huszics Márta, a Vakok és Gyengénlátók Veszprém Megyei Egyesületének elnöke. Márta röviden beszámolt a 100 éves múltra visszatekintő egyesületről, amelyet hajdanán a sérült katonák hoztak létre önmaguk megsegítésére, kiszolgáltatottságuk megszüntetésére. A különböző látásproblémákat szimulációs szemüvegek segítségével érzékelhettük.  Kipróbálhattuk többek között, hogy milyen a tompalátás, a csőlátás és a látótér-kiesés. Megtudhattuk, hogy egy ép szemmel is lehet jogosítványt szerezni, mivel a szem látásból való „kiesése” 30%-os látáscsökkentést jelent.

Bemutatkoztak az egyesület megjelent tagjai, elmesélték, hogyan váltak látássérültekké. Megtudhattuk, hogy többek között örökletes szembetegség és a szem ideghártya-betegsége is okozhatja a látáscsökkenést, illetve a látásvesztést. Állapotukhoz gyakran betegségek is társulnak, melyeket a humorérzékük és a hit segítségével igyekeznek feldolgozni. „Az a fontos, hogy legyen hit, arra lehet építkezni” – vallotta az egyesület egyik hölgy tagja.

Kérdésként vetődött fel, hogy a jelenlévő látássérülteknél gyermekvállaláskor felmerült-e, hogy a születendő gyermek örökölheti szülei állapotát. Anya akart lenni, de nem akarta, hogy gyermekeinek azzal kelljen megküzdenie, amivel neki – említette Márta. A hallássérült résztvevők ebben a kérdésben azon az állásponton voltak, hogy egy siket szülő szerencsésnek éli meg, ha siket és nem halló gyermeke születik.

A látássérült emberek a részletekre sokkal jobban figyelnek, mint a hallók. Nem hallanak jobban, de jobban memorizálnak, pl. útvonalat, szagokat.

A mindennapi nehézségek említésekor előkerült a vásárlás problémája, amikor a boltban átrendezik a polcokat, vagy az árucikkek az addig megszokott csomagolás helyett újat kapnak. A háztartási gépek többsége a látássérültek számára az érintőpanel kezelhetetlensége miatt használhatatlan. Az okostelefonok segítenek, a beszélő funkciójuknak köszönhetően pótolva az információ-kiesést.

Készülnek látássérültek által használható játékok, sakkok, melynél a fekete mezők kiemelkednek a táblából és a fekete bábuból egy apró szeg áll ki a könnyebb megkülönböztetés végett. Látássérültek által használható Rubik-kockát, BRAILLE jelöléssel fűszercímkét, BRAILLE feliratot készítő kis szerkezetet, látássérülteknek való dobókockát is láthattunk.

Márta és a tagok meséltek a BRAILLE logikájáról és a fontosságáról.

Előkerültek a vicces történetek is, meséltek olyan esetről, amikor a látó másik fél felajánlja: – Tessék, üljön ide!

– Ide? Hova? Ez nekünk nem jelent semmit – nevették el magukat.

Kellemetlen helyzetek is adódnak a látássérültségből. Például efféle kérdések:

– Szia, nem ismersz meg? – kérdezi valaki az utcán.

– Szia! Találd ki, ki vagyok!

Ezeket a helyzeteket tudni kell kezelni és túllépni rajtuk.

A jelnyelvi tolmács által fordított, kötetlen, laza beszélgetés nagyon jó hangulatban telt, rendkívül hosszúra nyúlt, de ezzel csak távozásunkkor szembesültünk. Sok érdekes információval gazdagodtunk, mindannyian bölcsebbé váltunk. Köszönjük ezt a baráti érzékenyítést.

Pócza Barbara megyei titkár