Bizonyára hallottátok már azt a mondást, hogy “Veszprémben vagy fúj a szél, vagy harangoznak”. Utánajárunk, szakavatott idegenvezető segítségével, hogy mire utal az állítás. Veszprém nevezetességeit és történelmi értékeit vettük sorra a séta során.

Veszprém az államalapítás óta egyházi központ, püspöki, majd érseki székhely. A városban számos katolikus templom található. Misére és délre harangoznak a várban, a Szent Mihály-bazilikában, és a városban található templomokban. A harangok zúgásán kívül a Tűztorony is zenél, minden óra elején. Csermák Antal veszprémi zeneszerző Verbunkosát játssza, de negyedóránként is üt. Amikor nem szólnak a harangok, akkor általában a szél süvítését hallani. Veszprémben a bakonyi szélnek köszönhetően sokszor kicserélődik a levegő, így szmog csak ritkán alakul ki. A fentiek alapján valóban elmondhatjuk: a királynék városában vagy fúj a szél, vagy harangoznak!

Városunk a legenda szerint Géza fejedelem, majd fia, I. István király és felesége, Gizella kedvenc tartózkodási helye volt és az első királyi pár idején élte fénykorát. Püspökséget alapítottak, megépült a Szent Mihály-székesegyház és a veszprémvölgyi apácakolostor, ahol az a miseruha készülhetett, amely a magyar királyok koronázási palástja lett. Gizella a hímzett ruhadarabot az itteni egyháznak adományozta, ezzel a „királynék városává” emelte a települést.
Elődeink szerint Veszprém ugyanúgy hét dombra épült, mint Róma, és régészeti leletek azt is bizonyítják, hogy ezen a tájon már az őskorban is éltek emberek.

A város neve eredetileg Bezprem volt, mely szláv eredetű szó. Jelentése nyelvészeink szerint: egyenetlen. Gizella királyné emlékét idézi Bonfini (Mátyás király történetírója) mondaszerű névmagyarázata: Gizella királyné „Vessz, prém!” felkiáltással mondott le drágakövekkel díszített bundájáról, hogy hozzájáruljon a Szent Mihály-székesegyház építési költségeihez.
A boldoggá avatott királyné kultuszát napjainkban a székesegyházban őrzött ereklyéje mellett a Gizella-napok őrzik.

Vetési Albert veszprémi püspök a kései gótika szellemében díszítette fel a székesegyházat, Beriszló Péter püspök nevéhez pedig a vár erődítményeinek korszerűsítése fűződik. A következő évszázadok rombolást és újjáépítést hoztak, tűzvészek, földrengések, járványok pusztították a várost, feldúlták a hatalomért civakodó magyar urak is, nem kímélve az ország első felsőoktatási intézményét, a XIII. században itt működő Káptalani Főiskolát.

A XVI. század közepén a török támadások következtében szinte a földdel egyenlővé vált Veszprém. Ezért különös építészeti érték maradványaiban is a Szent György-kápolna és a Gizella-kápolna. Az újjáépítés a XVIII. század elején, a barokk jegyében kezdődött. Padányi Bíró Márton püspök megszüntette a vár középkori apró házas, sikátoros jellegét, kialakítva a kanonok palotákkal szegélyezett Szentháromság teret, ezzel létrejött hazánk egyik legnagyobb lakott, történelmi váregyüttese.

Rengeteg csodás történettel és információval gazdagodtunk!
Köszönjük az élményt Fülöp Júlia idegenvezetőnek és Szőnyegi Júlia jelnyelvi tolmácsnak.

Programunkat a SINOSZ SzÉP keretében valósítottuk meg.