2020. október 2-án a kecskeméti tagok városnéző sétán vettek részt Kecskeméten. A Cifrapalotánál találkoztunk az idegenvezetőnkkel, Kószó Ferenccel.

Megálltunk egy domborműnél, amin a város fele látható. Útikalauzunk itt a város történetét mesélte el, például, ahol most bank van, ott Petőfi Sándor lakott; a volt zsinagóga ma a Tudomány és Technika Háza.

A zsinagóga tetején új a kupola, mert az eredeti az 1911-es földrengés közben leszakadt. A Cifrapalotát 10 hónap alatt építették fel, Márkus Géza tervezte szecessziós stílusban. Egykor az alsó sorban üzletek, pl. hentes működött, a felső sorban meg lakások voltak. A tetőcserepeket a Zsolnay porcelángyár készítette.

Most Ferenczy Ida életéről szóló kiállítás van a palotában, aki Kecskeméten született. Köztudott, hogy ő Erzsébet királynő bizalmasa és felolvasónője volt.

A kecskeméti Református Újkollégium épülete is szecessziós stílusú. A Hírös Város Turisztikai Központnál található a Leskowsky hangszergyűjtemény, amely több mint 2000 hangszerrel büszkélkedhet a világ minden részéről.

Megnéztük a Barátok templomát kívül, utána a Katona József Színházat is. A színházat 12 hónap alatt építették fel 1895-1896 között. A színház előtt látható a Szentháromság szobor, melyet 1739-40-ben, a városban pusztító pestisjárvány emlékére emeltek. Akkoriban 20 ezres létszámból 6 ezer ember halt meg.

A Városháza most felújítás alatt áll, Lechen Ödön, Pártos Gyula tervezése alapján épült fel 1893-1897 között. Talán azért nyerték meg a tervezési pályázatot, mert ezzel a jeligével írták: “Sem magasság, sem mélység nem rettent”. A városháza dísztermében Székely Bertalan által alkotott freskók találhatók.

Egy másik domborműn, egy tapintható bronz térplasztikán látható a város másik része: Barátok temploma, Katona József Színház, Városháza, Nagytemplom. A Nagytemplom órájának átmérője 4 méter volt. A régi óra a Bozsó Gyűjteménynél látható, most felújítás alatt áll.

Elsétáltunk az evangélikus templomhoz is, ahol az evangélikus általános iskolában Petőfi Sándor is tanult. Ybl Miklós tervezte az épületet. A templom befogadóképessége 400 ülőhelyet tud biztosítani. A túra végén egy-két plakáton is megnéztük, régen hogy nézett ki a város.

Régen Kecskemét címerében Szent Miklós püspök képe volt. Most kecske a címerállat, nem tudják, hogy honnan származik.

Izgalmas, érdekes volt a várostörténeti séta Kecskeméten. Köszönjük az élményt Kószó Ferencnek, és a jelnyelvi tolmácsolást Marton Orsolyának!

A programot a SINOSZ SzÉP keretében valósítottuk meg.

Szendi Magdaléna megyei titkár