2024.10.26. 21:47
A Vas megyei városkába látogattunk Szombathelyről.
Az 1400-as években eredetileg várnak épült, majd barokk, illetve klasszicista kastéllyá avanzsált épület falai számtalan történetet tudnának mesélni, ugyanis a Batthyány család generációinak adott otthont, üzemelt szovjet laktanyaként, később kollégiumként, jelenleg pedig múzeumnak ad helyet, s várja azt a tulajdonosát, aki 80 év után felújítaná, s így újra régi pompájában tündökölhetne a sok mindent megélt kastély.
Az egykor jobb időket is megélt kastély felfedezését a SINOSZ Vas Megyei Szervezetének elhivatott csapatával a második emeleti díszlépcsőházban kezdtünk, ahol a Batthyány-ősökről készült festményeket lehetett megtekinteni – mielőtt csíkokra tépve végezték az ablaktáblák tömőanyagaként. Jelenleg csupán két eredeti festmény látható: a Mária Teréziáról és Batthyány-Strattmann László lányának esküvőjéről készült alkotások. Lehet, hogy az oroszok a hölgyportrékat szívesebben nézték, mint a tiszteletet parancsoló Batthyány-férfiakét? A szomszédos dísztermen áthaladva a pazar panorámát kínáló erkélyt és szalont tekintettünk meg, olyan különlegességekkel, mint a Batthyány-mintás herendi porcelánkészlet vagy a befalazott hercegi toalett.
Az épület egy másik szárnya a különleges velocipédnek ad otthont, a láncalátét feltalálása előtti, óriási első kerékkel rendelkező biciklinek, melyre már felmászni is külön művészet volt. Ez az érdekes járgány a nyitánya a Körmend és a Batthyányak évszázadai című színvonalas kiállításnak. A régészeti leletektől kezdődően körmendi mesterségek, hadtörténeti és I. világháborús emlékek sokaságát tekinthettük meg, miközben tárlatvezetőnk rengeteg érdekes adalékkal színesítette a látnivalókat. A híres körmendi személyiségekről, érdekes, mára eltűnt mesterségekről szóló előadást szinte ittuk, megtudtuk, hogy az Udvari testvérek a már említett velocipédekkel 17 nap alatt kerekeztek el az Alpokon át a párizsi világkiállításra. A következő terembe érve is szájtátva néztük a megelevenedett Batthyány-hírességeket: többek között Batthyány Ferenc, Boldizsár, Ádám és természetesen Lajos életébe nyerhettünk betekintést. Mindenkinek jó szívvel ajánljuk ennek a kiállításnak a megtekintését, mert a magyar kultúra megismeréséhez, és ezeknek a nagyszerű nemzedékeknek a megértéséhez kapunk segítséget általa.
A kastély utolsó szárnyában természetesen a névadó boldog Batthyány-Strattmann László történetével is találkozhatunk. A szegények orvosaként elhíresült szemorvos lázadó ifjúságát megismerve fel-felcsillan a remény, hogy a mi gyermekünkből is lehet még valami…
Az utolsó terem a Cipőtörténeti Gyűjteménynek ad otthont, ahol Sissi és Jászai Mari cipőin túl kínai, nyomorított lábra való cipő, papírtalpú japán papucs, amerikai mokaszin, vagy a gyöngyházberakásos magas talpú perzsa papucs is látható. A kiállítás 120 darab, a mechanikai cipőgyártás kezdetei előtt készített cipőn, papucson, csizmán kívül 67 darab gyári technológiával készült lábbelit is bemutat egy hagyományos suszterműhellyel együtt.
Körmendi kalandozásunk ezzel véget ért, no de volt előzménye is! Mégpedig 13000 lépés, melyet a város nevezetességei után kutatva, a Kastélyparkban és a Vadászlakban tettünk meg. Megérkezésünket követően négy csapatra oszlottunk. Mindenki kapott 5 képet egy-egy körmendi nevezetességről egy térképmelléklettel együtt, s mindegyik állomást meg kellett találnia, ott csoportszelfit készítve. Ilyen interaktív módon tekintettük meg a Nepomuki Szent János-szobrot, a Szent Erzsébet-plébániatemplomot, a volt Városháza épületét, a Maria Immaculata-szobrot és a Rába folyót, mely a várost már a római időkben is átkelőhelyével tette jelentőssé. Valamennyi csapat lelkesen járta be az ajánlott útvonalat.
Rövid pihenőt követően a Vadászlak felé indultunk. A csodás őszi színekben pompázó várkertben barangolva, a friss levegőn való séta igazi felüdülést jelentett. A várkert kiemelkedő kerttörténeti és természeti értéket képvisel, a közel 150 hazai történeti kert közül az első tíz között tartják számon. Ezt a kiemelkedő szerepet annak köszönheti, hogy az évszázadok folyamán mindig értékes, és a kor divatjának megfelelő színvonalú, stílusú kertet alakítottak ki az egyre dekoratívabb várkastély körül. A várkertnek már a 18. század előtt is voltak előzményei, a nagyszabású kiépítése azonban csak a kastély barokk átalakításával egy időben kezdődött. Fasorokkal szabályosan felosztott franciakertet hoztak létre, melyben szobrokat állítottak fel, illetve fácános kertet telepítettek. Ezt rendezték át a 19. század elején kevésbé szabályos angolkertté, amely jellegét ma is őrzi. Látnivalói a Vertumnus és Pomona, Zephirus és Flora-szoborcsoportok, az obeliszk és a vadászlak.
Kellemes beszélgetések közepette meg is érkeztünk a Vadászlakhoz, melyet Batthyány Ödön építtetett, mivel egyik legfőbb hobbijának, a vadászatnak Körmenden is hódolni kívánt. Ma többek között madárgyűjteménynek és interaktív játékoknak ad otthont az épület. Miután körbenéztünk és kipróbáltuk a játékokat is, a Vadászlak körül kincskereső játék várta a tagjaikat. Mindenkinek találnia kellett egy aranyfényű kalózérmét, melyek a fák odvában, virágok szirmai között, gombák kalapjaiban rejtőztek. Jókedvű keresgélés kezdődött, mely végére mindenkinek a zsebében lapult egy apró kincs.
Mire visszasétáltunk a kastélyhoz, valóban meglett a 13000 lépés. Testileg és szellemileg is felüdülve zártuk tartalmas kirándulásunkat a cirógató őszi napsütésben. Köszönjük Fazekas-Leitner Viktóriának a jelnyelvi akadálymentesítésben nyújtott kiváló közreműködését és Móricz Péter intézményegység-vezetőnek az érdekfeszítő tárlatvezetést.
A program a SINOSZ SzÉP keretében valósult meg.
1068 Budapest, Benczúr utca 21.
E-mail: info@sinosz.hu
Telefonszám: +36 1 351 04 34