Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2024. május 30-án került megrendezésre a Danova Next regionális projekt keretén belül a repülőtér hozzáférhetőségére és akadálymentesítésére irányuló fejlesztési lehetőségeket vizsgáló workshop.
A jelnyelvi és írótolmácsolással akadálymentesített rendezvényen a SINOSZ képviseletében Kassai Kornélia, Kupsza-Kerekes Zsuzsanna, Ács Antal – akik hallássérült személyként szerzett reptéri tapasztalataikat és észrevételeiket osztották meg – és Bagó Róbert esélyegyenlőségi referens munkatársunk vettek részt.

1. A program bemutatása:
A DANOVA – Innovatív közlekedési szolgáltatások vak és gyengénlátó utasok részére a Duna régióban transznacionális együttműködési projekt, melynek célja a repülőterek, kikötők, vasút- és buszállomások megközelíthetőségének javítása a vakok és gyengénlátók számára, új szolgáltatások és kompetenciák kifejlesztése révén, melyek a közlekedési információkhoz és szolgáltatásokhoz teljes hozzáférést tesznek lehetővé számukra. Az első projekt, mely kifejezetten vak és gyengénlátó személyek akadálymentes közlekedését hivatott feltérképezni, 9 országból gyűjtött tapasztalatokat, 2020-22 közötti időszakban.
A program folytatásaként jött létre a „DANOVA NEXT” projekt, melynek általános célja, hogy a Duna-régióban javítsa a közlekedés hozzáférhetőségét minden fogyatékossággal élő (látás- és hallássérült, valamint mozgáskorlátozott) személy számára új, személyre szabott, innovatív szolgáltatások létrehozását szolgáló innováció és technológiaátadás erősítésével és teljesen hozzáférhető digitális utazási információs szolgáltatások (DTIS) biztosításával a repülőterek, kikötők és a helyi városi közlekedés közötti intelligens hálózat létrehozásán keresztül.

2. „DANOVA-NEXT”
A május végi programra meghívást kapott többek között az MVGYOSZ, a VGYKE, a MEOSZ, illetve a SINOSZ. A projekt általános bemutatását követően megkezdődött a workshop, ahol két csoportban, moderátorok irányítása mellett beszéltük végig a kétszer 5 pontból álló akadálymentesség-fókuszú kérdéssort.

3. Workshop
Az első panel kérdései az érintett személyek utazással, ezen belül is a légi közlekedéssel kapcsolatos eddigi pozitív és negatív tapasztalatait, javaslatait gyűjtötte össze, míg a második panel során inkább a hazai és uniós jogszabályi háttérre fókuszáltunk.
Szót ejtettünk a Budapest Airport területén szolgáltató AMS Assistance Kft-ről. A külső partner munkatársai a fogyatékossággal élő és korlátozott mozgású utasok számára nyújtanak segítséget a repülőtér területén. A szolgáltatás díjmentesen igénybe vehető, jelezhető előre, de a helyszínen is kérhető segítség. Nem vizsgálják a rászorultságot, vagyis aki segítséget kér, annak biztosítják a szolgáltatást. A hallássérült utasok jellemzően nem veszik igénybe, nem használják ezt a szolgáltatást. Ennek elsődleges oka, hogy az AMS munkavállalói nem ismerik a jelnyelvet, így a kommunikációs akadálymentesítés e területen nem megoldott.
A tapasztalatok megosztása során hamar kiderült, hogy a legtöbb negatív élmény nem a Budapest Airporthoz mint nemzetközi repülőtérhez kapcsolódik, sokkal inkább a különböző légitársaságokhoz, és azok földi kiszolgáló apparátusához.

4. Javaslatok, észrevételek

• Javaslatként fogalmaztuk meg az elkülönített biztonsági folyosó létrehozását, melyet több nagy nemzetközi repülőtér is alkalmaz. Lényege, hogy a különböző fogyatékossággal élő személyek, illetve a segítségre szoruló utasok biztonsági átvizsgálása ezen az elkülönített folyosón zajlik, ahol erre a területre felkészített alkalmazottak fogadják az utasokat. Ezzel nemcsak az érintett személyeknek lenne komfortosabb, nyugodtabb a biztonsági átvizsgálás, de a többi biztonsági folyosó működése is zavartalanabb lenne azáltal, hogy nem akasztja meg egy-egy nehezebben kommunikáló, vagy ortézissel, protézissel, egyéb segédeszközzel közlekedő utas az átvilágítást.
• Javasoltuk, hogy hozzanak létre olyan pultokat, ahová a különböző fogyatékossággal élő személyek tudnak fordulni segítségkérés, probléma esetén. Mindenképp indokolt a biztonsági átvizsgálás előtti területen, illetve a belső zónában is minimum egy-egy ilyen pont kialakítása. A jelnyelvi akadálymentesítést a KONTAKT Tolmácsszolgálat tabletjeivel lehetne megvalósítani.
• Óriási előrelépés lenne, ha a Budapesti Nemzetközi Repülőtéren dolgozó kollégáknak lenne lehetőségük támogatottan jelnyelvet tanulni, illetve a rendszeres képzések alkalmával érintett személyek tartanának érzékenyítést a munkavállalóknak.
• Kértünk applikáció-fejlesztést (BUD.hu), hogy gyorsabb és pontosabb információt kapjanak az utasok az esetleges, utazásukat, járatukat érintő változások kapcsán. Például, ha az utolsó pillanatban módosítanak egy beszálló kaput, vagy beszállás után még hosszabb ideig várakozni kell. Ezeket a fontos információkat a hallássérült utasok nem kapják meg, mivel a közlésük csak hangosbemondón keresztül történik.
• Jeleztük, hogy repülőjegy vásárlása esetén, amennyiben bejelöljük a speciális segítségkérést, nem mindig indokolt, hogy a segítő személyzet kerekesszékkel jelenjen meg a bejáratnál. Célszerűbb lenne egy fogyatékosságspecifikus segítségkérő rendszer bevezetése, amit az induló, tranzit, célország repülőterein működő segítő személyzet is megkap, ezáltal gördülékenyebb és célozottabb lenne a segítségnyújtás.

5. Sunflower
A közeljövőben a Budapest Nemzetközi Repülőtéren is bevezetésre kerül a rejtett fogyatékosságot, vagy állapotot jelző, napraforgómintás nyakba akasztható eszköz. A kampány célja, hogy a résztvevők önként megoszthassák magukról azt az információt, hogy olyan fogyatékossággal élnek vagy olyan állapotuk van, amely esetleg nem azonnal tűnik fel , de amely miatt szükségük lehet egy segítő kézre, megértésre, vagy több időre az üzletekben, a beszállásnál, a közlekedésben, vagy a köztereken. A kezdeményezés az Egyesült Királyságból indult el 2016-ban, és jelenleg Európában már több mint 16 ország repülőterein elérhető a szolgáltatás. A https://hdsunflower.com/ honlapon jelenleg több mint 900 rejtett fogyatékosságot, állapotot vagy krónikus betegséget jelöltek meg, de a lista tovább bővül.

6. Akadálymentesség
Természetesen szóba került a repülőtér fizikai akadálymentessége is. Az üzemeltetők nagy figyelmet fordítottak arra, hogy az épített környezet a jogszabályoknak megfelelően legyen kialakítva. Körültekintően jártak el a rámpák, járdaszigetek, liftek, mosdók kialakítása során, illetve a vezetősávok, taktilis figyelmeztető jelzések elhelyezésénél is.
A Prémium parkoló területe minden utas ki- és beszállása idejére (5 perc) ingyenesen vehető igénybe. Mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványával ez az időtartam 20 percre bővíthető. Ennek érvényesítését a portaszolgálaton végzik el az ott dolgozó kollégák. Hallássérült és egyéb fogyatékossággal élő utasok jelenleg nem tudnak élni evvel a lehetőséggel. A megoldáson dolgoznak, hogyan lehetne ezt kibővíteni.
A repülőtéren az információk 98%-a monitorokon, kijelzőkön jelenik meg. A legritkább esetben van csak hangos tájékoztatás. Vészhelyzet esetén a monitorokra is átirányítják a szükséges információkat, így azok a hallássérült utasok számára is elérhetőek, illetve vészhelyzeti fényjelzést kötelező használni minden helyiségben.

Összegzés
Úgy érzem, hogy a workshop hatékony és célravezető volt. Sok témát, területet, kérdést érintettünk. A Budapest Airport részéről a nyitottság, a tudás és az akarat is megvan akadálymentesség, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására.
Készülőben van egy a témával kapcsolatos kérdőív is, mely a programban részt vevő országok fogyatékossággal élő utazóközönsége számára lesz elérhető. A kérdéssor sajnos csak angol nyelven lesz hozzáférhető, de Google Fordítóval lefordítható és kitölthető.

Bagó Róbert esélyegyenlőségi referens