NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK
Fogyatékos Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény (CRPD)
A Fogyatékos Személyek Jogairól szóló ENSZ-egyezményt és annak Fakultatív jegyzőkönyvét 2007. július 20-án ratifikálta Magyarország. Az Egyezmény felsorolja és rögzíti a fogyatékossággal élő személyek legfontosabb, legjelentősebb jogait. A siket és nagyothalló emberekre vonatkozó jogokat is tartalmazza az élet minden területéről, például az oktatásban (24. cikk), egészségügyben (25. cikk), a munkavállalás során (27. cikk).
Az Egyezmény megvalósulását a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága (röviden CRPD Bizottság) felügyeli. Az Egyezményt elfogadó országok kormányai négyévente jelentést készítenek az Egyezményben foglaltak végrehajtásáról a CRPD Bizottságnak. A kormányok országjelentésével párhuzamosan a civil szervezetek is megfogalmazhatják észrevételeiket a CRPD Bizottság felé árnyékjelentés formájában.
Az Egyezmény angol és magyar nyelven itt olvasható.
Az Egyezmény szövegének jelnyelvi adaptációja: Videó lejátszási lista (71 videó)
Gyermekjogi Egyezmény (CRC)
Az ENSZ Közgyűlése 1989. november 20-án fogadta el a Gyermekjogi Egyezményt (CRC), melyet Magyarország 1990-ben írt alá. A CRC a gyermekek jogait rögzíti, magába foglalva a gyermekvédelmet, a gyermekek ellátását, gondozását is. Az Egyezmény kiemeli, hogy biztosítani kell számukra az információhoz való jogot, illetve a gondolat, vallás, lelkiismeret, valamint a véleménynyilvánítás szabadságát.
Az Egyezmény megvalósulását a Gyermekek Jogainak Bizottsága felügyeli, melynek az aláíró országok ötévente jelentést készítenek az Egyezményben foglaltak végrehajtásáról. A kormányok országjelentésével párhuzamosan a civil szervezetek is megfogalmazhatják észrevételeiket árnyékjelentés formájában.
Az Egyezmény angol és magyar nyelven itt olvasható.
Az UNICEF és a SINOSZ közösen, hallássérült gyermekek bevonásával elkészítette az Egyezmény – gyermekek számára is jól értelmezhető – jelnyelvi adaptációját:
A Gyermekjogi Egyezmény elfogadásának emlékére november 20. a gyermekjogok világnapja. Kapcsolódó híradásunk: https://sinosz.hu/ismerd-meg-ensz-gyermekjogi-egyezmenyet-es-jogaidat/
Jelnyelvi törvény
A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. (Jelnyelvi törvény) célja a magyar jelnyelv nyelvi státuszának elismerése, és hogy biztosítsa a siket, nagyothalló és siketvak személyek számára, hogy az élet minden területén használhassák a jelnyelvet, illetve a speciális kommunikációs rendszereket.
A Jelnyelvi törvény rögzíti:
- hogy a magyar jelnyelv önálló, természetes nyelv, melyből 2021. július 1-jétől államilag elismert nyelvvizsgát lehet tenni.
- hogy a siket, nagyothalló és a siketvak személyek évente 120 óra térítésmentes jelnyelvi tolmácsolásra jogosultak. Akik tanulnak, tanulmányaikra tekintettel további speciális óraszámra jogosultak, illetve 2023. január elsejétől a munkavállalásra tekintettel is jogosultak az érintettek speciális óraszámra.
- hogy a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékébe és a Jelnyelvoktatói Névjegyzékbe ki, és milyen feltételekkel kérheti felvételét.
- a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszerek elsajátítására vonatkozó szabályokat
- a hallássérült gyermekek oktatására vonatkozó szabályokat
A 2009-ben elfogadott Jelnyelvi törvény több hazai törvényt is módosított:
- a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvénybe beemelte az egyenlő esélyű hozzáférés fogalmát
- az eljárásjogi törvényekben – közigazgatási, szabálysértési, büntetőeljárás, polgári eljárás, közjegyző – rögzítették a magyar jelnyelv használatának jogát
- az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők az Országgyűlésben, illetve a bizottsági üléseken, az önkormányzati képviselők a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet használhatják, melynek költségét az Országgyűlés, illetve az önkormányzat biztosítja
- a Médiatörvénybe bekerült a televíziós műsorok akadálymentesítésének kötelezettsége
- a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvénybe bekerült, hogy a siket, nagyothalló és beszédfogyatékossággal élő személyek mentesek a sorozás alól
A jelnyelvi törvény jelenleg hatályos állapota itt tekinthető meg, a 2009. december 3-án hatályos állapota innen tölthető le.
Fot.
Magyarországon az első olyan jogszabály, amely kifejezetten a fogyatékossággal élő személyek jogait rögzítette, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (röviden: Fot.) volt. A jogszabály megalkotása az érintett személyek bevonásával történt, és bár rendelkezései nem fedik le az élet minden területét, nem teljes körűek, a fogyatékossággal élő személyek társadalma számára a mai napig nagy jelentőséggel bír.
A Fot. rögzíti:
- a fogyatékossággal élő személyeket megillető jogokat: környezet, kommunikáció, közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés, közlekedés, támogató szolgálat, segédeszköz
- az esélyegyenlősítés célterületeit: egészségügy, oktatás, képzés, foglalkoztatás, lakóhely, közösségbe való befogadás, önálló életvitel, kultúra, sport
- a rehabilitációhoz való jogot
- a fogyatékossági támogatás fogalmát és feltételeit
- az Országos Fogyatékosságügyi Programot
A Fot. jelenleg hatályos állapota itt tekinthető meg
Az Országos Fogyatékosságügyi Programot (röviden: OFP) az Országgyűlés fogadja el. A Fot. rögzíti, hogy az OFP-t milyen tartalommal kell megtölteni:
- a fogyatékossággal élő népesség társadalmi helyzetének bemutatása
- a rehabilitációval kapcsolatos célok meghatározása
- a fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásához szükséges tennivalók
- a fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javításához szükséges feltételrendszer meghatározása
- a fogyatékos személyeknek a társadalom életében való aktív részvételét elősegítő tervek
- a fogyatékos személyek létszámához és társadalmilag elismert igényeikhez igazodva a közlekedési rendszerek, a szállítás, az épített környezet átalakításának, valamint a speciális oktatás és speciális foglalkoztatás célállapotban elérendő indokolt mértékének meghatározása
- a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtéséhez szükséges, az állam által biztosítandó eszközök és intézkedések
- a kitűzött célok megvalósításához szükséges eszközök és intézmények meghatározása
A 2015-2025. időszakra elfogadott OFP innen tölthető le.
A fogyatékossági támogatás egy havi rendszerességgel járó pénzbeli ellátás, melynek részletszabályait a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/200. (VIII.9.) kormányrendelet rögzíti. A Kormányrendelet hatályos szövege itt tekinthető meg.
Médiatörvény
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 39.§-a rögzíti a televíziós műsorokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának kötelezettségét. Ez alapján:
- Az országos audiovizuális médiaszolgáltató – amennyiben előző naptári évi átlagos közönségaránya az 1%-ot meghaladja – köteles biztosítani, hogy – a televíziós vásárlási műsorablak, reklám és a műsorelőzetesek kivételével – valamennyi műsorszáma magyar nyelvű felirattal vagy jelnyelvi tolmácsolással is elérhető legyen.
- A hozzáférhetővé tett műsorszámot – a műsorszám egységét nem sértve –, valamint a műsorszámok egymással dramaturgiailag összekapcsolódó sorozatát a médiaszolgáltató köteles annak teljes időtartama alatt feliratozni, illetve jelnyelvi tolmácsolással ellátni.
- A műsorszámok szövege feliratozott változatának pontosnak kell lennie, és a képernyő történéseivel szinkronban kell állnia.
- A műsorterjesztő köteles az audiovizuális médiaszolgáltató által biztosított teletext jelet, vagy más feliratozást a kép- és hangjelekkel időszinkronban minden egyes átviteli rendszeren, hálózaton vagy műsorterjesztő átviteli platformon továbbítani.
Amennyiben a médiaszolgáltató nem teljesíti kötelezettségét, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) lehet bejelentést tenni. Az NMHH honlapja: https://nmhh.hu/
A Médiatörvény hatályos szövege itt tekinthető meg.
A gyógyászati-segédeszköz-ellátáshoz kapcsolódó jogszabályok
14/2007. (III. 14.) EüM rendelet a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről
A rendelet 10. számú melléklete tartalmazza a gyógyászati segédeszközök támogatási mértékét és kihordási idejét, a kihordási időre felírható mennyiséget, a felírásra jogosultak körét és az egyéb rendelhetőségi feltételeket.
Az EüM rendelet hatályos szövege itt tekinthető meg.
Bővebb információért érdemes a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapjára ellátogatni.
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szoctv.)
A törvény a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit. Rögzít pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokat, illetve szociális szolgáltatásokat egyaránt.
Pénzbeli ellátások:
- Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
- Időskorúak járadéka
- Aktív korúak ellátása
- Gyermekek otthongondozási díja
- Ápolási díj
- Tartós ápolást végzők időskori támogatása
- Települési támogatás
Természetben nyújtott szociális ellátások
- Köztemetés
- Közgyógyellátás
- Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
Szociális szolgáltatások:
- Szociális alapszolgáltatások
- falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás
- étkeztetés
- házi segítségnyújtás
- családsegítés
- jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
- közösségi ellátások
- támogató szolgáltatás
- utcai szociális munka
- nappali ellátás
- Személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás
- ápolást, gondozást nyújtó intézmény
- rehabilitációs intézmény
- lakóotthon
- átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény
- támogatott lakhatás
- egyéb speciális szociális intézmény
A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. Közgyógyellátásra való jogosultságot alanyi jogon és normatív jogcímen lehet igényelni, és többek között egészségügyi szolgáltatásokra, gyógyászati segédeszköz-ellátásra is felhasználható.
A Szoctv. hatályos szövege itt tekinthető meg.
EGYÉB, PÉNZBELI ELLÁTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK
1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról (Cst.)
A törvény célja a családok anyagi biztonságának elősegítése, a gyermekneveléshez támogatás nyújtása. Rögzíti a családtámogatási ellátások formáját és igénybevételének feltételeit.
Családtámogatási ellátások:
- családi pótlék (nevelési ellátás és iskoláztatási támogatás)
- gyermekgondozási támogatások
- anyasági támogatás
A családtámogatási ellátások közül érdemes kiemelni, hogy a szülő a fogyatékossággal élő gyermeke után magasabb összegű családi pótlékra jogosult. Továbbá a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyos fogyatékossággal élő személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától saját jogán jogosult nevelési ellátásra, azaz családi pótlékra.
A Cst. hatályos szövege itt tekinthető meg.
2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
A törvény célja a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatás-központú rehabilitációjának, társadalmi reintegrációjának, foglalkoztatásának elősegítésére, továbbá a kieső jövedelem miatti keresetpótlás. A törvény rögzíti a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak (rehabilitációs és rokkantsági ellátás) jogosulti körét és igénylésének feltételeit. Ezen túl rögzíti a rehabilitációs hozzájárulás szabályait.
A törvény hatályos szövege itt tekinthető meg.
83/1987. (XII. 27.) MT rendelet a rokkantsági járadékról
Az MT rendelet a rokkantsági járadékra való jogosultság igénylésének feltételeit és a járadék összegét rögzíti.
A rokkantsági járadékról szóló hatályos rendelet szövege itt tekinthető meg.
EGYÉB, ADÓKEDVEZMÉNYT BIZTOSÍTÓ JOGSZABÁLYOK
335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről
A hallássérült személyek – akiknek a hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon mindkét fülön 60 dB felett van – a személyi jövedelemadót csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosultak. A kormányrendelet rögzíti a jogosultak körét.
A kormányrendelet hatályos szövege itt tekinthető meg.
1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról
A súlyos hallássérült személyek a gépjárműadó megfizetése alól mentesülhetnek. A törvény a gépjárműadó megfizetési kötelezettségének szabályait írja elő, de rögzíti azt is, hogy kik kérhetnek mentességet az adó megfizetése alól.
A törvény hatályos szövege itt tekinthető meg.
EGYÉB, A HALLÁSSÉRÜLT SZEMÉLYEKET ÉRINTŐ JOGSZABÁLYOK
85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről
A kormányrendelet rögzíti, hogy Magyarország területén kik és milyen mértékben jogosultak közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményre a helyi és helyközi közlekedésben. E kormányrendelet alapján az érvényes SINOSZ tagsági igazolvánnyal rendelkező siket és nagyothalló személyek is jogosultak az utazási kedvezmény igénybevételére.
A rendelet hatályos szövege itt tekinthető meg.
13/1992. (VI. 26.) NM rendelet a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról
A gépjárművezetői engedély megszerzése és meghosszabbítása egészségi alkalmasság megállapításához kötött. Ez a rendelet rögzíti, hogy kik és milyen feltételekkel jogosultak az egészségi alkalmasság megállapítására. A jogszabály a hallássérült személyek vonatkozásában előírja, hogy mely esetben kell szakértői bizottság szakvéleményét kérni, illetve a jogosítvány megszerzése korlátozásokhoz, feltételekhez köthető.
A rendelet hatályos szövege itt tekinthető meg.
15/2013. (II. 26.) EMMI-rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
A rendelet a pedagógiai szakszolgálatok tevékenységi körét és működését írja le.
A pedagógiai szakszolgálatok gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztést és gondozást végeznek, továbbá szakértői bizottsági tevékenységet is ellátnak, mely során jogosultak például a sajátos nevelési igény megállapítására, tankötelezettség meghosszabbítására.
A rendelet hatályos szövege itt tekinthető meg.
Ez a jogszabályi lista nem teljes, más jogszabályok is foglalkoznak fogyatékossággal élő személyeket érintő kérdésekkel, biztosítanak jogokat az érintett személyeknek.
