Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége

Nektek van kedvenc történelmi korotok? Biztos gondolkodtatok már azon, hogy ha visszamehetnétek az időben, hol és melyik évszázadban tudnátok a leginkább elképzelni magatokat. Az én időgépemnek nem lenne sok dolga: helyileg maradna Magyarországon, sőt, alig pár kilométert kéne csak megtennie, időben pedig röpke 200 évet kellene utaztatnia. Ugyanis, amikor történelemórán először hallottam a reformkorról, azonnal magával ragadott, és a vonzalom máig sem szűnt.

Remélem, hogy a 2024. május 25-én Nagycenkre tett kirándulásunk a többi résztvevőben is hasonló érzéseket keltett. Ha már csak egy parányit is átélték a csodás kastélypark egyen formájúra nyírt bokrai közötti séta atmoszféráját, ha csak egy cseppet is elképzelték, milyen lelkesedéssel mutatta be az ifjú Széchenyi a Londonban látott újdonságokat, ha csak egy kicsit is sikerült átlátni, milyen nagy egyéniségek és jellemes államférfiak döntöttek akkoriban hazánk jövőjéről – már megérte egész napos kirándulásunk.

A 20 lelkes jelentkező vidáman gyülekezett a változékony időt hozó májusi szombat reggelen. Szombathelyről kényelmes vonatunk 40 perc alatt repített minket Nagycenkre, a legnagyobb magyar szülőhelyére. Persze nem csupán az impozáns, alig egy éve felújított kastély az egyetlen látnivaló. Nagycenk ad otthont Magyarország második legnagyobb gyermekvasútjának, valamint Széchenyi István temetkezési helyének, a Mauzóleumnak is. Ide vezetett első utunk.

Az ismertető alapján az alábbi érdekességeket tudhattuk meg:

A Széchenyi család mauzóleuma történelmi zarándokhely, a nagycenki plébániatemplom közelében, a temetőkertben található. A temető kapujától egyenes út vezet a középen álló családi sírbolthoz. Itt, az évszázados hársfák árnyékában, a kriptaépületben alussza örök álmát Széchenyi István. Az előcsarnokból egy keskeny ajtón keresztül juthatunk el a kápolnába. A bejárat felett látható orgona az 1800-as évekből származik, egykor Liszt Ferenc is játszott rajta. Az oltártól balra a sekrestye, jobbra a kripta lejárata nyílik. A lépcsőn jutunk le a kriptába. A régi részben két urna látható, amelyet gróf Széchenyi Ferenc készíttetett szülei hamvai számára. Itt találjuk gróf Széchenyi István és felesége, Seilern Crescentia grófnő sírját is. Széchenyi István 1860. április 8-án halt meg Döblingben. A soproni vasútállomáson összegyűlt tömeg néma tisztelgéssel fogadta koporsóját, amelyet egykori jobbágyai a vállukon vittek a 12 kilométerre levő Nagycenkig. Széchenyi Istvánt több ezren kísérték utolsó útjára 1860. április 11-én. A temetést követő három napban több mint ötvenezren rótták le kegyeletüket sírjánál. A sírbolt belső, újabb kori részében áll Széchenyi Pál kalocsai érsek tölgyfa koporsója. A belső kriptában nyugszanak Széchenyi István szülei. A család az utolsó évtizedekben már a kápolnán kívül temetkezett. 

Miután körbejártuk a meghitt temetőt, továbbsétáltunk a kastély felé. Rövid pihenő után egy kvíz segítségével tekinthette meg mindenki a Széchenyi István Emlékmúzeum két szinten elhelyezkedő, izgalmas interaktív tárlatát. Több mint egy órán át töltötték ki tagjaink az ismeretterjesztő feladatsort, melynek segítségével többek között a Széchenyi család történetéről, a legnagyobb magyar életéről, a Lánchídról, valamint az aktuális legyező-etikettről is új ismereteket szerezhettek. A kiállítás pontról pontra végigvezet a tudnivalókon, mi mindent köszönhetünk Széchenyi Istvánnak:

1830 és 1848 között nemzetfejlesztő, teremtő munkába fogott mind elméleti, bölcseleti, jogalkotási, mind gyakorlati, gazdaságépítő téren. Szinte a semmiből teremtette meg és virágoztatta fel a modern Magyarországot: modern ipar (gőzgépek), mezőgazdaság (majorgazdálkodás), közlekedés, áruszállítás (vasút és gőzhajózás), kereskedelem (utak, kikötők, pesti rakpart és piac), tudományos és művészeti élet (Tudományos Akadémia, műegyetem, magyar nyelvű színjátszókör), pénzügy (hitel, takarékpénztár, Nemzeti Bank), sportélet (lósport, úszás, evezés, tenisz). Megépíttette a Lánchidat, szabályoztatta a Dunát, a Tiszát és a Balatont. A magyar parlamentáris demokrácia szellemi atyja, ötletgazdája, tanácsadója és kivitelezője volt. (Forrás: https://www.sopronmedia.hu/cikkek/mit-koszonhetunk-grof-szechenyi-istvannak)

Már délutánba nyúlt a napunk, amikor átsétáltunk a szomszédos Mozdonyskanzenbe. A vonatok szerelmesei itt valóságos Paradicsomban érezhetik magukat. A bemutatóhely sok különlegességet tartogat: gőzmozdonyok, személy-, teher- és rönkszállító kocsik láthatók itt a kisvasutak múltjából. S persze alig vártuk, hogy induljon a gőzös vontatta kisvonatunk, mely Fertőboz állomásig szállítja a keskeny nyomtávú vonat utasait.

Igazán gazdag, sok élményben bővelkedő, családias napot töltöttünk együtt, örülünk, hogy ilyen sokan velünk tartottatok.

Szeretettel várunk további programjainkra is!

A kirándulás a SINOSZ SzÉP keretében valósult meg.