Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége
2024.11.13. 16:55
Programunkon megismerhettük a Rózsadomb létrejöttének, valamint a Gül Baba Türbe történetét, és több korszakot bemutató kiállításokat is megtekintettünk.
Gül Baba Türbéje és Rózsakertje azzal a céllal jött létre, hogy a török és magyar kultúra kapcsolatát megerősítse. De van más oka is: Gül Baba emlékét megőrizni, pontosabban a fizikai és szellemi hagyatékát. Ő a szeretet, a humanizmus, a tolerancia, a testvériség és a harmónia értékeit képviselte. Gül Baba, más néven Rózsák Atyja, egy nagy tekintéllyel rendelkező bektasi dervis, harcos muszlim szerzetes volt. A legenda szerint 1541. szeptember 2-án halt meg, Buda elfoglalásának napján. Sírkápolnát építettek a tiszteletére, melynek az alaprajza és felépítése a szabályos nyolcszöget követi, és később zarándokhellyé vált. 1914 óta hivatalosan is bejegyzett történelmi és építészeti műemlék. De nemcsak sírkápolna található ott, hanem köré rózsakerteket telepítettek, erről kapta a nevét a mai Rózsadomb.
Egy videót is megnéztünk, amely nagyon szemléletesen mutatja be a régi oszmán fürdőket, kápolnákat és más épületeket; Gül Baba kertjének és sírjának a régebbi arculatait is. Az oszmánok temetkezési szokásait és vallási hagyományait is megismerhettük. A 16. századi budai ostrom is szerepel a filmben, aminek következtében az épületek rommá váltak, és a felújításuk folyamatát is bemutatja a videó.
Wagner János magyar építészről is esett szó, aki egy építészdinasztia alapítója. A Gül Baba Türbéjét körülvevő hajdani Wagner-villa felszíni részét felrobbantották, de a megmaradt, föld alatti helyiségeiben működik ma a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítótér.
A második, általunk látott kiállítás időszaki volt, a pontos címe Monarchia „Instabil egyensúly”. A cím Erzsébet királyné egykori látogatására utal, ugyanis az udvarhölgyével, Ferenczy Idával ő is megtekintette Gül Baba sírját és a Szemlő-hegyet, ez ihlette a Garay-Nagy Norbert Prima Primissima díjas festőművész alkotásaiból rendezett tárlatot.
A harmadik kiállítás szintén időszaki, címe: Rodostóra nyíló ablak. Ez egy építészettörténeti kiállítás: magyar és török tervrajzok, fotók és tervek láthatóak. II. Rákóczi Ferenc korát is bemutatja, az otthonát, legfőképp a híres ebédlőházát. A kiállítás kulcselemei pedig a 19-20. századi utcarajzok voltak, amelyek képletesen „ablakot nyitottak” Rodostóra.
Nagyon szép helyszínt tekintettünk meg, és hasznos ismereteket vihettünk haza magunkkal. Az ajándékbolt és a kávézó is rendkívül bájos, érdemes volt betérni oda is. Örültünk a kis csapatnak, akik eljöttek velünk, és aktívan, kíváncsian részt vettek a kiállításokon.
Külön köszönet a kiállítóhely munkatársainak a kedves és előzékeny fogadtatásért, és hogy a kiállításokat is lényegre törően, röviden mutatták be nekünk. Fejes Mónika jelnyelvi tolmácsnak az akadálymentes kirándulásélményt köszönjük.
1068 Budapest, Benczúr utca 21.
E-mail: info@sinosz.hu
Telefonszám: +36 1 351 04 34
