2025.11.07. 18:29
Népszokások, hagyományok voltak múzeumpedagógiai foglalkozásunk középpontjában.
Kulik Melinda tájházvezető, néprajzkutató minden alkalommal sok érdekes történetet mesél nekünk, interaktív programunkon felelevenítjük a résztvevők saját emlékeit, a szegedi hagyományokat is. Persze mindannyian tudtuk már, hogy Szent Mártont a libaólban lévő libák árulták el gágogásukkal, mikor ott próbált elbújni, de ezen a történeten kívül a mindennapi életben is fontos szerepe volt régen a Márton-napnak: mivel régen, amikor vége lett az aratásnak, szüretnek, befejeződtek a mezőgazdasági munkák, lezárult az az időszak, amire a munkásokat felfogadták, ekkor fizették ki az eddig járó bérüket, ha nagyon jól dolgoztak, hízott libát is kaptak.
A püspökfalat elnevezés állítólag abból ered, hogy a liba hátsó része a püspöknek járó finomság volt, később általánosságban elterjedt, minden szárnyas ezen részét „püspökfalatjának” nevezzük.
Mi most a libának csak a zsírját használtuk, mégpedig pogácsa készítéséhez – közösen szitáltuk a lisztet, készítettük elő a többi hozzávalót, kevertük, dagasztottuk együtt a tésztát.
Amíg a kiszaggatott pogácsák sültek, addig készítettünk különféle ábrákkal díszített festett üvegeket, természetesen libásat mindenki készített. Különlegessége volt még az is a festésnek, hogy speciális spray fújásával alkottunk.
A pogácsák közben elkészültek, könnyűek lettek, mintha felhők lennének. Megosztjuk a receptet, hátha valaki kedvet kap a sütésükhöz:
Libazsíros tejfölös pogácsa
Hozzávalók:
Mi így készítettük a pogácsát (a fent leírt hozzávalók egy adagra vonatkoznak, mi többet sütöttünk):
Az élesztőt egy bögrébe belemorzsoltuk, egy evőkanál cukrot adtunk hozzá, langyosra melegítettük a tejet, ebből egy keveset öntöttünk rá, félretettük addig, amíg előkészítettük a többi hozzávalót.
A lisztet átszitáltuk, beletettük a sót, a tejfölt, majd a tojásokat egyesével feltörtük, egy tányérba öntöttük, kissé felvertük, elkevertük, a liszthez öntöttük. A felfutott élesztőt hozzáadtuk. Az előre felmelegített tejbe beletettük a zsírt, jól összekevertük – állítólag így jobb íze lesz a pogácsáknak. A zsíros tejet beleöntöttük a lisztbe, fakanállal alaposan kidagasztottuk a tésztát. Lágy, de nem ragacsos, könnyen nyújtható tésztát kell kapnunk – ha kell még tej a liszthez, óvatosan, apránként adagolva öntsük!
Ha van időnk, érdemes hűvös helyen hagyni kelni a tésztát, mert így az állaga könnyebb, lágyabb lesz, mint a melegben kelt tésztáé, mivel lassan kel meg a hűvösön a tészta. Mi most nem kelesztettük, rögtön kinyújtottuk a tésztát kb. 3 cm vastagra, nagyobb pogácsákat szaggattunk, sütőpapíros tepsibe tettük, tetejüket felvert tojással kentük. Az első adag pogácsa kelesztése a sütés elején történt: nem melegítettük elő a sütőt, azonnal betettük a tepsit, amíg a sütő melegedett, addig keltek a pogácsák a sütőben – a többi pogácsa pedig az előkészített tepsikben pihent, amíg sorra került. Világos barnára sütöttük a pogácsákat.
Közben elkészültek a díszes üvegek is, a speciális festék is megszáradt addig, amíg befejeződött a sütés, beszélgettünk, elpakoltunk, így mindenki haza tudta vinni a saját alkotását.
Köszönjük Kulik Melindának ismét a tartalmas, értékes, érdekes délutánt, Vörös Krisztinának pedig a kommunikációs akadálymentesítést.
Programunkat a SINOSZ SzÉP keretében valósítottuk meg.
1068 Budapest, Benczúr utca 21.
E-mail: info@sinosz.hu
Telefonszám: +36 1 351 04 34