2025.06.09. 16:54
A SINOSZ Vas Vármegyei Szervezete Esterházy "Fényes" Miklós kastélyában vendégeskedett.
Hol volt, hol nem volt, valamikor réges-régen egy Süttör nevű faluban állt egy kis uradalom, ami a híres Kanizsai, később a Nádasdy család birtoka volt. A 17. század végén vásárolta meg a magyar történelemben akkor már jelentős szerepet játszó Esterházy család. A vadászkastélyba nem is olyan sokára élet költözött: harminchárom évvel a tulajdonosváltást követően megszületett az egyik leghíresebb Esterházy-sarj: Esterházy Miklós. A fiúból csakhamar neves diplomata s igen gazdag herceg lett, akinek volt egy ragadványneve is: Fényes, avagy Pompakedvelő. Nem véletlenül kapta ezt a nevet, hiszen az egyik híres mondása az volt: „amit a császár megtehet, azt én is megtehetem„. Elképesztő összegeket költött luxusra, és közel 20 év alatt alakította ki Fertődön a ma is látható barokk épületegyüttest, az Esterházy-kastélyt. A kastély a bécsi Schönbrunn-nal vagy a párizsi Versailles-jal is vetekedhet, már csak azért is, mert a herceg művészetpártoló tevékenysége révén ez a kastély vált Magyarország egyik fő kulturális központjává.
Történt egyszer, hogy Mária Terézia látogatott el Fényes Miklós impozáns kastélyába. A császárné óhaja az volt, hogy lovas szánon szeretné megközelíteni a birtokot. Ugyan június volt, ám főhősünk nem ismert lehetetlent, és sóval szóratta le a kastélyhoz vezető utat. Így teljesülhetett Mária Terézia kívánsága. A magyar királynőhöz még egy érdekes anekdota fűződik. 1773-ban operát érkezett hallgatni Eszterházára. Tiszteletére Miklós herceg egy kínai pavilont építtetett. Amikor Mária Terézia megcsodálta a kis „táncoló házat”, az épület felépítésére költött összegről érdeklődött. A herceg elárulta, hogy nyolcvanezer forintba került, mire a királynő így válaszol: O das is für einen Fürsten Esterházy eine Bagatelle!” (Ó, ez egy Esterházy hercegnek igazán semmiség! Azóta hívják a kínai pavilont Bagatellnek.
Ám nem Mária Terézia az egyetlen híresség, aki megfordult a kastélyban. Joseph Haydn majdnem 40 évig állt az Esterháziak szolgálatában. És hogy hogy nem, az ő nevéhez is fűződik egy érdekes történet. Haydn és a többi zenész szeretett volna hazatérni nyári pihenőre. A herceg azonban nem arról volt híres, hogy szívesen engedte szabadságra alkalmazottait. A zeneszerző úgy gondolta, a saját eszközeivel Esterházy tudtára adja nemtetszését. Komponált egy szimfóniát, ahol a negyedik tétel végén a zenészek egymás után elhagyják a színpadot, míg végül csak két hegedűs marad. Ez Haydn ötletes és humoros megoldása volt arra, hogy felhívja a felettese, Esterházy Miklós herceg figyelmét arra: a zenészek már nagyon szeretnének hazautazni, mivel a nyári tartózkodás a herceg vidéki kastélyában túlságosan elhúzódott. A „búcsú” így nemcsak zenei, hanem üzenetértékű gesztus volt – és működött is: a herceg másnap engedélyezte a hazautazást. Így született meg Haydn híres Búcsúszimfóniája.
Teltek múltak az évek, a 19-20. század fordulóján az óriási Esterházy-birtok örököse IV. Miklós herceg lett. Azt gondolták, hogy a fiatal Esterházy a királyi családból fog feleséget választani. Mindenki meglepetésére azonban Miklós herceg szerelmi házasságra készült: egy magyar grófkisasszonyt, Cziráky Margitot vette feleségül. A hercegi pár komoly előfeszítése kellett annak érdekében, hogy a költekező Esterházy-ősök által felhalmozott elképesztő méretű adóssággal megbirkózzon. Szerettek volna visszahozni valamit a régi fényből, különös tekintettel az időközben enyészetnek indult Esterházy-kastélyokra és azok egykor pompás parkjaira és kertjeire. Egy évtized alatt sikerült részben modernizálniuk a 126 szobás Esterházy-kastélyt. Méltán nevezik IV. Miklóst és Cziráky Margitot Eszterháza megmentőjének, avagy második felvirágoztatójának. Ez utóbbit szó szerint is értelmezhetjük, ugyanis a kastély parkjában lévő tiszafák, fenyők és a híres Rózsakert mind Cziráky Margit nevéhez köthetők. A több mint 8000 rózsatő a mai napig minden évben pompásan illatozik a hatalmas lugasban.
A program a SINOSZ SzÉP támogatásának köszönhetően valósulhatott meg.
1068 Budapest, Benczúr utca 21.
E-mail: info@sinosz.hu
Telefonszám: +36 1 351 04 34