Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége
2025.06.04. 14:47
Élményekkel teli napot töltöttünk együtt!
Az Abaligeti-barlang a Mecsek-hegység leghosszabb patakos barlangja, amely fokozottan védett természeti érték Magyarországon. A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében áll, és kiépített főága 466 méter hosszan látogatható.
A barlangot 1768-ban fedezte fel Mattenheim József, egy helyi molnár, aki a vízfolyás eredetét kutatta. Az első tudományos leírást Kölessy Vince készítette 1819-ben, majd később régészeti és biológiai kutatások is zajlottak itt. A barlang élővilágát Gebhardt Antal vizsgálta az 1930-as évektől kezdve.
„Tiszteletünket téve”, vagyis meghajolva jutottunk be a barlangba, mert annak bejárata kb. 1 méter magas 40 méteren keresztül. Beljebb érve érdekes formációkat tudtunk meg, és különleges képződményeket láthattunk, például a Pisai ferde tornyot, az Elefántfejet és a Flórián-szobrot. Gyerekkoromban még hatalmas cseppkövek lógtak a termekben, amelyek mára eltűntek, leestek. Gazdag képződményeit idővel széthordták a népek, a bejáratot végül a ’70-es években ráccsal zárták le. Vezetőnk elmondta, hogy bejárnak a barlangba időszakonként különféle állatok, például róka, vidra, lábnyomaik megtalálhatók a talajon. Nagyon egészséges a barlang hűvös levegője, az ott folyó patak miatt. A magas páratartalom és a kalcium-ionok miatt a barlang levegője gyulladáscsökkentő hatású, így asztmás és allergiás betegek számára is kedvező.
A barlang mellett található egy Denevérmúzeum, amely bemutatja a barlang élővilágát és a denevérek szerepét a természetben.
A programunk következő állomása a Balázs-hegyi kilátó volt, amely Orfű felett, a Mecsek északi peremén található, és lenyűgöző panorámát kínál a környező tájra. A kilátó eredetileg egy fából készült szerkezet volt, amelyet 1975-ben építettek, de később leégett. A jelenlegi fémszerkezetű kilátót 2001-ben adták át, majd 2014-ben felújították. A kilátó 11 méteres magasságból csodálható meg a Pécsi-tó, az Orfűi-tó és a Mecsek erdős lankái.
Miután körülnéztünk a kilátóból, az Orfűi Malmokhoz utaztunk, amely egy különleges malomkomplexum a Mecsek lábánál. Három működő malmot foglal magában: egy vízimalmot, szárazmalmot és papírmalmot. Ezek nem csupán ipartörténeti emlékek, hanem élő műhelyek is, ahol a látogatók megismerhetik a hagyományos malomipari technológiákat és mesterségeket. Idegenvezetőnk sok érdekes információt mesélt a malmok működéséről.
A három malom rövid bemutatása:
Vízimalom: A Vízfő-forrás patakjára épült, és már az Árpád-korban is őrlés zajlott itt. A 19. században kapta jelenlegi formáját, és ma múzeumként működik. Bonyolult szerkezetű építmény. Sajnos ma már szakembert sem nagyon lehet találni a működtetéséhez.
Szárazmalom: Egy közel 200 éves szerkezet, amelyet eredetileg lovak hajtottak. A malomkövek segítségével gabonát őröltek, és növényi olajokat sajtoltak. Hatalmas kerekét régen az állatok hajtották.
Papírmalom: A hagyományos papírkészítés folyamatát mutatja be, ahol a látogatók kipróbálhatják a papírmerítést, és megismerhetik a vízjeles papírkészítés technikáját. Rövid papírkészítési technikai bemutatót láthattunk vezetőnktől.
Az Orfűi Malmok nem csupán múzeum, hanem élő közösségi tér is, ahol rendszeresen tartanak malomtúrákat, kézműves foglalkozásokat és kenyérsütési bemutatókat. A hely fenntarthatóságra törekszik, és helyi termékeket kínál a látogatóknak.
A vezetés után kötetlenül folytatódott a programunk. Beültünk az ott lévő kávézóba, ahol finom, helyi kézműves süteményeket is lehetett enni.
Elköszöntünk, és megköszöntük Évi munkáját. Továbbutaztunk az Orfűi-tóhoz, ahol benéztünk a Medvehagyma Házba, majd sétáltunk, beszélgettünk a tóparton.
Szép nagyot töltöttünk ismét együtt.
1068 Budapest, Benczúr utca 21.
E-mail: info@sinosz.hu
Telefonszám: +36 1 351 04 34
