2022.06.28. 13:18
A szombathelyi Múzeumok Éjszakája számos izgalmas programot kínált, mi ezúttal a MÁV-székház felkeresését választottuk.
Habár 17.30-ra hirdettük meg a találkozót, egy órával korábban megérkeztek az érdeklődők a gyülekezési pontra, ahol vidám beszélgetéssel hangolódtak rá az esti kalandra, ezzel is bizonyítva, hogy együtt lenni mindig öröm. A szombathelyi Múzeumok Éjszakája számos izgalmas programot kínált, mi ezúttal a MÁV-székház felkeresését választottuk. Ide ugyanis a többi helyszínnel ellentétben nem lehet látogatást tenni az év többi napján, így igazi kuriózumokkal ismerkedhettünk meg ezen az éjszakán.
Közösen sétáltunk át a MÁV Zrt. Szombathelyi Pályavasúti Területi Igazgatóság épületébe, ahol már várt ránk Stangl Imre, műszaki igazgató-helyettes, hogy bevezessen bennünket a vasút világába. Ritkán lehet nagyobb tudású, ennyire a szakmájának élő, lelkes, mégis alázatos emberrel találkozni. Az igazgató-helyettes úr 2 órán át kísérte 25 fős csapatunkat, miközben minden kérdésünkre készséggel válaszolt.
Először kívülről és belülről is megnéztük a 490-041-es számú, a századelőn a Csömödéri erdei vasútnál szolgáló gőzöst, miközben sok érdekességet megtudtunk a keskeny nyomtáv méreteiről, az egyes országokban jellemző nyomtávokról. Ezt követően lesétáltunk a székház alatti pincébe, melyben 1964-ben egy felújítás során bukkantak rá a római kori horreumra (=raktárépület). A IV. század közepén a városfalakon kívül épült meg ez a többszintes, belül pillérekkel megerősített, élelmiszerek, főként gabona raktározására alkalmas helyiség. Az utcaszint alatt található terem nem nyilvános, nem látogatható más alkalmakkor.
Újabb lépcsőzéseket, és a székház folyosólabirintusaiban való barangolást követően megérkeztünk a Vasúti Múzeumba, ahol a Közlekedési Múzeumból kölcsönzött tárgyak is helyet kaptak, így sapkagyűjtemény, menetlevelek, kézi jelzőlámpák és sok más, a vasútnál használt eszköz és műszer. Itt melegedtek bele tagjaink igazán a kérdésekbe! Miután megreformálták a vasúti közlekedést, és megoldották a késő vonatok problémáját, megtudhatták, hogyan képezik a mozdonyvezetőket, vagy hogyan történik a sínellenőrzés. Külön öröm volt, hogy a gyerekek sok okos kérdést tettek fel, nagyon érdeklődő volt a társaság.
Ezután került sor a légópince várva várt meglátogatására. A becsületes nevén légoltalmi pinceként ismert óvóhely 1968-ban épült, így valódi vészhelyzetben sosem kellett kipróbálni, csak gyakorlatoztak benne. Egy esetleges harmadik világháború során ebből a bunkerből irányították volna a régió vonatközlekedését. A hat méter mélyen kialakított pincébe egy szűk, meredek folyosón lehet lejutni. Az egész helyiség a kialakított vizesblokkal, hálószobával, étkezővel, munkaállásokkal mára az enyészeté, de a szürke acélajtó mögötti titkos világ elgondolkozásra késztetett bennünket…
A hivatalos program ezzel véget ért, mi azonban kaptunk még egy kis ráadást. Látogatást tehettünk a forgalomirányító központba, ahol a 44 éve itt dolgozó, munkáját töretlen lelkesedéssel és áhítattal végző Balogh László mutatta be élesben, hogyan történik az operatív irányítás. Nyolc képernyőn számtalan grafikon mutatja a vonatok tervezett és valós haladását, melyek folyamatos felügyeletével a rendkívüli helyzeteket tudják kezelni.
Miután búcsút vettünk a MÁV-székháztól és dolgozóitól, kisebb csoportokra oszolva belevetettük magunkat a szombathelyi kulturális éjszakába. Ki a Smidt Múzeumot, ki az Iseumot vette célba, hogy kiélvezze lüktető városunk minden pillanatát.
1068 Budapest, Benczúr utca 21.
E-mail: info@sinosz.hu
Telefonszám: +36 1 351 04 34