Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége
2023.05.27. 08:20
Végre sütött a nap, de a vonatunk késett, ezért csak többszöri vonatcsatlakozás után értünk Simontornyára. Az állomástól negyedórás sétával értünk a várhoz, ahol vásári hangulat uralkodott. Középkori jelmezekbe öltözve mászkáltak a színészek. A vár körüli sátrakban különféle mesteremberek mutatták meg tudásukat, eszközeiket. Láthattunk kovácsolást, nemezelést, különféle régi korok fegyvereit, sőt vagány boszorkányokat is.
A simontornyai várat az 1270-es években építtette a Döröcske nembeli Salamon fia Simon alországbíró. Róla kapta nevét a vár és ezen keresztül később a város is.
A vár kalandos története során folyamatos építkezések, bővítések történtek. Salamon fia Simontól kezdve, Hencfia János, a Lackfiak, Ozorai Pipo, Buzlay Mózes, és még sorolhatnám, kik voltak a vár urai. Fénykorát a 16. században élte, ekkor emelték téglából a vaskos öregtornyot, mellette az új kaputornyot, a palotaszárnyak ekkor kaptak reneszánsz homlokzatot. 1543-ban elfoglalta a török, és maradtak egészen 1686-ig, amíg Bádeni Lajos őrgróf el nem zavarta őket. A vár további történetében is jöttek-mentek az urak.
A vár helyreállítása 1960-ban kezdődött el, párhuzamosan a régészeti feltárásokkal.
Magát a várat a Sió egyik mellékfolyója vette körül, amely mára kiszáradt. A vár előtti téren különféle finomságokat lehetett venni, enni-inni. Gólyalábakon mászkáló mutatványosok szórakoztatták a népet, a gyerekeket.
A vár többszintes, fő tömegét a vaskos öregtorony adja. A földszinti részén az egykori lovagterem maradványai és a helyreállítás menetét szemléltető kiállítás látható. Ez már hozzáépített, modernebb rész. Visszatérve az öregtoronyhoz, az első emelete több részre tagozódik. Itt látható egy numizmatikai kiállítás, amely azért jöhetett létre, mert 2020-ban egy Gárdonyi Róbert nevű egyén a Hunyadi utcában található nagyszülői háznál ezüstpénzeket tartalmazó korsót talált a földben. A kincs régi tulajdonosa valószínűleg a török elől menekülve rejtette el a vagyonát, ami a mai értékben számolva kb. 5-6 millió Ft lehetett.
Az első emeleten találhattuk még a „Nemesi ősgalériák Tolna megyében” című állandó kiállítást. A megyei múzeum tulajdonát képező képzőművészeti gyűjtemény nagy részét a főnemesi, köznemesi családi galériák 18-19. századi arcképei alkotják. Az ún. ősgalériáknak elsősorban társadalmi, reprezentatív üzenete volt, és nem művészi.
Az öregtorony felső szintjén Bazsonyi Arany, Tolna megyei születésű művésznő egyéni hangú és gondolatvilágú festményeit láthattuk. A művésznőt a hagyomány és a vallási gondolatok foglalkoztatták, képein számomra ez jelenik meg.
A vár udvarán különleges ételekből volt kóstoló Kohári Gabriella jóvoltából, amelynek Arató Miklós bácsi tagunk nagyon örült. Lehetett kóstolni például: „Magyar Balás lével tyúkot”, vagy „Mégis hüvelykes borsó szalonnával” fantázianevű ételeket. Aki a kóstoló után megéhezett, a vár szervezőinek jóvoltából egy közeli üzemi konyhán ehetett gyümölcslevest és tenyérnyi nagyságú rántott húst is körettel.
A tikkasztó meleg miatt a hastáncbemutatót és a tombolasorsolást már nem vártuk meg.
Igazi középkori élményekkel tértünk haza, érdemes máskor is ellátogatni erre a rendezvényre, szuper családi program!
A SINOSZ SzÉP program keretében jártunk a simontornyai várban.
1068 Budapest, Benczúr utca 21.
E-mail: info@sinosz.hu
Telefonszám: +36 1 351 04 34
