Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége
2025.05.21. 10:10
Interaktív bányászati kiállítás és Turul-szobor-látogatás került fel a SINOSZ Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron és Vas Vármegyei Szervezetei randevújának e havi palettájára.
Az 53 fős csapat reggel 10 órára gyűlt össze a korábban Tiszti Kaszinóként működő épület előtt, hogy két csoportban megtekinthessék egyrészt az interaktív bányászati kiállítást, másrészt pedig magát a csodálatos épületet. Az egyik csoportot Koltaváriné Both Vivien kísérte, s körbevezetett minket a ma rendezvényhelyszínül szolgáló díszteremben, szép lépcsőházban, zeneszobában. Mindeközben a másik csoport – Németh Dénesné jelnyelvi tolmács kommunikációs akadálymentesítésének köszönhetően – az interaktív bányászati múzeum érdekességeivel ismerkedhetett meg. A hatalmas terepasztal, a bányászati eszközök és ásványkincsek mellett lehetőség nyílt a virtuális valóság kipróbálására, dinoszauruszokkal fényképezkedni, táblás játékokkal múlatni az időt, valamint a sok-sok információs tábla segítségével alaposabban elmélyedni egy bányaváros életének mindennapjaiban. A tárlatvezetés után az ún. Bányász játszótérnek helyet adó csodálatos parkban pihenhettünk meg.
Ebéd után különbusz érkezett a csapatért, mely az 5,3 kilométer hosszú, szerpentinen felfelé vezető utat néhány percre rövidítette le. Tatabánya jelképétől, a monumentális Turul szobortól pazar panoráma nyílt az egész városra. A napfényes, tavaszias idő egy kis túrára is ösztönözte a résztvevőket. Idősek és gyermekek egyaránt, mondhatni halált megvető bátorsággal indultak el a Szelim-barlang felé, ahová meredek lépcsők, síkos kövek vezettek. A látványért azonban megérte a fáradság.
Az egyetlen teremből álló, 45 méter hosszú és 18 méter magas csarnok két hatalmas kerek nyílással szakad a felszínre. A Gerecse-hegység, s egyszersmind hazánk egyik legismertebb barlangját csak az 1930-as években kezdték feltárni, mégis számtalan érdekesség került elő az ásatások során. A csontmaradványok és kőeszközök arra utalnak, hogy már 70-80 ezer évvel ezelőtt is ismerte és használta a barlangot a neandervölgyi ősember. A vadászatok során elejtett nagyemlősök, mint a mamut, az ősbölény, vagy az óriásszarvas csontmaradványai is előkerültek az emberek által használt kőeszközök mellett. Ám arra vonatkozóan is találtak leleteket, hogy a későbbi, különböző kultúrákhoz tartozó időkben is sok látogatója volt a barlangnak. A barlanggal, illetve elnevezésével kapcsolatban számtalan legenda él a mai napig. Talán az egyik legérdekesebb, hogy itt rejtette el Szelim szultán a kincseit, és azokat egy mérges leheletű sárkánnyal őriztette.
De ha már a legendáknál tartunk, nem íródhat Tatabányáról szóló beszámoló anélkül, hogy a turulmadár eredetéről ne ejtenénk néhány szót. Kézai Simon krónikás szerint Attila király címerén koronás fejű madárábrázolás volt látható, mely a magyarság hadi jelvénye volt egészen Géza fejedelem idejéig, az eurázsiai sámánizmusban ugyanis gyakoriak a madarakkal kapcsolatos eredetmondák. A magyarság szempontjából az Emese álma monda egy fontos eredetmonda, amely az Árpád-ház eredetét és a magyarság származását mutatja be. A történet szerint Emese álmában turulmadarat látott, mely rászállt, tőle fiút fogant, akit Álmosnak nevezett el. A turulmadár azt is elmondta, hogy a gyermek leszármazottai dicső uralkodói lesznek a magyar népnek
Kirándulásunk után jólesően elfáradva tértünk vissza a vasútállomásra, búcsút véve a tagtársaktól a mielőbbi viszontlátás reményében. Örülünk, hogy ilyen nagy létszámban jelen voltatok ezen az élménydús napon.
A program a SINOSZ SzÉP keretében valósult meg.
1068 Budapest, Benczúr utca 21.
E-mail: info@sinosz.hu
Telefonszám: +36 1 351 04 34
