2023.12.07. 13:18

Pannonhalmára kirándultunk a Fővárosi Szervezettel

Pannonhalmán jártunk a tagokkal egy egész napos kiránduláson.

A SINOSZ Fővárosi Szervezete Pannonhalmára, a Főapátságba szervezett programot 2023. november 12-én, vasárnap.

„A Pannonhalmi Főapátság és természeti környezete 1996-tól UNESCO világörökségi helyszín. A szerzeteseket még Géza nagyfejedelem telepítette le 996-ban, a monostort pedig fia, Szent István alapította. A Főapátság több mint ezer éve itt áll, fejlődik és változik.”

 

Gyönyörű szép időben indultunk el kirándulni. Amint megérkeztünk, felkapaszkodunk a tanösvényhez, a dombtetőn a Boldog Mór-kilátóhoz érkeztünk meg, de sajnos le volt zárva. Helyette a Lombkorona Tanösvényre fel lehetett menni, ahonnan gyönyörű szép kilátásban volt részünk.

Ezután elsétáltunk a Főapátsághoz, ahol tárlatvezetésen vettünk részt: az épületen belül a bazilikát, az altemplomot, a kerengőt és a könyvtárat tekintettük meg. >> Látnivalók a Főapátságban
A főapátság épületegyüttesének a torony és a gimnázium mellett egyik leghangsúlyosabb része a könyvtár. Szent Benedek olyan nagy szerepet adott az olvasásnak a monostor életében, hogy a szerzetesek munkája őrizte meg számunkra nemcsak az első századok keresztény irodalmát, hanem a görög-római kultúra alkotásait is, ugyanakkor megteremtette Európa és benne hazánk kultúráját is. A templomba két bronzajtón lehet bejutni, mindkettő az apátság fennállásának 1000. évfordulójára készült. A toronytól jobbra találjuk azt a bejáratot, amelynél, mielőtt bemegyünk, mindenképpen érdemes elidőzni kicsit. Az „éden kapuján” hemzsegnek az állatok, és mindegyiknek megvan a maga jelentése. Alul a kétéltűek és hüllők a poklot szimbolizálják, felettük az emberek rossz tulajdonságait testesítik meg a formák, például a nyúl a gyávaságot, még feljebb következnek a pozitív jellemvonások, többek között a sas mint a bátorság jelképe, legfelül pedig a páva, amely az üdvösséget jelenti, a 12 apostol után 12 tollal. A küszöbön latinul ez áll: „Én vagyok a kapu, aki rajtam keresztül megy be, üdvözül.” A Szent Márton-bazilika a maga egyszerűségében gyönyörű. A templom egyébként túlélte a tatárokat, a török hódoltság alatt viszont a teljes berendezése megsemmisült. A 19. században felújították, a legutóbbi átalakítás pedig 2012-ben fejeződött be. A legjelentősebb elemei a torony alatt lévő keresztelőkút, az oltár a középső szinten és a körablak. Mindegyik építőanyaga ónix, amely a Bibliában a „Paradicsom köve”. Szent Márton csontereklyéjét az altemplomban őrzik Habsburg Ottó szívurnájával együtt, de megtekinthető még a templomban az ülőfülke, amely a legenda szerint Szent István széke, ám valószínűleg inkább apáti trónus lehetett. A templomot és a kerengőt a „díszes kapu” köti össze, amely rendkívül látványos, a kapu egyidős a templommal, oszlopai vörös márványból, a lábazatok szürke márványból, az oszlopfő mészkőből készült. Felül a Szent Márton-ábrázoláson azt láthatjuk, ahogy a püspök római katonaként megosztja a köpenyét egy koldussal.
A mai könyvtárépületet – amely túlzás nélkül lélegzetelállító – a 19. században emelték: egy hosszúkás és egy ovális csarnokból áll. Előbbi mennyezetén Pallasz Athéné, a tudományok istennője figyeli a betérőket, a falakon sorakozó görög és római költőkkel, filozófusokkal, tudósokkal, illetve a magyar történelem és kultúra kiemelkedő alakjaival karöltve. A legrégebbi kötet egy 13. századi, kézzel írt, latin Biblia. Mindezek mellett az apátságnak 2500 középkori oklevele is van. Megtekinthetjük itt a pannonhalmi kiváltságlevél és a tihanyi alapítólevél hiteles másolatát. Előbbi 1001-ből származik, utóbbi pedig 1055-ből, és biztosan mindenkinek rémlik, hogy az első írásos magyar nyelvemlékként tartjuk számon, még akkor is, ha javarészt latin, és csak be-beékelődik a szövegbe egy-egy magyar szó, helységnév. Ma közel 400 ezer kötetből áll a könyvtár gyűjteménye.
A főapátság azonban nem csak a műemléki épületegyüttesről szól. A főbejáraton kilépve rögtön szemben találjuk a 22 hektáros arborétum bejáratát, ahová bárki szabadon beléphet, persze csak nyitvatartási időben. Angolkert jellegét 1840-ben nyerte el, és mostanra több száz fa- és cserjefaj növekszik itt, meg persze rengeteg énekesmadár – szám szerint 150 faj – lakhelye.

Mindenki nagyon jól érezte magát és kellemes időt töltöttünk el Pannonhalmán.

A jelnyelvi tolmácsolást Fejes Móninak nagyon köszönjük.

Programunkat a SINOSZ SzÉP keretében valósítottuk meg.

Támogatóink

Lépj velünk kapcsolatba!

SINOSZ Országos Központ

1068 Budapest, Benczúr utca 21.

Telefonszám: +36 1 351 04 34

Itt is találkozhatunk: