Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége
2023.01.27. 15:20
A SINOSZ Szegedi Helyi Szervezete közös télbúcsúztató programra hívja tagjait. Az utóbbi években a mohácsi busók ellátogatnak megyénk településeire is, segítenek hagyományaikkal a télűzésben. A makói rendezvényhez mi is csatlakozunk, melynek
IDŐPONTJA: 2023. február 4-én 10 órától
HELYSZÍN: MAKÓ – a Pulitzer Kollégiumtól indul a felvonulás
TALÁLKOZÓ: Szeged autóbusz-állomáson 8.25-kor a 8-as kocsiállásnál, a busz 8.35-kor indul Makóra, utazás Makó, Szegedi utcai ABC megállóig.
Az utazás saját költségre történik, enni- és innivalóról mindenki magának gondoskodik.
A farsang időszaka vízkereszttől (január 6-a) kezdődik, húshagyókeddig tart. A húsvétvasárnap nem ugyanarra a dátumra esik minden évben – a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap; ehhez igazodik természetesen a farsangi időszak vége is. A farsang pedig a mulatságok, a bálozás, a karneválok időszaka: vidámsággal búcsúztatjuk a telet. A „farsang farkán”, azaz a farsang utolsó vasárnapjától a húshagyókeddig tartó 3 napon télűző szokásokkal, hagyományokkal igyekszünk siettetni a hideg évszak elmúlását a népi hagyományok szerint. Ebben az időszakban lesz idén is Mohácson a hagyományos busójárás, előtte viszont a maskarások, a busók több településre ellátogatnak, így felvonulásukkal többek között Makón segítenek elűzni a telet.
A mohácsi sokácok felvonulása messze földön ismert népszokás, de a télbúcsúztatás, tavaszköszöntés, termékenységvarázsló hagyományok, ünnepek, karneválok szerte a világban minden évben megismétlődnek az évnek ebben a szakaszában, természetesen Magyarország több területére is jellemző ilyen hagyomány.
Miért kapcsolódik hazánkban Mohácshoz, miért éppen ott lett ennyire ismert és népszerű ez a szokás? Van egy régi időszakra, a török hódoltságra visszanyúló monda, ami valószínűleg kitalált történet. Ezen történet szerint az őslakos sokácoknak, akik a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekültek, elegük lett a rabságból, a török megszállásból, ezért éjszaka csónakokkal átkeltek a Dunán ijesztő ruhákban, álarcokban, különféle zajokat keltve saját készítésű eszközeikkel, így űzték el a legenda szerint a törököket. Valójában a sokácok betelepítése egy évtizeddel később történt erre a területre. A látványos télűző népszokásukról adataink csak a XVIII. század végéről vannak.
Hogy kik azok a sokácok? Magyarország déli részére betelepült népcsoport, akik Horvátországból, feltehetőleg Bosznia-Hercegovina területeiről jutottak el a török időkben elnéptelenedett magyarországi vidékekre. Hozzájuk kötődik az a népszokás, ami ma már idegenforgalmi látványossággá nőtte ki magát, így jutott el Mohácson kívül több településre is. Mohácson csütörtöktől a következő héten keddig tartanak a programok, a hagyomány szerint a farsang utolsó csütörtökjén a gyermekeket láthatjuk maskarába öltözve. A felnőttek rémisztő öltözékükkel, álarcaikkal, hatalmas zajos felvonulással, kolompokkal, kereplőkkel ijesztgetnek és ünneplik a farsangot. A farsangi népszokás az ország más területein is, hogy tüzeket, máglyát gyújtanak, jelképesen elégetik a telet képviselő bábokat (kiszebáb), eszközöket – ez a szokás Mohácson is él: máglyán elégetik a telet jelképező koporsót.
Ha kíváncsiak vagytok, milyen lesz a makói felvonulás, majd a múzeum udvarán a jelmezverseny, kézműveskedés, és mulatozás, tartsatok velünk, várunk mindenkit szeretettel!
A programot a SINOSZ SzÉP keretében valósítjuk meg.
1068 Budapest, Benczúr utca 21.
E-mail: info@sinosz.hu
Telefonszám: +36 1 351 04 34
