Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége

A SINOSZ Soproni Helyi Szervezete szervezésében ellátogatottunk a győri zsinagógába 2023. július 25-én, kedden.

A zsinagóga udvarában Tóth László idegenvezető fogadott bennünket és együtt mentünk be az épületbe. Bimbi Fruzsina jelnyelvi tolmács biztosította nekünk az infokommunikációs akadálymentesítést. Bő másfél órás ismeretterjesztő előadás formájában megismerkedhettünk a győri zsidóság történetével, a zsinagóga épületével, a zsidók szokásaival, hagyományaival és ünnepeivel is.

A győri zsidó közösség temploma Magyarország második legnagyobb neológ zsinagógája volt. Jelenleg megújult formában láthattuk a csoportunkkal az épületet.

A zsidóság kb. a 15. századtól él Győrben, többnyire a Sziget és Újváros környékén, akik főleg kereskedelemmel foglalkoztak. Sok zsidó személy Győrben gyárat alapított, pl.: szeszfeldolgozó gyár, gyufagyár, olajgyár, gőzhajózási vállalat, gépgyár stb. Közülük került ki már háziorvos, ügyvéd, kereskedő is. Az 1848/49-es szabadságharc idején sok zsidó honvéd harcolt. Ebben az időben 300 zsidó család élt a városban, ezért – az 1867. évi, a zsidók egyenjogúságát kimondó törvénynek köszönhetően – úgy döntöttek, hogy a historizmus szellemében és szecessziós stílusban zsinagógát és iskolát építenek maguknak.

A második világháború előtt a győri lakosság 12%-a zsidó volt, először a vagyonuktól, majd a szabadságuktól, végül az életüktől fosztották meg őket. A saját zsinagóga az 1944. évi zsidóüldözés miatt használaton kívülivé vált. A gazdátlan épület állapota folyamatosan romlott, 1969-ben állami tulajdonba, 1993-ban városi kézre került. A zsinagógát 2004-2006 között teljesen felújították. Jelenleg a Széchenyi Egyetem Varga Tibor Zeneművészeti Kar működik benne, de múzeumépületként is szolgál. A zsinagóga nyolcszögletű tere, kupolája és karzatai gyönyörűen vannak festve és rekonstruálva. Kiváló akusztikájának köszönhetően alkalmas koncertekre, tárlatvezetésekre és zeneművészeti eseményekre is.

A zsinagóga építésének általános szabályai vannak, közös imádkozásra alkalmas szent helynek kell lennie, ebben az épületben kell lennie a tóraszekrénynek is, amelynek mindig kelet, Jeruzsálem felé kell néznie, és ez a Tóra felolvasására szolgáló építmény része is. Felette a falon az Örökkévaló neve fel van írva. A zsidók hétköznap háromszor, ünnepnapokon négyszer imádkoznak. A közösségi ima idején jó, ha 10 férfi van jelen. Nem jelent jót, ha közülük valaki korábban megy el. A zsidó férfiak a fejükön kipát (fejvédő) viselnek. A zsidó újév nem januárban, hanem szeptember vége és október eleje között (ősszel) kezdődik, és ilyenkor van a legnagyobb ünnep. Hanuka, a fény ünnepe kis ünnepnek tűnik a zsidóknál, de nyolc napig tart. Ilyenkor meggyújtják a nyolcágú gyertyát, a menórát. Jobbról balra haladva naponta eggyel többet kell meggyújtani. Ha 9 ágú a gyertyatartó, akkor a 9. gyertyát „segédlángnak” hívják. A Hanukát zsidó karácsonynak is szokták nevezni.
A zsidó temetések szokásairól megtudtuk, hogy halálesetkor a temetést azonnal el kell rendelni, hogy a halott személy lelke ne zavarodjon meg. A zsidók a halottakat élettelennek tartják, ezért temetéskor nem élő virágokat visznek, hanem köveket helyeznek a sírra, mert ez olyan, mintha élettelen lenne.

A zsinagógából kilépve megnéztük a falon a héber számlapos órát, melynek jelentését ismertette az idegenvezetőnk.

Továbbmentünk, a Kossuth utca páros oldalán a 2014-ben megújult és megnyílt Menházról megtudtuk, hogy ott érdemes megtekinteni a Zsidó Vallás- és Helytörténeti Gyűjteményt és a Holokauszt Emlékkiállítást. Majd elgyalogoltunk az Evangélikus Szeretetház kapujához. Oda nem tudtunk bemenni, de egy érdekes dologról mesélt a vezetőnk, hogy ennek nincs templomtornya, csak a bejáraton kell bemenni az udvarba és ott lehet betérni az evangélikus imaházba.
A Szeretetházzal szemben, a Rát Mátyás téren van egy érdekes, rózsaszínű mézeskalácsos ház, mely régen vámszedő épületként szolgált, majd fagyizó volt, ma dohányboltként működik. A vámszedőnek a vámházban volt a helyisége 1896-tól 1905-ig. A zsidók nemcsak kereskedelemmel, hanem pénzváltással is foglalkoztak. Az épületi séta itt befejeződött és egymástól elbúcsúztunk.

Köszönjük Tóth László idegenvezetőnek és Bimbi Fruzsina jelnyelvi tolmácsnak az áldozatos munkájukat.
Minden nagyon tetszett a tagoknak! Érdemes volt elmenni erre a különleges helyre, és a program végén együtt fagylaltoztunk a Sziget városrészben.

A program a SINOSZ SzÉP keretében valósult meg.