Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége

2023. július 10-én elindultunk három megyéből, hogy a pénz útján járva bővítsük pénzügyi ismereteinket, formáljuk pénzügyi tudatosságunkat – a kezdetek és az alapok megismeréséhez a Pénzmúzeumba mentünk. Múzeumi túránk során Szilágyi Orsolya, a Pénzmúzeum munkatársa volt a kísérőnk. Utunk először az Aranybányába vezetett, ahol a beléptetőkártyákkal regisztráltuk magunkat, így tudtunk részt venni az interaktív játékokban, gyűjtöttük utunk során személyes vagyonunkat. Ezen a helyszínen szétnézve eszközöket ismerhettünk meg, a Magyar Királyság bányászatába tekinthettünk be, aranyrögöket is láttunk. Szintén itt található egy érintőképernyős interaktív tudásfal, ahol hosszasan el lehet időzni, megismerhetjük a bankjegyeket, érméket, pénztörténetet, játékok, közmondások között lapozhatunk.
Az épület következő szintjére feljutva az aranyfonál útját követtük. Mint megtudhattuk, az aranyfonál fejezi ki a tudást, az erőt, rejtett kapcsolatot, ez  volt a mesehősök, mitológiai alakok segítségére is, sok esetben neki köszönhették szabadulásukat. Jelképesen elkezdtük hát mi is gombolyítani, hangolódtunk a pénz és a gazdaság világára. Az első helyiségben szétnézve láthattuk, hogyan határozza meg egy-egy tárgy értékét az adott korszak. Eleinte tárgyakat, eszközöket, terményeket cseréltek egymás között az emberek, mindennek az értéke attól függött, mekkora a kereslet rá, mennyire nagy rá az igény, szükség van-e rá az adott területen, időszakban. Ez nem midig bizonyult hatékony megoldásnak, hiszen, ha valakinek olyan csereeszköze volt, amire nem volt szüksége annak, akivel szeretett volna cserélni, nem juthatott hozzá a kívánt eszközhöz, élelmiszerhez, szőrméhez… Szükségszerű volt tehát kialakítani olyan rendszert, ami egységes, mindenki számára megfelelő. Így alakult át a cserekereskedelem a pénzérmékkel történő fizetés nyújtotta egyszerűbb megoldássá. Kipróbálhattuk, mennyire tudjuk jól megítélni, milyen értéket képviselnek egymáshoz viszonyítva a tárgyak, aki ügyesen tippelt, a regisztrációs kártyája használatával elkezdhette gyűjteni a vagyonát, ha ügyes volt és figyelmes, a kiállítótérben sok feladat megoldását megtalálhatta. Megnéztük azokat az eszközöket, amelyek koronként, földrészenként értéket képviseltek a cserekereskedelemben. Tovább haladva a következő helyiségbe mintegy 2 méter magas vitrinsor mellett sétálhattunk, ahol a pénzérméktől elindulva Magyarország pénztörténetét követhettük Szent István korától a mai napig. Mint megtudtuk, ez a gyűjtemény, a hazai múzeumi kiállítások között egyedülálló. Vezetett sétánkon nincs is lehetőség mindent alaposan végig megnézni, de egy-egy érménél, bankjegynél meg-megálltunk, az elhelyezett okosnagyítókkal a legapróbb részleteket is megnézhettük. Sok kérdés merült fel a pénzérmékkel, bankjegyekkel kapcsolatban, melyre tárlatvezetőnk készségesen válaszolt. Ahogyan a pénzérméknél is szükség volt biztonsági megoldásokra, hogy ne tudjanak észrevétlenül levágni, lecsiszolni belőlük, a bankjegyek megjelenésével szintén ki kellett alakítani azokat a biztonsági elemeket, melyek a hamisítás ellen nyújtottak és nyújtanak mind a mai napig védelmet. Vannak szabad szemmel látható, tapintható biztonsági megoldások. Ezek különféle változatban, technikák felhasználásával, ötvözésével nehezebbé teszik a bankjegyhamisítást, megkönnyítik számunkra, hogy bizalommal tudjuk a mindennapokban használni a bankjegyeket. A kiállítás az elejétől a végéig interaktív, így a bankjegyek biztonsági elemeit is meg tudtuk nézni az összes ismertetett változatban: nagyítóval a szabad szemmel látható részleteket, UV-A és UV-C fénnyel megvilágítva pedig azokat is, melyek első pillantásra rejtve maradnak. Néhány lépés után lelkesen készítettünk magunknak a pénzprésekkel saját „érméket” fémhatású papír lemezekre. Ezüst és arany érmékkel lettünk gazdagabbak, majd miután ezeket bezsebeltük, haladtunk tovább, hogy megismerkedjünk a polgárosodás korában kialakuló banki, tőzsdei, általános pénzügyi megoldásokkal, kialakulásával, felépítésével, működésével, a váltók, értékpapírok, részvények világával, eszközeivel, használati tárgyaival. Kíváncsian benéztünk a kiállított makett épület belsejébe, ahol impozáns belsőt láthattunk, a hangulatos banki iroda berendezése, a csőposta mellett vezetett tovább az utunk – természetesen ez utóbbit ki is próbáltuk. Talán nem köztudott, hogy többek között a bevásárlóközpontokban is használatos és hasznos a csőposta rendszere, a pénztáraktól nem a bevásárlótéren keresztül jut el a pénz a főpénztárba, hanem biztonságos módon a csőposta segítségével lehet továbbítani.
A Magyar Nemzeti Bank közel százéves múltjáról, aktuális feladataiba kaptunk betekintést, valamint némi információt arról, milyen gazdaságbefolyásoló és gazdaságélénkítő szerepe van. Szemléletes módon láthattuk, próbálgattuk, az áramló pénzek vagy éppen elzárt pénzcsapok milyen hatással vannak egyes területekre, így leegyszerűsített formában, mégis látványosan bemutatva könnyebben érthettük meg az összefüggéseket.
Lementünk a következő terembe, megnéztük a világ pénzeit, nagyon ötletesen vannak elrendezve. Végig követhettük internetes vásárlás esetén a teljes folyamatot egy látványos szerkezet előtt állva. Természetesen ebben a helyiségben is megálltunk játszani, hiszen legjobb, legkönnyebb játszva tanulni a pénzügyi tudatosságot is, ami segíthet abban, hogy okosan rendezzük pénzügyeinket, ha megfelelően átgondoljuk kiadásainkat, sok felesleges kiadás elkerülésével megtakarításaink is könnyebben lehetnek, gondoskodni tudunk jövőbeni pénzügyi stabilitásunkról, de esetleges rendkívüli kiadások miatt sem kell kétségbe esnünk.
Az aranyvonat történetéről is mesélt tárlatvezetőnk a jegybank dolgozóinak az emlékére állított, 7000 „aranyrúdból” álló mozdony múzeumon belüli részénél állva, melynek történetével 1945-re tekintettünk vissza. Megtudtuk, hogy a második világháború idején a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottai kiemelkedő szerepet vállaltak a hazai aranytartalék megmentésében. Szőke Gábor Miklós alkotta meg az itt látható alkotást, ami a különleges kialakítása miatt olyan érzetet kelthet, mintha sebesen haladna. Természetesen a Pénzmúzeumon kívül látható vonatnál sok fotó készült, igazán impozáns látványt nyújt az aranyvonat az üvegfal mögött.
A pénz útjának zárásaként mindenki elkészíthette saját arcképével ellátott, saját tervezésű, címletű bankjegyét, amit kinyomtatva emlékként elhozhatott magával.
Különleges lehetőség a panorámaterasz, melyet a közelmúltban alakítottak ki, nyitottak meg a látogatók előtt, mi is éltünk a lehetőséggel, hogy megpihenjünk, gyönyörködjük a pesti és a távolabbi budai látképben egy-egy kávé mellett.

Köszönjük Szilágyi Orsolyának a gazdag ismertetőt, Klincsek-Zara Norbertnek pedig a jelnyelvi akadálymentesítésben nyújtott közreműködését.

Programunk a SINOSZ SzÉP keretében valósult meg.

ÖSSZES FÉNYKÉPÜNKET MEGNÉZHETITEK IDE KATTINTVA