2022.05.24. 12:38

Alkotmánybírósági döntés a fogyatékossággal élő hallgatók doktorifokozat-szerzése és nyelvvizsgamentessége témájában

A siket és nagyothalló hallgatók számára az Alkotmánybíróság jótékony döntése az oktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférést segíti.

Az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenesnek ítélte és hatályon kívül helyezte azt a jogszabályi rendelkezést, amely szerint a doktori képzésben a fogyatékossággal élő hallgatók nem kaphatnak az idegennyelv-vizsga alól mentességet.
A siket és nagyothalló hallgatók számára az Alkotmánybíróság jótékony döntése az oktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférést segíti.

Mi állta útját eddig a doktori fokozat szerzésének?

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (továbbiakban Nftv. Vhr.) 62.§ rögzíti, hogy a fogyatékossággal élő hallgatók számára – beleértve a hallássérült hallgatókat is – milyen kedvezmények adhatóak a tanulmányok során az esélyegyenlőség jegyében. Ezek között szerepel a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alóli mentesség. A nyelvvizsga szintje alóli mentesítés azonban nem illette meg a doktori képzésre jelentkező hallgatót, a doktorandusz hallgatót és a doktorjelöltet. Ez a kivételszabály ellehetetlenítette sok siket és nagyothalló hallgató doktori fokozatszerzési lehetőségét.

Miért és hogyan döntött az Alkotmánybíróság?

Egy diszlexiával és diszgráfiával élő PhD-hallgató fordult az Alkotmánybírósághoz, aki még a 2014-ben nyert felvételt az egyik hazai doktori iskolába. A felvételről szóló határozatban rögzítették azt is, hogy a nyelvvizsga-követelmények alól mentesítik a hallgatót. 2019-ben a hallgató már sikeresen letette a doktori szigorlatot, amikor az iskola igazgatója tájékoztatta, hogy a Nftv. Vhr. rendelkezése alapján hiába teljesítette a doktori fokozatszerzés minden más feltételét, nyelvvizsga hiányában nem kaphatja meg a doktori fokozatot.

A PhD-hallgató nem hagyta magát, jogorvoslattal élt. Végül a Fővárosi Törvényszéket maga az oktatási intézmény kérte, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását, ami meg is történt. Az Alkotmánybíróság alaposan megvizsgálta az ügyet és megállapította, hogy az Nftv. Vhr. korlátozó rendelkezése Alaptörvény-ellenes, ezért hatályon kívül helyezte azt. A döntés 2022. április 26-án jelent meg a Magyar Közlönyben.
A nyelvvizsga szintje alóli mentesítés lehetősége ezentúl a doktori képzésre jelentkező hallgatót, a doktorandusz hallgatót és a doktorjelöltet is megilleti.

Érinti a döntés a siket és nagyothalló közösséget?

Az Alkotmánybíróság döntése nem csak a diszlexiával és diszgráfiával élő, hanem minden fogyatékossággal élő hallgatóra kiterjed. Az Alkotmánybíróság döntése alapján a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alóli mentesség most már a doktori képzésben is megilleti – többek között – a hallássérült diákokat. Így már a siket és nagyothalló hallgatók előtt is nyitva áll a lehetőség, hogy doktori fokozatot szerezzenek, teljesíthetővé vált annak feltétele.

Úgyhogy hajrá, siket és nagyothalló tanulni vágyók! Doktori fokozatszerzésre fel!

Kapcsolódó korábbi hírünk:
Két nyelvvizsga szükséges a doktori képzésben a fogyatékossággal élő hallgatók számára is – A SINOSZ egyenlő esélyű hozzáférést kér a felsőoktatásban a hallássérült hallgatók számára

Támogatóink

Lépj velünk kapcsolatba!

SINOSZ Országos Központ

1068 Budapest, Benczúr utca 21.

Telefonszám: +36 1 351 04 34

Itt is találkozhatunk: